Az emlékház udvara mindig nyitva van, akár este is mehetsz s ott egy kis megpihenésre is lehetőséged van, akár az úti csomagod is elfogyaszthatod ott.

A jelszó két részlete:

1.: Virtuális - az emlékház udvarán a szobron található évszám számjegyeinek összege.

2.: Vitaminos doboz fa koronájába akasztva. (Álmosd felől érkezve jobbra az első fa egy pad és kuka közt.

Jelszóképzés: a két helyszínen talált jelszótöredékek szóköz nélkül egymás után írva a pontok sorrendjében.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

1. pont:

 N 47° 24,879' E 21° 58,730' 122 m [GCALMO-1]

Álmosd egyik ékessége ez a régi nemesi udvarház, ahol a Himnusz költője 6 éves koráig élt; majd később felnőtt ifjúként tartózkodott ebben a házban.
A Kölcsey Ferenc életével és munkásságával kapcsolatos kiállítás 1968-ban nyílt meg a család egykori lakóházában, mely szinte eredeti valóságában megmaradt.

Az első pont virtuális, az emlékház udvarán a szobron található évszám számjegyeinek összege adja a jelszórészletet.

A kert folyamatosan nyitva van, az emlékházat csak nyitvatartási időben lehet látogatni, amit itt láthatsz.

Hétfő: Zárva
Kedd-Vasárnap: 8-16 óráig

Belépő:

Felnőtt: 600 Ft
Diák és nyugdíjas: 400 Ft

Bejelentkezés:

Nagy Gergő (keddtől vasárnapig) - 0036306207329 vagy kolcseyferencemlekhaz@gmail.com

2. pont:

 N 47° 23,353' E 22° 0,019' 155 m [GCALMO-2]

Álmosd határában 1604. október 15-én arattak győzelmet Bocskai István hajdúi Basta császári tábornok serege fölött.
Az ütközet emlékére készült ha­tal­mas, fa­ra­gott kő­töm­bök­ből ál­ló, csa­ta­je­le­ne­tek­kel, ágyúk­kal dí­szí­tett rusz­ti­kus em­lék­mű Győrfi La­jos szob­rász­mű­vész alkotása.

A második ponton találod a ládát akasztva a fa lombkoronájába.

A falu további nevezetességei:

Miskolczy kúria:

 N 47° 24,669' E 21° 58,838' 121 m [GCALMO+Kúria]

A Miskolczy kúria 1802-ben épült, klasszicista stílusban. A műemlék sajnos üresen áll. Magánkézben van, de nappal be lehet menni, kapunál kell/lehet/illik szólni. A park a környék kiemelkedő természeti értéke. Különösen lucfenyőkben, hársakban és juharfélékben gazdag, de szépen díszlenek a nyírfák, a tölgyek is. A park bejáratát igazi látványosságként egy soktörzsű vadgesztenye őrzi.

Református templom - A község középkori eredetű református templomát a korábbi részeket felhasználva 1805-ben újraépítették, majd tovább alakították.
A templomkertet vaskos kőfal vette körül, amely 16. századi eredetű, s védelmi célt is szolgált.

I. világháborús emlékmű - 1922-ben az országban elsőként Álmosd lakói állítottak emléket az első világháborúban elveszített fiaiknak.

Hősi emlékmű - Az álmosdi csata 330. évfordulóján, 1934.október 15-én avatták fel a névtelen hajdú szobrát.

Kovácsmúzeum - Mucsi Mihály kovácsmester műhelyének a 19-20. századfordulójáról fennmaradt berendezése látható teljes szerszámkészletével és az itt készült tárgyakkal (patkók, szekér-, ekealkatrészek stb.).

Joseph Kadar - Post-mail-art múzeum - A művészi értékű postai küldeményekből rendezett mail-art kiállítást Joseph Kadar magyar származású, Párizsban élő festőművész hozta létre.
A múzeumban fotók, festmények, régi tárgyak láthatók. A művész saját munkái mellett többek között Picasso, Deim Pál litográfiái és több ezer éves régészeti leletek is helyet kaptak a gyűjteményben.

ÁLMOSDRÓL RÖVIDEN

A település első említése a XII. század derekáról származik. A falu az álmosdi Csire (Chyre) nemzetség ősi fészke, annak kihalásáig (XVI.sz.) a család tulajdona. A település az 1606-os csatával írja be magát a magyar történelmi emlékezetbe.
A törökdúlás következtében a falu valószínűleg elpusztult, egy XVII. század végi irat már harminc éve lakatlannak nevezi. Pár évtizeddel később ismét benépesül, a XVIII. századtól egymás után több köznemesi család birtokolja, többek között a Péchy, Kölcsey, Gulácsy, Miskolczy, Kazinczy és Bay família.
A trianoni békediktátum Álmosd életében is sokkoló fordulatot hozott. Az új államhatárok megvonásával hatvan bihari település elszakadt addigi természetes központjától, Nagyváradtól, amelyhez jól működő gazdasági-piaci, igazgatási és infrastrukturális kapcsolatok fűzték, s egy periferikus, halmozottan hátrányos helyzetű, igencsak elszigetelt terület, az úgynevezett Csonka-Bihar vagy az akkoriban ugyancsak elterjedt kifejező szófordulattal a "maradék Biharország" része lett.
A román határ közelsége a település életének meghatározó elemévé vált. Az 1604-es csata emlékműve a Románia felé vezető úton található.
A falu szülöttje Péchy Mihály (1755-1819) építész, a debreceni Nagytemplom és a Kollégium tervezője. A települést ma 1700-an lakják.

ÁLMOSDRÓL BŐVEBBEN

Álmosd weboldala

Ládatörténet
2016.5.7 A rejtő szívesen adja örökbe a ládáját, így az adoptálhatóvá vált. [Admin (Fazék)]
2016.07.08. Örokbefogadta tapiapi.
2016.08.09. A pontokat karbantartottuk, az oldalt megújítottuk.
2017.11.13. A láda gondozását átvette rajho.
2020. 12. 10 kitkat0123 és Robogo javították a beteg ládát. Köszönjük. [Admin(Fazék)]
2025. 5. 11. - A régóta beteg ládát adoptálhatóvá teszem, remélhetőleg így hamarabb talál a gyógyítást vállaló, új, gondos gazdát. [Admin(Fazék)]
2025. 8. 31. - A régóta beteg ládát Mathau kessertársunk javította. Köszönjük!. [Admin(Fazék)]