WAP:
1. pont (N 47° 47,651' E 18° 57,796'): az itt található emlékmű készítési éve a jelszó első részlete.
2. pont (N 47° 47,429' E 18° 57,465'): az épületet őrző állatok készítőjének neve (5 karakter).
3. pont A láda (N 47° 47,447' E 18° 57,155') egy három fából álló facsoport tövében. A három fából kettőt már kivágtak, ezek között található a láda.
A ládába TravelBug helyezhető.
Ezzel a multi ládával Nagymarosra hívlak benneteket.
Nagymaros egy kb. 4500 fős sváb település a Dunakanyarban (a Duna bal partján) , a Börzsöny hegység lábánál, Budapesttől mintegy 50 Km-re.
Környezete természeti szépségekben és kultúrtörténeti emlékekben egyaránt bővelkedik . Az ország legszebb fekvésű települései között tartják számon.
Nagymaros rövid története
A helység első lakói a korai Árpád-korban telepített németek voltak. Maros - Visegrád ikervárosaként - gyors fejlődésnek indult. 1324-ben Róbert Károly kiváltságokat biztosított Marosnak: szabad bíró- és lelkészválasztási jogot, önálló törvényhatóságot és vámmentességet. 1464-ben Mátyás újabb jogokat adott, amelyeknek a körét 1492-ben II. Ulászló tovább bővítette. A vidék egykori rangját tükrözi a hagyomány, amely szerint Róbert Károly ültette a máig is termő pompás szelídgesztenyést. 1587-ben kismezővárosként említették Marost. A reformáció erősen érintette a vidéket. A bányavárosok mintájára a kistelepülések is igyekeztek önálló esperességet alapítani. Az ellenreformáció 1726-ban visszaállította a honti római katolikus főesperességet, amelyhez Marost is csatolták. A szatmári béke után a pálosok visszakapták ősi birtokaikat, köztük a nagymarosit is. Ez a márianosztrai kolostorhoz tartozott. A várost 1644-ben I. Rákóczi György oltalomlevele védte a katonai beszállásolásoktól. 1709-ben súlyos pestis pusztított a helységben. A 18. század második évtizedére rendkívüli mértékben megfogyatkozott a népesség. A török uralom, majd a Rákóczi-szabadságharc idején átvonuló császári csapatok zaklatásai megtizedelték, elűzték a népet. A későbbiekben a pestisjárvány miatt pusztult a lakosság. Az ellenreformáció idején a rekatolizálni nem kívánó családok távozása is oka volt a népesség csökkenésének, ezt kihasználva Bécs 1713-1735 között számára megbízhatónak vélt németeket telepített a helységbe, Mainz környékéről. A szorgalmas telepesek honosították meg a vidéken a szőlő- és gyümölcstermesztést. A várost 1750 után Visegráddal együtt az óbudai koronauradalomhoz csatolták. 1772-ben nagy építkezések kezdődtek. Ekkor épült ki Nagymaros központja, középkori magja - a templom és környéke. Elkészült a fő utca, kezdetét vette a Duna-part beépítése, megjelentek a hegyek felé vezető első utak. A 20. század első felében nagyobb léptékű iparosítás bontakozott ki. Ezek a kezdetben sikeres ipari cégek később megszűntek, illetve átalakultak. 1945 után több ipari vállalat alakult. A cégek közül néhány a vízierőmű építési munkálatainak kezdetén megszűnt. Az 1900-as évek elejétől a modern ipar mellett az élénk kereskedelmi életnek is elismert helye volt Nagymaros. Az ipari termékek mellett a fő piaci áru a gyümölcs volt. A lakosság nagy része igen jó minőségű gyümölcs előállításával foglalkozott, amelynek egy része válogatás és osztályozás után, a nagykereskedők szervezésében a híres kofahajókon néhány óra alatt a bécsi piacokra került, de eljutott a marosi friss szőlő és málna a berlini, prágai fogyasztókhoz is. A gazdag gyümölcstermés másik részét a nyaralók körében értékesítették. A gyümölcstermesztés ma is országos hírű. A termelők a megelőző évtizedekben szakcsoportban tevékenykedtek. A kereskedelmi ellátás már 1945 előtt városi színvonalú volt. 1946-1948-ban a német lakosság nagy részét kitelepítették, illetve "malenkij robot"-ra a Szovjetunióba hurcolták, s helyükbe 86 magyar család (520 fő) érkezett a Felvidékről.
1. Pont
A
N 47° 47,651' E 18° 57,796' 148 m [GCNSET-1] koordinátán található árvízi emlékmű készítési éve a jelszó első részlete. Az 1. pont mellett található a parkoló, innen gyalogolj!
2002 augusztusában hatalmas árvíz fenyegette Nagymarost és példátlan összefogással, kb. 150.000 homokzsák feltornyozásával, egy heti megfeszített munkával nagymarosiak, itt nyaraló vikkendesek, és messziről jött segítők feltartóztatták a vizet.
2. Pont
A Kittenberger Kálmán Általános és Művészeti Iskola
N 47° 47,429' E 18° 57,465' 190 m [GCNSET-2] bejáratát őrző állatokat ábrázoló szobrok készítője (5 karakter). Kicsit távolabbról nézve felfelé keresd. Ha nem jó a szemed vigyél valamilyen nagyító ezközt!
Amennyiben nem tudod leolvasni, tartalék jelszórészlet az alábbi koordinátán: N 47° 47.432'; E018° 57.466'. (Közlekedési tábla oszlopára ragasztva kb. 150cm-es magasságban, 4x1cm-es matrica.)
1913-1914-ben elemi iskolának épült, ma Kittenberger Kálmán Általános és Művészeti Iskolának hívják. Három házat bontottak le 1912-ben, hogy ezek helyén felépülhessen az iskola. A középső Ritzl-házban volt Nagymaroson az első mozi. Az iskolát dr. Sváb Gyula miniszteri tanácsos tervezte. Figyeljük meg a gyönyörű majolika díszítést az épület egész homlokzatán.
A láda
A láda megközelítését a Kálvária-domb felől ajánlom, de biciklivel és babakocsival a Fehérhegyről közelíthető meg. A doboz
N 47° 47,447' E 18° 57,155' 214 m [GCNSET-3] egy három csoportból álló fa egyik tuskójában található. A három fából kettőt már kivágtak.
Szúnyogriasztó nem árt ha van.
A Kálvária dombon fel, keresztül a gesztenyésen szintén a Fehérhegyre érkezünk. A Kálvária lépcsőit az 1920-as években nagymarosi családok építtették, sok lépcsőn még olvasható az építtető neve. A Kálvária-kápolna és a stációk 1773-ban épültek. A keresztút állomásait a kilencvenes évek óta Béki Márton helyi képzőművész réz domborművei díszítik. A képeken az adományozók neve is szerepel. A XIV. században telepített szelídgesztenye erdő Nagymaros egyik nevezetessége volt, sok családnak nyújtott kiegészítő megélhetést. A gesztenyét Pestre vitték eladni. A Kálváriadomb 167 lépcsőjének megmászása után igazán kellemes a séta a hűvös erdőben.
A jelszót az 1-es, 2-es pont és a ládában található jelszórészlet összeolvasásával kapod meg.
Megközelítés
Budapesttől Vácig a 2-es vagy 2/a úton, Váctól (és Szob felől is) a 12-es főúton közelíthető meg. A Vác-Szob útvonalon kiépített bicikliút is van. Budapesttől és Esztergomtól a 11-es úton Visegrádig, onnan
révvel Nagymarosra lehet jutni. A Bp. Nyugati pu.-Vác-Szob
vasútvonalon Nagymaros-Visegrád állomásnál szállj le.
Egyéb látnivalók
Római katolikus templom (
GCNaVi multi 1. pontja)
Kövesmező (
GCkome, jó piknikezőhely)
Hegyestető (
GChegy, gyönyörű kilátás)
Mindenkinek jó keresgélést!!!
Ládatörténet:
2019.04.26-án váltunk a láda új gazdájává.
A rejtést
nagygeri97 és családja-nak köszönhetjük.
2019.05.19 A pontokat újra bejártuk, záróládát kitakarítottuk és ajándékokkal feltöltöttük.
2021.03.15 A ládát feltöltöttük ajándékokkal új logbookot és tollat is helyeztünk bele.
2022.12.01 Új láda kihelyezve, melynek mérete kb. 6cmx6cmx6cm
