Fatönk repedésében faháncsok alatt keresd a dobozt! A pót ládát a híd beton pillér sarkánál találod beton darabka mögött!
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Egy rövid (kb. 3,5 km-es) sétára hívlak benneteket, hogy megmutathassam ennek a kicsiny településnek minden értékét, itt a főváros tőszomszédságában.
Evangélikus templom
Nagytarcsán először 1819-ben épült evangélikus templom, de ekkor még a cinkotai egyház leány-gyülekezeteként működött. A falu lakossága, már ekkor is döntő többségében (szlovák származású) evangélikus volt. A 2001-es népszámlálás alkalmával 35%-os volt az evangélikus vallásúak aránya. A régi templom helyén épült a ma látható 1931-ben felszentelt román-gót stílusú templom, Sándy Gyula tervei alapján. Az egyházközség 1935-ben önállósodott, első választott lelkésze Sztehlo Gábor lett. 2013-ban ünnepeltük a Sztehlo Gábor emlékévet, születésének 100. évfordulóján!
A templomhajó déli oldalán az Ószövetség, Jákob 12 fiának (Izráel 12 törzsének) alakjai jelennek meg mozaikábrázolás segítségével. Az északi oldalon a 12 apostol képe található.
Az oltárkép különlegessége az egyházi év menetének megfelelően változó kettős szárnyas oltár, amely Közép-Európában egyedülálló. Révész István tervei alapján, Csipkay Zoltán festőművész alkotásaival 1959-ben készült el. Később Tichy Kálmán munkáival egészült ki.
Istentiszteletet minden vasárnap 10:30-kor tartanak a templomban.
N 47° 31,520' E 19° 17,320' 191 m [GCNTAR-1]
Világháborús emlékmű
Az új evangélikus templom építésével együtt állították az emlékművet, melyen ma az első és második világháború során elhunyt nagytarcsai katonák nevei olvashatóak. Felavatásakor még nem a ma látható kereszt volt a tetején, hanem egy kisebb turul szobor, amely az '50es években a kommunizmus áldozata lett.
N 47° 31,537' E 19° 17,310' 190 m [GCNTAR+emlekmu]
Milleniumi emlékmű (Turul szobor)
A falu főterén 2000-ben állított Milleniumi emlékművön található Turul szobor Madarassy István szobrász munkája.
N 47° 31,540' E 19° 17,250' 185 m [GCNTAR+turul]
Hangya szövetkezet
A Blaskovits Oszkár által az 1910-es években létrehozott Hangya Értékesítési és Fogyasztási Szövetkezet épületében
ma söröző működik.
N 47° 31,544' E 19° 17,119' 178 m [GCNTAR+hangya]
Falumúzeum
A helytörténeti és néprajzi emlékeket bemutató Falumúzeum 1960-ban kezdte meg működését, amely a tanító házaspár, Molnár Lajos és felesége Hajdú Margit szervező-alapító munkájával jöhetett létre. A kiállított tárgyak közadományozással kerültek a múzeum tulajdonába. A hét állandó kiállításon megtekinthetőek: 19. század végi szobabelsők, a helyi népviselet és díszítőművészet jellegzetes darabjai, a szállítás és teherhordás eszközei, az önkéntes tűzoltóság és a földművesek használati tárgyai. A falu története és a régészeti emlékek iránt érdeklődők pedig itt találják meg a falu címerében látható - országos jelentőségű - szkíta kori sámáncsörgők másolatát, melyek eredetijét a Nemzeti Múzeum őrzi.
A falumúzeum épülete a Sztehlo Gábor által 1938-ban alapított bentlakásos népfőiskola egyik fennmaradt darabja. A három épületből álló együttes közül ezt nevezték a
Stühmer-háznak.
N 47° 31,447' E 19° 16,904' 177 m [GCNTAR-2]
A múzeumi belépő áráról nincs pontos információm, mivel a tulajdonviszonyok az utóbbi időben átrendeződtek.
A múzeum nyitvatartása:
Hétfő: zárva
Kedd-Péntek 10-16 óra
Szombat-Vasárnap: 12-16 óra.
Katolikus templom
A Bosco Szent János tiszteletére emelt római katolikus kistemplom 1935-ben épült, hívei a kistarcsai plébániához tartoznak. Misét a hónap második és negyedik vasárnapján tartanak, nyáron 10:30, télen 11:30-as kezdettel.
N 47° 31,872' E 19° 16,915' 180 m [GCNTAR-3]
Végpont
A Szilas-patak nagytarcsai mellékágának (melyet régen Csincsa-pataknak neveztek) közelébe vezet az utatok. Itt keressétek a
a kincses ládát a jelszóval! Eredetileg a település geometriai középpontjában található focipálya melletti vízmosás adta a rejtekhelyet, de a környék gyorsabban változik, mint vártam, így új helyre került a láda, de az sem volt biztonságos, elveszett a láda, így sokáig virtuális lett az utolsó pont is. A végláda most pótlásra került, remélem hosszabb életű lesz, mint elődei.
A falu története a II. világháborúig
Régészeti ásatások és történelmi kutatások alapján elmondható, hogy Nagytarcsa területe az őskőkor óta lakott. Krisztus születése előtti korokból találtak itt őskori kőpengét, csiszolt kőbaltákat, átfúrt csonteszközöket, agyagedényeket, karpereceket. A falu területéről kerültek elő hazánk egyik legfontosabb régészeti emlékei a szkíta kori sámáncsörgők, melyek kultikus szertartások során kerültek a földbe 2500 évvel ezelőtt. További régészeti emlékeink a 10. századból származó honfoglalás kori köznépi temető leletei, a 12. századból Béla király pénzei, valamint egy 13. századi nyílcsúcs.
A 14. századból származik az a 700 éves oklevél, amely falunk nevét
Tarcsaként az eddig ismert írott források közül először említi. A 16. században a török hódoltság területéhez tartozott a település, így 1546-ban elkészült
Csík Tarcsa első adóösszeírása. A név a 15. századi birtokviszony-változásokhoz köthető, amikor a Csík család birtoka lett a falu déli része, ekkor vált külön a mai Kistarcsától. A 150 éves török hatalmi rendszer megdöntésére szervezett nemzeti erők harcai során, Buda visszafoglalásakor, 1686-ban súlyos károkat szenvedtek a Pest környéki falvak. A lakosság biztonságos helyre menekült. Így Csíktarcsa is lakatlan volt néhány évig, újjátelepítés nem volt, az 1690-es évek elejére visszaköltözött az eredeti lakosság. 1707 végén - a kuruc-labanc harcok és a pestisjárvány miatt - ismét lakatlanná vált a település, de néhány éven belül a megfogyatkozott lakosság visszatért.
1720 és 1782 között nem szervezett tömegekben, a belső vándorlás során Hont, Nógrád és Pest megyéből magyar és szlovák szabadon költöző jobbágyok, zsellérek és adóra nem kötelezett szolgák érkeztek a községbe. 1730-ban a falut 2700 forintért vásárolta meg Grassalkovich Antal kamarai elnök. 1785 tavaszán a türelmi rendelet alapján Pest megye közgyűlése engedélyezte a falu evangélikus népének jogaik újbóli gyakorlását, melyet 1761-ben tiltottak be.
1819-ben felépült az evangélikus templom, de a gyülekezet a cinkotai evangélikus egyházhoz tartozott. A Grassalkovich-uradalom 1851-es megszűnése után több birtokosa is volt a településnek, míg végül 1872-ben önálló nagyközséggé alakult. 1876-ban új evangélikus iskola, 1892-ben pedig a jelenlegi községháza is felépült.
1900. november 18-tól a község neve
Nagytarcsa. 1910-ben két tettre kész fiatal tanító érkezett a faluba:
Blaskovits Oszkár és
Hernád Sándor.
Blaskovits Oszkár rektor úr a helyi
Hitel- és Hangya Szövetkezetet igazgatta (1995-ben ő lett az általános iskola névadója),
Hernád Sándor megszervezte az Önkéntes Tűzoltó Egyesületet, és irányította a közművelődést.
1914 nyarán 285 nagytarcsai fiatalt soroztak be katonának, 1918-ig 58 honvéd esett el a frontokon. A lakosságot nagyon megviselte a háború, a többség elszegényedett. Az 1919-es tanácsköztársaság bukása után három és fél hónapig tartó román megszállást kellett a falunak elszenvednie.
1931-ben a régi helyén új evangélikus templom és I. világháborús emlékmű épült. Az evangélikus egyházközség 1935 őszétől önállóvá vált, első választott lelkésze
Sztehlo Gábor lett, aki megalapította az országos jellegű, öt hónapos, bentlakásos népfőiskolát. Az építéshez szükséges forrásokat nagyrészt finn adományokból fedezték, az iskola 1938 és 1944 között működött. 1935-ben felépült a Bosco Szent János tiszteletére emelt római katolikus kistemplom, hívei a kistarcsai egyházhoz tartoztak.
A második világháború sem kerülte el a falut. 1944. márciusában a német megszálló csapatok birtokukba vették Nagytarcsán is a repülőgép-irányító objektumokat, amelyek a légi közlekedést biztosították. Ezév decemberében több légitámadás is érte a falut, mivel az a frontvonalba került. Karácsony után a védőkkel vívott heves harcok árán foglalták el a községet a szovjet-román csapatok.
Itt tovább olvashatjátok a település történetét.
Forrás: Molnár Lajos és Molnárné Hajdú Margit: A 700 éves Nagytarcsa, 2002 (kiadja: Nagytarcsa Község Önkormányzata)
Megközelítés
Autóval:
A település az új M0-ás keleti szektor középső részén található, így a gyorsforgalmi úthálózatba is bekapcsolódott. Emellett a 3-as főút lehet irányadó, erről Kistarcsánál vagy Budapest felől Cinkotánál kell letérni a falu irányába.
Tömegközlekedéssel:
A gödöllői HÉV vonalán található Cinkota állomástól indulnak Volán járatok Nagytarcsára, az állomásépület mellől.
Az első ponthoz a Nagytarcsa, Petőfi telep megállóhelyet érdemes igénybe venni, visszafelé Nagytarcsa, kistemplom buszvégállomás is megfelelő lehet.
Napközben 20-30 perces időközönként jár, hétvégén és este óránként. A busz pontos menetrendjét itt találjátok:
http://www.menetrendek.hu.
Jó keresést és kellemes sétát kíván a rejtő:
SzittyaReflex
Ládatörténet:
2024.03.18 A mai napon adoptáltam a ládát, melyet köszönöm!
2024.03.22 Karbantartás megtörtént!
2024.08.30 Karbantartás megtörtént! Az 1. és 2. pontokon pótolva lettek a sámán "csörgők"! Vittem nagyobb végládát is, de a tapasztalatom az, hogy inkább fogynak belőle a kincsek, nem pedig cserélődnek! Próbáltam a szeméttől mentesíteni a láda környékét is! Szemeteket inkább a kincsre vessétek! :)
2025.04.12A játékostársak jelzése alapján a játékot ellenőriztem. A virtuális pontok rendben voltak, a koordinátákat pontosítottam. A végláda eltűnt, ezért pótoltam. Kihelyeztem egy pótládát is végszükség esetére, mely mikro mérete ellenére tartalmaz mindent amit egy hagyományos ládának kell! 
