13x11x5 cm-es láda a kerítés közelében, talajszinthez közel, természetesnek tűnő rejtekben található. A rejtekről képet, vagy szöveges utalást kérünk, hogy ne tegyetek fel.
Megközelítés
Békéscsaba felől a Kétegyházi úton, majd a Kígyósi utcán kell kifelé haladni a városból. Amikor egyenesen már nem vezet út, balra kell fordulni, majd a vasútátkelő után jobbra.
Gyula felől a 44-es főútról kell dél felé fordulni a Kétegyházi útra. Onnan már a táblák szerint egyértelmű lesz. GPS segítségével könnyen megtalálható a település.
A láda körbezárt magánterületen van, ahova a parkolónak megadott főkapun lehet bemenni a portásnál lejelentkezve, ezért csak nappal kereshető. Más irányból legálisan nem kereshető. A portásnak jelezzétek, hogy szétnéznétek a parkban. A tapasztalataink szerint van aki tud a játékról, van aki nem. Elég annyit mondani, hogy szétnéznétek a parkban és gond nélkül bemehettek.
Kérünk Titeket, hogy kerítést ne másszatok, hanem kizárólag a hivatalos belépési lehetőséggel éljetek. A parkban épületekbe, és látogatók elől elzárt helyekre ne menjetek, az esetleges látogatási szabályokat tartsátok be annak érdekében, hogy a láda léte a terület gondozójának problémát ne okozzon, így továbbra is kereshető legyen.
Kétegyháza
Kétegyháza Békés megye délkeleti részén fekvő nagyközség, a legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település: lakóinak mintegy 30 százaléka vallja magát románnak. A térség már az Árpád-kor után benépesült, az első írásos emlék 1412-ben szól először Kétegyházáról, amelyben Fövélyesi Siket Elek a falu egy részét adományként megkapja. Később Maróthy János macsói bán tulajdona révén a Gyulai Váruradalom részévé vált. A török időkben a falu Zaránd vármegyéhez tartozott, majd a Gyulai Vár fennhatósága alá került, s 1686-ban a tatárok elpusztították.
1723-ban a puszta Lővenburg János Jakab békés megyei főispán tulajdonába került, aki bánáti románokat telepített a faluba, akik rövidesen templomokat építettek. A jelenlegi román ortodox templomot egy mesterséges magaslatra építették 1779-ben. Az Andrássyak tulajdonába került községben 1742-ben kastélyt, 1749-ben római katolikus templomot építettek, s Kétegyháza a Gyulavári uradalom központja lett.
A falu a XIX. század elejétől az Almásy-család birtokába kerül, akik 1804 után a település népességének egyharmadát kitevő magyar lakosságot telepítettek a faluba. 1800-1812 közötti mértani falurendezés során alakult ki a község mai arculatát meghatározó széles, hosszú, valamint a merőlegesen keresztező utcák rendje.
Az 1848-49-es forradalmak idején a parasztmozgalmak egyik fészke a település, majd a huszadik század eleji agrárvillongások színhelye. Az első világháborút követően román csapatok, majd a második világháborúban a német és szovjet csapatok harcoltak itt.
A kastély
Az épületet 1742-ben építette Andrássy Zsigmond. Később az Almásyak vásárolták meg. Ybl Miklós tervei szerint neoreneszánsz stílusúvá alakították át 1859-ben. A kápolna 1749-ben épült.
A kastélyban 1952-ben indult meg a középiskolai oktatás: a szakmunkásképzés során egyidejűleg több, mint kétszázan sajátítják el a mezőgazdasági gépismereteket, képzik a gazdaasszonyokat, a leendő falusi vendéglátókat, az iskola erdélyi vendégtanulókat is fogadott. A terület jelenleg a Harruckern János Közoktatási Intézmény fennhatósága alá tartozik. A kastélypark területén található a Gépfejlődés történeti Gyűjtemény működő mezőgazdasági gépekkel.
Arra az esetre, ha bármi okból nem sikerülne bejutni a parkba, a N 46° 32,586' E 21° 11,531' [GCALMK+Alternativ] ponton, a bejárat közelében kívül, a parkoló és a kerítés közötti részen, két nagyméretű, lábon álló EU-s tábla egyikének hátulján, kis ragasztott táblán megtalálható a jelszó az elzárt területre belépés nélkül. Figyelem: ha alternatív jelszót használsz, a látnivalóból gyakorlatilag semmit nem fogsz látni, így ezt a megoldást csak végső esetre ajánljuk.
Mindenkinek nagyon kellemes kikapcsolódást, jó láda vadászatot kívánok. Gcjocó1956
Karbantartás:
2019.07.10-én, lepke jóvoltából logbook-csere történt és immár a jelszó újra helyesen szerepel benne. Ez úton is nagyon köszönöm!
2020.január hónapban Cerberustól megörököltem a saját készitésű rejtését, melyet ez úton is nagyon köszönök. Zoli munkája példás volt, vigyázunk az örökségre.
2022.06.09.20.00-kor jó szívvel átadtam, immár 70 évesen Gcjocó1956 barátomnak, aki Kétegyházán született.
Köszönöm a ládát vigyázni fogok rá hisz itt a kastélyban születtem és gyermekkorom nagy részét is ebben a csodálatos környezetben tölthettem el !
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Ma egy 640km-es karikával meglátogattuk a dél-keleti határhoz közel eső ládákat. Elsődleges cél a Békés megyei magaspont (GCMM03) volt, de ha már ilyen messze elautókáztam érte, akkor a többi, az utunkba kerülő, egyébként eléggé kieső ládákat is levadásztuk.
Ide Elek (GCNTK) felől érkeztünk. A kapu előtti parkolóban megálltunk, és nyitottunk volna be a kapun, amikor a kis puli támadásba lendült. Kisvártatva jött az őr is, és regisztráció után (ami a nevünk és lakcímünk bemondásra való felírása volt egy cetlire) beengedett körülnézni. Láttam már szebb, jobban karban tartott kastélyparkot. Furcsa volt, hogy a templom, aminek a feneke ide nézett, le volt választva kerítéssel, és az egy másik bejáraton keresztül volt elérhető. Így volt ez a kastély főépületével is, amit itt még nem is tudtunk beazonosítani, hogy melyik lehet, mert csak a hátulja nézett erre a telekre. A homlokzata egy harmadik bejáraton keresztülvolt elérhető, amit csak később, a templomban tudtunk meg.
Szóval végig sétáltunk a forróságban a parkon, és a ládát is sikerült magunkévá tenni. Nagy part, de egy kicsit jobban is foglalkozhatnának vele, mert van benne potenciál.
Miután "kijelentkeztünk", Zsé kíváncsiságból bekukkantott a szomszédos bejáraton is. Itt lehetett elérni a templomot. Nyitva volt, így megnéztük azt is. Szép, bárkicsit ez is lepukkant, elhanyagolt. Egy karbantartóval, vagy igazából nem is tudjuk, milyen titulussal rendelkező emberrel beszélgettünk kicsit, aki elmondta, hogy a kastély főbejárata még tovább, két telekkel odébb van. Oda is be lehetett menni, és körbenézni. Hasonlóakat tapasztaltunk, mint a másik két helyszínen. Szép nagy terület, rengeteg épület, de a kastély eléggé el van hanyagolva, és a parkból is ki lehetne hozni többet.
Köszönjük, hogy elkalauzoltál ide minket! Érdekes volt!
A kastély parkja páratlan faállománnyal büszkélkedik. Az épület különleges, szuper lenne, ha felújításra kerülne. A láda környezete jelenleg nagyon szemetes és minden bizonnyal a közelmúltban vihar károsíthatta a közelben lévő fákat. Ezert nem találtuk a rejtést, csak pótjelszóval sikerült logolni. [Geoládák v4.5.10]
A portás rendben beengedett a parkba. Itt igazából az jutott eszünkbe, hogy milyen jó lehet egy kastélyban tanulni... Igaz itt nincs kiállítás és be sem lehet menni az épületekbe, de jó látni, hogy legalább használva van és így rendben tartják.
Köszi a rejtést!
Megfelelő időben érkeztünk, a kapun könnyen bejutottunk. A portást nem láttuk, így a köszönési kísérlet után elindultunk, vad kutyacsaholás mellett, ami végül a portást is előhívta, így megmondhattunk neki, hogy csak a parkban akarunk sétálni. a nem túl barátságos kutya egy darabdig még kisért minket, de miután nem tágítottunk, feladta.
A rejtek az volt, amire számítottunk, de azért kellett egy kicsit keresgélni. Sajnos nincs már túl jó állapotban, ahogy a logbook sem.
A Gépfejlődés Történeti Gyűjtemény nem tűnt fel, kár hogy a leírásban csak a vége felé szerepel, koordináták nélkül. Létezik még, látogatható egyáltalán?
Ez nem az az alföldi épületegyüttes, amire emlékezni fogok.