WAP:
4 virtuális pont
1. pont: Városháza, oroszlán alatti felirat (7 betű)
2. pont: Pulitzer kollégiumnál felirat (4 betű)
3. pont: Hagymaház előtti szökőkútban található lámpák száma számjeggyel
4. pont: Zöld színű négyszögletes objektum nevének első 7 betűje

---

Láda hiányában TravelBug-ot nem tudsz elhelyezni.

---

Célunk:
Egy laza körsétára invitálunk titeket egy olyan kisváros központjába, amelyet 2004-ben Magyarország legvirágosabb városá-nak választottak, s amely város 2005-ben az Európa ezüstérmes virágos városa kitüntetést nyerte el.
A rejtéssel nem törekedtünk a település teljes bemutatására, így az általunk megmutatott érdekes helyek mellett még számtalan nevezetességgel találkozhattok!
Javasoljuk, hogy keressétek meg a másik makói ládát is!

Séta útvonala:
Ha autóval érkeztek, célszerű a Széchenyi térnél az út szélén megállni, például itt:  N 46° 12,899' E 20° 28,594' 84 m [GCMABE+P], hiszen körséta lévén ugyanide érkeztek vissza.

1.pont: Városháza
A makói városháza megyeházának épült, ugyanis a Maros-parti város 1730-tól 1950-ig Csanád megye székhelye volt. Ezt követően tanácsház, 1990-től városháza. Az épület mai formáját Giba Antal megyei földmérő tervei alapján 1839 nyarára nyerte el.A klasszicista stílusban megalkotott épület főhomlokzatának hangsúlyos része a nyitott oszlopcsarnok, a portikusz. A hat pilléren nyugvó, árkádos bejárat fölött kilátó, vesztibül épült. Két szélén iker, ezek között 4 szóló, ion- fejes oszlop látható. Ezekre széles főpárkányzat támaszkodik, amelyet az eredeti terv szerint kétlépcsős attikafal zárt, 1906-tól pedig nagyméretű timpanon koronáz. A szélesen elterülő homlokzat síkját arányosan bontja meg az enyhén kiugró középrizalit. Vízszintesen az egész épület homlokzatán végigfutó kettős övpárkány osztja meg, fölül koronázó-párkány zárja. A homlokzat emeleti része a díszesebb.
A város közéletének fontos színtere volt az épület. A nemzet csalogánya, Hollósy Kornélia 1863-ban emlékezetes hangversenyt, Bartók Béla 1929-ban koncertet tartott a díszteremben.

A jelszó első részét a Makói Városháza előtti téren találjátok. A megadott koordinátán,  N 46° 12,894' E 20° 28,713' 84 m [GCMABE-1] egy oroszlán alatt keressetek 7 betűt!

2.pont: Pulitzer kollégium
A város híres szülötte Pulitzer József, világszerte ismertebb nevén Joseph Pulitzer amerikai újságíró, kiadó volt. A Pulitzer-díj, az amerikai újságírók legnagyobb presztízzsel járó díjának posztumusz alapítója, ugyanakkor arról is híres, hogy William Randolph Hearst sajtómágnással való versengése vezetett a "sárga újságírás", a klasszikusan szenzációhajhász zsurnalisztika modelljének kialakulásához. Makó főterén található Pulitzer mellszobor Kiss János alkotása. A makói városháza mellett emléktáblája is van.
1988-ban Fábry Pál New Orleans-ban élő magyar üzletember Pulitzer-díjat alapított magyar újságírók számára. A város egyik kollégiumát is róla nevezték el.

A jelszó második részét a Pultzer József kollégium melletti szökőkút környékén keressétek. A megadott koordinátán,  N 46° 12,808' E 20° 28,541' 84 m [GCMABE-2] 4 betűt találtok az épülethez tartozó függőleges szürke csövön.

3.pont: Sétálóutca és a Hagymaház:
Az 1998-ban átadott épületet Makovecz Imre tervei alapján építették meg.
A négytornyú épület megidézi a református ótemplom fehér falát, tornyát, egykori kerítésének négy bástyáját; egyben a makói polgár büszkeségének is jelképe. Az épület alsó része olyannak tűnik, mintha földből nőne, tartószerkeszetei a növények száraihoz hasonlóan emelkedik. A tornyok belsejében növekményszerűen található egy belső, kisebb torony, majd pedig egy még nagyobb. Tetőzete hatalmas hagymaként zárja a héjazatot. A fehérre meszelt falfelület az alföldi tanyavilág házaira emlékeztet.
A magyar ősvallás kultikus hagyományát fölidéző színházteremben 390 ülőhely található, de ez a szám pótszékekkel jelentősen bővíthető; a terem boltozata elágazó fabordákra nehezedik. A színpad monitorizált vezérléssel, irányított világítással és tökéletes hangberendezéssel van felszerelve, hátrafele nyitható, így a szabadtéri nézőtérről is láthatóak az előadások. A nézőtér fölé boruló mennyezet az égboltot jelképezi.
Az épületben kávéház, több iroda és klubhelyiség, valamint egy emeleti pódiumterem található. Ez utóbbiban tekinthető meg Kocsis Imre Lakodalom című monumentális méretű festménye.
Aulájában áll Páger Antal portrészobra; a falon emléktáblán örökítették meg Erdei Ferenc nevét. Itt helyezték el a milleneumi zászlót is.
Makovecz Imre feltett szándéka volt, hogy az organikus építészet jegyében mindent, még a palát is természetes anyagból alkosson meg.

A jelszó harmadik részét az épület előtti téren találjátok A megadott koordinátán,  N 46° 12,820' E 20° 28,464' 83 m [GCMABE-3] egy szökőkút található. Hány lámpatest van a vizes medencében?

4.pont: Hagymavirág szökőkút:
Mivel Makóról elsőre mindenkinek a hagyma jut eszébe, ezért a Deák Ferenc utca végén megépült a virágokkal és szökőkutakkal teli város legszebb, talán leghíresebb szökőkútja, a Hagymavirág-kút. A kör alakú tér közepén felépített kút alkalmas vizijátékok bemutatására is, a szebbnél szebb formákat öltő vizijátékot a köré épített padokról lehet megcsodálni.

A jelszó negyedik részét a szökőkúthoz közel találjátok! A megadott koordinátán,  N 46° 12,921' E 20° 28,555' 87 m [GCMABE-4] egy zöld színű négyszögletes objektum nevének első 7 betűje.

Makó bemutatása:
Makó nevének hallatán először nagyon sokan azonnal a hagymára és a Marosra gondolnak, ám csak kevesen ismerik a város történetét.
Makó első említése 1247-ben Vlnuk alakban maradt fönn. Első virágzása a 13. század második felére esett, amikor a Csanád nemzetséghez tartozó Makó bán volt a földesura. Az 1299. évi oklevél így említette: "Felvelnök, amelyet újabban Makófalvának neveznek." Utóbb a névből lekopott a -falva végződés, és Makó virágzó mezővárossá fejlődött.
Makót első ízben, 1552-ben Ahmed beglerbég tatár hordái égették föl, de ezt a pusztítást a település hamar kiheverte. 1596-ban Szolimán temesvári basa tatárjai fölégették a templomot, a paplakot, a városházát; megsemmisült az egyházi és világi levéltár, sőt a helység pecsétje is. A török hódoltság alatt szultáni birtok lett; így évente csak egyszer adózott. A szomszédos falvakat viszont a szpáhik állandóan zsarolták, ezért lakóik népesebb központba költöztek; így fejlődött Makó mezővárossá.
A sok viszontagságot átélt Maros-parti városnak legtragikusabb eseménye a Szeged alól 1686-ban visszavonuló török-tatár hordák pusztítása volt.
A mai Makó kialakulása az újabb megüléssel kezdődött, egymásután jöttek létre az új városrészek. Az újjátelepüléskor a lakosság felekezeti különállás szerint telepedett le, létrehozva a kétközpontú: katolikus és református városmagot. A város gyors fejlődésnek indult. Jelentős volt mind a természetes szaporulat, mind a bevándorlás. Stanislavich Miklós püspök az 1740-es években zsidókat és ruszinokat telepített le, így Makó zsidó és orosz fertállyal bővült.
Az 1848-as forradalom idején megszervezték a nemzetőrséget, s Kiszombornál visszaverték a szerb támadást. A kiegyezés után a gazdasági élet fölpezsdült, takarékpénztárak, bankok alakultak. Végrehajtották a Főtér rekonstrukcióját, több nagy lakótelep jött létre.
A rendszerváltás után emelkedett a szilárd burkolatú utak kiépítettsége, a telekommunikációval való ellátottság. A kormány 1998-ban Makót és térségét vállalkozási övezetté nyilvánította. Az övezetbe az a 18 település tartozik, amely korábban a makói járást képezte. Az ide települő vállalkozások jelentős pénzügyi- és adókedvezményt kaphatnak. A kapcsolat központja a város észak-keleti részén kiépülő Makói Ipari Park.

Forrás:
Makó
Wikipedia
========================================