Újrarejtve. A 2. pont a csónak túloldalára került.


WAP
3 pontos multi. Csak az első pont publikus, itt egy mikrót találsz a 2. pont koo-ival, amely már hagyományos láda és minden instrukciót tartalmaz a 3. ponthoz!
WAP vége

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Kedves Kessertársak!
Ezzel a ládával egy kellemes sétára hívlak benneteket. Nem tartogat számotokra óriási hegyeket, sem csodálatos körpanorámát. Egyszerűen azt szeretném nektek megmutatni, milyen szép is a Csepel-sziget eme kicsiny faluja, Szigetszentmárton. A láda megkeresése nem nagy kihívás, a feladat az, hogy nyugodtan, távol a város zajától üljünk le és töltsünk el egy kis időt.

Első pont: Filmesdoboz a templom bal oldalán az angyaltól nem túl messze.

Második pont: Lent a parton, hagyományos láda. Négyzet alakú láda, az ösvénytől kb 2m-re egy csónaknál. Jól rejtsétek vissza!

Harmadik pont: Az előző ponton kapott instrukciókkal már könnyen meglesz a láda jelszava.

Szigetszetmártonról:

"Szigetszentmárton az ősi települések közé tartozik. Azt, hogy már több ezer éve is éltek itt emberek, azt a község négyezer éves, világhírű régészeti "őskocsi" lelete is bizonyítja, melyet jelenleg a Nemzeti Múzeumban őriznek.

A Csepel-sziget déli részén fekvő községet a fővárosból a Budapest-Közvágóhídról induló HÉV-vel, Volán autóbuszokkal vagy személygépkocsival kb. 1 óra alatt lehet elérni. A település elnevezésében a Szent Márton név a templom védőszentjére utal. Szigetszentmárton neve írásban először 1285-ben fordult elő, amikor is IV.(Kun) László király egyik oklevelét innen keltezte. Lázár deák 1528-ban készített térképe is jelöli Szent Márton falut. A község a középkorban mezővárosi rangot is viselt. Buda elfoglalását követően a török összeírások szerint népes település, ahol 43 adófizető családnév szerepel a listán 26 házzal. A Buda visszafoglalására indított felszabadító háború során a falu megfogyatkozott lakossága szétszéledt. A harcok elmúlásával csak néhány család tért vissza, ezért Savoyai Jenő földesúr sváb telepeseket telepített a falu területére később Mária Terézia bajor telepeseket telepített le. Az 1838-as dunai nagy árvíz az 1886. évi tűzvész, mely a falu kétharmadát elpusztította, megváltoztatta települési jelleget, rendezettebbé váltak az utcák és a beltelkek. 1855-ben alapították az állami iskolát (az egyházé 1742 óta működött), 1888-ban óvodát szerveztek. A településen 1898-tól Önkéntes Tűzoltó Egyesület, 1909-től Gazdakör, 1936-tól Polgári Lövészegyesület működött, majd 1939-ben megalakult a Magyarországi Németek Szövetsége helyi szervezete, 1952-ben pedig a fúvószenekar is. A falu német ajkú lakossága szorgalmas munkával igyekezett vagyoni gyarapodását elősegíteni. Az 1941-ben tartott népszámláláskor Szigetszentmártonban 1069 éltek. Anyanyelve szerint 226 fő magyarnak, 843 pedig németnek tartotta magát. A második világháborút követő kitelepítést e népszámlálás alapján hajtották végre. A vagonokban elvittek helyére az alföldi és a szlovákiai területekről érkeztek magyarok. A község lélekszáma jelenleg 2060 fő, mely a nyári hónapokban - üdülőközség lévén - 6-7000 főre duzzad. Szigetszentmárton természeti szépségekben bővelkedő, horgászatra, kirándulásra, pihenésre kiválóan alkalmas terület, a Csepel-sziget legszebb településének tartott kis Duna-parti község.

A mai szelíd, csendes nyugalommal folydogáló kis-Dunáról, már senki sem tudná elképzelni, hogy mennyi kellemetlenséget okozott elődeinek. A hűség kedvéért azonban el kell mondani, hogy abban az időben még szabadon folyt a víz, nem voltak zsilipek, amelyek szabályozták volna a folyást. A ráckevei ág volt a fő hajózó út. Kis-Dunánkat elsősorban a horgászok fedezték fel. A háború előtti időkben a horgászok mellett a vadászok és kisebb kirándulócsoportok látogatták rendszeresen. Az eltelt idő alatt nagy változáson ment keresztül a táj. A vizet kísérő parti erdők, facsoportok zöldje közül több sorban színes, hétvégi házak nézegetik magukat a zöldesen hullámzó víztükörben. Megpezsdült az élet. Kirándulók érkeznek gépkocsikkal, busszal, HÉV-vel.Esténként megtelnek a vízparti és a falusi vendéglők, a Művelődési Ház Aramli Kertje, hogy ott másfajta szórakozáshoz jussanak a kirándulók, mint amit a víz tud nyújtani. Halászlét az eredménytelen horgászoknak, egy kis zenét a fiataloknak, kulturális, szabadidős és gyermekprogramokat az itt nyaralóknak, néhány korsó hideg sört a szomjazó embereknek. Felfedezték Dunánkat, településünket, ahol kellemes pihenést, igazi jó hétvégi kikapcsolódást, találnak.

Szigetszentmártont az elmúlt idők nagy halfogásai alapján joggal illették ezzel a megtisztelő címmel: "A horgászok paradicsoma". Ha megkérdezzük az idősebb horgászokat, elmondják, hogy nem voltak ritkák a 25-30 kg-os harcsák, a 8-10 kg-os pontyok és a métert megközelítő csukák. Amikor az első tavaszi szél megfodrozza a vizet, meglegyinti a fákat, bokrokat, megsimogatja az embereket, minden élőlényben megmozdul valami, pezsegni kezd a vízi élet. A vízparton is nagy forgalom indul. A gyerekek egy része ibolyát keres, a felnőttek sétálva élvezik a napsütést, de van egy más világ is. A sétálóktól alig néhány méterre horgászok lesik a víz színén lebegő tollat. Aki még sohasem fogott horgászbotot a kezébe, az is érdeklődik a halfogás iránt. Mindnyájunkba szorult valami ebből az ősi szenvedélyből, csak esetleg háttérbe szorulva szunnyad, amíg lehetőség nem kínálkozik arra, hogy kitörjön. A víz ősidők óta vonzza az embert, mert mindig kellő megélhetést jelentett számára mind a hal, mind a vadmadár, mind a vízparti négylábú. A Csepel-sziget, Szigetszentmárton az erdőkben, ligetekben, mocsarakban élő vadjaival, a Dunán és annak ágaiban háborítatlanul költő, szaporodó szárnyas vad állományával ősidők óta jó és kedvelt horgász és vadászterület volt. ( Gazdag szarvas-, őz- és disznóállománya vonzotta királyainkat és főurainkat.) Az idő elszállt, a terjeszkedő kultúra, az infrastruktúra hatására a vadállomány megcsappant; a disznó csak néha, véletlenül téved ide, s igen megfogyatkozott az őz és a szarvasállomány is, épp ezért a mai vadászoknak sokkal, de sokkal szerényebb zsákmánnyal kell megelégedni, mint hajdanában, de az ősi szenvedély követeli a magáét. Tehát folyik a vadászat ma is, természetesen szigorú rendszabályok és sportszerű keretek között.Ha sétálunk a mártoni Duna-parton, a víz szélében öreg füzek áztatják leveliket, és a gátról ellenállhatatlanul árad a száradó széna fanyar illata. A vízen szikrázik a fény, és a csillogó ezüsthíd egészen a napig vezeti azt, aki végig tud haladni rajta. A Dunában - Szigetszentmártonnál - a legismertebb és legnagyobb tömegben előforduló, - növése miatt is - leghamarabb szembetűnő növény itt a nád. A zúgó, hajladozó, bugáit lengető nádas mindig kellemes látvány, érdekes fotó téma, és maradandó vízparti emlék. A nádasok-gyékényesek külső szélében azonban található még számos növényfaj: ilyen az éles sás, a zsombék- és parti sás, a tavi káka. Nagy területet foglal el a "békatutaj". Egymáshoz szoruló kerekded levelei eltakarják a vizet, az esetleg kimaradó hézagokat a békalencsék apró, töménytelen mennyiségű szártagja tölti ki. Már a szilárd szárú növények között találkozunk a sulyommal: összefüggő foltokat alkot, mintha a víztükröt csodálatos perzsaszőnyeggel takarták volna le. A levelek alatti félhomály meleg nyári időben a halak kedvelt pihenőhelye. A tapasztalt horgászok elmondják, hogy amikor a meleg miatt a mederben már megállt a kapás, akkor lehet a sulyomban a legnagyobb pontyokat fogni. A sulyom levelén igen sok rovart, petét, lárvát és élősködőt lehet találni, s ezek-mint táplálékok - vonzzák a halakat. Tündérrózsás terület is megtalálható a vízben. Mint apró zöld szigetek, kisebb-nagyobb csoportokat alkotnak. Nagy, kerekded leveleik rátapadnak a vízre, csak a sokszirmú fehér virágok magaslanak a víz fölé. Egyszerűségük ellenére is csodálatosan szépek. Jólesik a mártoni Duna partján az andalgás, de kellemes a csónakút is, mert mindenütt virágok között járunk és virágok között lenni fenséges érzés. A harmóniát tökéletessé a zene teszi, a Duna-ági szimfóniát pedig régi, összeszokott együttes szolgáltatja: madarak, békák, tücskök zenekara, szellő, szél, vihar, - ki-ki a maga hangulatának megfelelően élvezheti. A Szigetszentmártonban kirándulót egy-egy Duna-parti séta felfrissíti, élményekben gazdagítja, lélekben is nemesíti. A színeket, hangokat, táji formákat szívesen magába olvasztja, bensőjében magával viszi, hogy majd hideg, téli napokon a kályha mellett, kedves emlékek felidézésével visszatérhessen, ha rövid időre is - a forró nyárba."

Lejegyezte: Ray Rudolf

Első pont:
A község új katolikus temploma 1788-ban épült.
A templom felépítéséhez Krisztina főhercegnő, a ráckevei koronauradalom birtokosa /Mária Terézia leánya / adománnyal járult hozzá. A copf stílusú épület főbejárata fölötti márványtáblán található írás kiemelt kezdőbetűi római számokat jelölnek, melyeket ha összeadjuk, a templom építésének a dátumát kapjuk meg. A főoltár vörös márványból készült, s felette látható a község védőszentjéről Szent Mártonról 1800 táján készült festmény. Különösen szép korai barokk munka Szent Antal és Szent János faragott szobrai melyek a bejárat két oldalán, a karzat alatt állnak. Ezek még az előző 1727-ben épített templom berendezéséhez tartoztak.

Miután kigyönyörködtük magunkat a templomban keressük meg a mikroládát amely a  N 47° 13,814' E 18° 57,509' 123 m [GCSzM-1] koordinátán található.

Itt minden további nélkül le is parkolhatunk.

Az itt kapott koordinátákat ismerve sétáljunk vagy autózzunk (kinek mi a pihentetőbb) el a 2. pontra ahol egy hagyományos láda várja a kessereket, benne a 3. pont instrukcióival.

A 3. ponton aztán jóleső, nyugodt pihenéssel fejezhetjük be utunkat.

Aki még szeretne a tájékozódni a településről az megteheti a Község honlapján