Wap: Az első két pont a településen, a másik kettő a települést övező erdőben található.
1;(V) N48° 15,012' E20° 23,396'
Bányászati emlékhely. Az emléktábláról (két csille közt lévő) a "Putnok bánya" szöveg rész utáni évszám 2. értéke=A. és a 3. értéke=B. írandó fel!
2;(V) N48° 13,862' E20° 22,430'
Királd déli részén lévő Tökszög egyik villanyoszlopáról (a fotón látható) a 8 jegyű Fax szám 5. és 6. értékét=CD. Kell felírni!
VÁLTOZÁS: sajnos az Áramszolgáltató lefestette a kis táblát amin a fax szám volt, a táblára és az oszlop belselyébe is felírtam a "C" és "D" értékeket.
3;(V) N48° 12,935' E20° 22,107'
2,5 km séta egy forráshoz, mely felépítményén olvasható szám 2. értéke=E. és a 3. értéke=F. írandó fel.
4; 4,5-5,0 km-es kirándulással jutunk el a Királd és Sajómercse közötti hegyvonulat legszebb pontjára. Szép panoráma fogad. A láda, egy fa odvában van elhelyezve, egy 20x15x6 cm-es konyhai dobozban. A nyitott területen haladó úttól a ládát ÉNy-ra találjuk az erdőben kb: 50m-re.
koordinátái: N48° 14.FAE' E20° 24.BCD'
Tengerszintfeletti magassága: 340m
Jelszó:
Első rész a 3. pont utolsó szó (összetett szó) első tagja,
Második rész a 4. pont hagyományos ládában található jelszó.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Érdekes láda karbantartás:
2013.08.15.-én Attibati nem találta meg a ládát a rejteknél.
09.02.-án kimentem, vittem egy új dobozt.
De nem kellett az új, mert a régi is ott volt a helyén, csak ráhordtak a hangyák egy rakat földet. És úgy tünt mintha nem lenne ott semmi.
Hál Istennek jól záródó dobozt raktam ki annak idelyén, mert jó állapotban vólt benne minden.
Kipucoltuk a relyteket és feltöltöttük ajándékkal.
Elégedetten mentünk el. Mégsem lopták el a ládát.

MEGTALÁLÁSKOR HA ÚJRA FÖLDES LENNE, KÉRLEK PUCOLJÁTOK KI.
KÖSZÖNÖM.

Bevezető:
mottó: ne csak a mennyiség vezéreljen, hanem a táj a vidék az emberek minél alaposabb megismerése
"Öreg" turista vagyok már, de megkapott a ládázás varázsa. Elsősorban túrázni fogok ezután is, de ha lehetőség engedi egy adott túra, közelében megkeresem a ládát is. Természetesen adódik, hogy direkt ládázni megyek.
Sokat túrázom az Ó-Bükkben, illetve Ózd környékén. Ezen alapelv alapján gondoltam ki első ládámat.
Királdra két dolog miatt érdemes ellátogatni, egyik a bányászati múltja, a másik pedig a szép csendes környezete. Ezt a vidéket kevesen keresik fel gondolván itt nincs semmilyen látnivaló. Én is így gondoltam először. A helyiektől sok érdekességet hallottam a bányászkodásról, és persze a szomorú bányabezárásokról még többet. De ami a településnek rossz volt, a természet szerelmeseinek meghozta a csendet és a nyugalmat.
A gondok ellenére nagyon barátságos emberek laknak itt, és a vándorhoz mindig van egy jó szavuk.
Az első három ládát autóval is fel lehet keresni, de ha idő engedi egy kb. 15km-es túrával gyalogosan a falut, és környezetét megismerhetjük. A láda közelében pedig gyönyörködhetünk egy nagyon szép panorámában.

Királd története:
A települést 1246-ban említik először, az egri érsekség birtoka, bélháromkúti apátság faluja volt. Lakói főleg szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A török hódítás korában a szarvaskői várhoz csatolták, de ekkor is az apátság tulajdonában volt. A 16. században a török megszállás és a pestisjárvány miatt a település teljesen elpusztult. Az egri papnevelő intézet létesítésekor Királd is a szeminárium birtoka lett. Csak lassan népesült be újra. 1730 körül tiszta katolikus a község, ekkor egy kis fatemplomot emeltek. 1826-ban épült új templom a falun kívül dél felé egy domboldalon. A 19. században indult újra fejlődésnek, főleg miután 1851-ben beindult a szénbányászat. 1982-ben Putnok irányítása alá került és csak az 1990-es években nyerte vissza önállóságát. Királd község Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén, Ózdtól északkeletre, Putnoktól délre helyezkedik el. A 20. században a település területe tovább bővült, hozzátartozott Cséptelek és Petőfi telep is. Viszonylag elzárt település, csak Ózd és Putnok között érhető el kiépített útvonalon.
A bánya felszámolásával jelentős munkalehetőség szűnt meg a faluban. Ez sajnos hátráltatni fogja a települést, annak ellenére, hogy rögtön próbáltak új munkalehetőségeket teremteni.
A természetkedvelőinek érdemes Királdot felkeresni. A falu erdők között fekszik, melyekben egyaránt érdemes vadászni, gombászni, vagy csak egyszerűen sétálni. Jelzés nélküli turistaútak kötik össze a környező településekkel.
A vasútról:
Hazánk leghosszabb vasúti alagútja itt van a közelben, Kiskapud és Sáta között. Sáta-Kiskapud-Királd szakasz, a vonal szarvaskői szakaszához hasonlóan, a legszebb hegyvidéki vonalunk. (Putnok--Szilvásvárad--Eger vonal) Sok oldalon írnak szépségéről. Sajnos ez is megszűnik 2009. decemberétől.........?! (reméljük csak egy félévig)

Királdi bánya története:
Hazánk északi harmadkorú szénterületének legjelentősebb része a borsodi szénmedence. Földtani szempontból két különálló területre - Kelet-borsodi és Nyugat-borsodi szénmedencére - bontjuk. A Nyugat-borsodi, ózdi szénterület a megye határain túl terjed, déli irányban egészen Szarvaskő községig. E terület alapvetően további két részre osztható, mégpedig egy kisebb Ny-i és egy nagyobb K-i vonulatra. A keleti szénvonulat jelentette az Ózd-vidéki bányászat fő területét, melynek része a bánszállás-királdi szénterület. A Királd és Center környéki kibúvások alapján fedezték fel a széntelepeket. 1893-ban mélyítették le a Hurokvölgyi lejtősaknákat, majd 1894-ben kezdték meg a 128 m-es Zsigmond függőlegesakna mélyítését. Királd az ország egyik jelentős széntermelő központjává vált. A háborús évek közeledtével a termelési konjunktúra hatására 1939-ben a királdi völgy tökszögi elágazásánál a Zsigmond aknával azonos rétegvonalra telepítették a Géza lejtősaknát, mely 1954-ig termelt. A Nyeste-völgyben rövid ideig működött a Béke-táró. 1953-1963-ig működött a Mocsolyási akna. 1962 és 68 között bánya rekonstrukció volt. Megújult a Zsigmond (Szabadság) és Béke akna. A "Királd bővítése" néven vált ismerté a Mocsolyási akna újraindítása. 1984-től csak a Mocsolyási akna termel. Az 1980-as évek közepétől a bánya éves vesztesége nőtt, 500-700 M Ft között ingadozott. 1991. január 29-én kelt bírói végzés alapján megkezdődött a BSZ felszámolása. 1993. május 27-én megszületett a Borsodi Szénbányák visszafejlesztéséről szóló 2014/1993/V.27./Korm. Határozat. A most már Kft-ként működő üzem veszteségei egyre nőttek. 1997-ben a kutatások eredményeként a szénvagyon majd a duplájára emelkedett. A termelés kb: 2008-ig tarhatott volna. A lejtősakna kihajtása az engedélyek beszerzése után elkezdődött, de a beruházás támogatása elmaradt, a munkálatokat 1998 elején le kellett állítani. A 2163/1999 (VII.08) sz. kormányhatározat döntött a széntermelés 2000 III. negyedévi befejezéséről, egyúttal a munkavállalók újrakezdési támogatásáról. Az "utolsó csille" szenet királdi Mocsolyás aknából 2000. szeptember 22-én hozták a felszínre.
JÓ SZERENCSÉT!

A láda:
1;(V) Bányászati emlékhely,  N 48° 15,012' E 20° 23,396' 195 m [GCKIRD-1]
a volt mocsolyási akna mellett. Az emléktábláról (két csille közt lévő) a "Putnok bánya" szöveg rész utáni évszám 2. értéke=A. és a 3. értéke=B. írandó fel!
Aki gyalogosan keresi meg a pontokat és a ládát, (ez esetben 14km, autós segítséggel 3-4km-ből kihozható a keresés) itt érdemes hagyja az autót. Itt lehet leszállni autóbuszról, illetve a vasútállomástól 1km-t kell idáig sétálni.
Itt állítottak emléket 2001 bányásznapján a fennebb leírt bányászkodás emlékére.
A falu egyetlen épített nevezetessége a római katolikus templom az emlékhelytől 600m-re található, a falu Putnok felöli végén. A falunak ez a része volt csak lakott a bánya megnyitások előtt. A templomot 1826-ban az egri szeminárium építtette késő barokk stílusban. A korábbi fatemplomból származó, 1768-ban készült oltárképet erősen átfestették.
Az emlékhelytől DK-re induló völgyön is le lehet majd jönni a 4. pontban lévő láda felkeresése után.

2;(V) Királd déli részén lévő Tökszög,  N 48° 13,862' E 20° 22,430' 225 m [GCKIRD-2]
egyik villanyoszlopáról (a fotón látható) a 8 jegyű Fax szám 5. és 6. értékét=CD. Kell felírni!
VÁLTOZÁS: sajnos az Áramszolgáltató lefestette a kis táblát amin a fax szám volt, egyenlőre ceruzával írtam fel a "C" és "D" értékeket.
(a helyszinen lévő "magánterület" tábla csak portákra vonatkozik, a tulajdonosok tudnak a leendő keresőkről)
Mint fennebb írtam e-helyen is volt rövid ideig akna, illetve lakóházak is. A bánya bezárása után ezt a kis telepet lebontották és rekultiválták. Az utóbbi években egy-két tájba illő ház létesült a völgyben.
Mivel volt már reklamáló, hogy mi a fenének keresgéljen meg Ő egy villanyoszlopot, válaszolnám a leendő keresőknek is azt, hogy azért, hogy szusszanjon meg egyet a forráshoz menet, illetve azért, mert szép az a pár tanya, ami itt található. Még ha nem is az Ország gazdagabbik felén is járunk.

3;(V) 2,5 km séta egy forráshoz,  N 48° 12,935' E 20° 22,107' 290 m [GCKIRD-3]
mely felépítményén olvasható szám 2. értéke=E. és a 3. értéke=F. írandó fel.
A 3. ponthoz 3 útpontot adnék meg melyek egy ösvényen, vannak (gyalogosan keresők részére)
 N 48° 13,873' E 20° 22,147' 240 m [GCKIRD+ 1 ]
 N 48° 13,549' E 20° 22,113' 310 m [GCKIRD+ 2 ]
 N 48° 13,217' E 20° 22,063' 300 m [GCKIRD+ 3 ]

Királdnak önálló természetjáró szakosztálya volt, ami egész a bánya bezárásig működött. Ők foglalták, és építették a forrást-persze valószínű a bánya segítségével-. Még látszanak a nyomai annak az egy-két épületnek ami különböző rendezvényeket volt hivatott szolgálni. Mint pl. a majálisok. Sajnos a környék és a forrás állapota kívánni valót hagy maga után. Többek között azért is lett a forrás is része a ládának, hogy hátha akad olyan túrázó illetve láda kereső, aki valamilyen úton-módon tudná segíteni a forrás és környékének rendbetételét.
Sajnos csúnya erdőirtás is tetézi a bajt a közelében. De mind ezek ellenére jó tudni, hogy ilyen eldugott helyen is tudja szomját oltani az erre tévedő vándor. (ha épp nincs nagy szárazság)

4;(H) A 4. ponthoz 2 útpontot adnék meg: (gyalogosan keresők részére)
 N 48° 13,081' E 20° 23,004' 310 m [GCKIRD+ Letérés az útról ] (csak ajánlott, két telek között kis bozótot legyőzve jutunk egy tisztásra)
 N 48° 13,164' E 20° 22,981' 335 m [GCKIRD+ Bótai panoráma ], a pont mellett vezető úton Ny-ÉNy-nak tartunk, majd a Tökszög felett fokozatosan ÉK-re fordulva haladunk a gerinc úton.
Először zárt erdőben vezet utunk. Majd kertszerű erdőrészletbe jutunk, ahol vadkörték, és sok bogyós gyümölcsű cserje közt haladunk. Később kinyílik a táj, és ahogy közeledünk a ládához egyre impozánsabb a látvány, leginkább DK-i irányba, ahol a Bükk-hg. vonulata látható. Közép tájt a Borovnyáki NATO torony, a D-i végén a Bél-kő is jól kivehető. Alattunk, K-re már ráláthatunk Sajómercsére is. Ahová, ha nem is ezen alkalommal, de feltétlenül ajánlom hogy látogasson el mindenki. Ott is sok szépet fog látni.
A forrástól 4,5-5,0 km-t tettünk meg eddig. Kis pihenő után keressük meg a ládát. Egy fa odvában van elhelyezve, egy 20x15x6 cm-es konyhai dobozban. A nyitott területen haladó úttól a ládát ÉNy-ra találjuk az erdőben kb: 50m-re.
koordinátái: N48 14.FAE E20 24.BCD
Tengerszintfeletti magassága: 340m

Jelszó:
Első rész a 3. pont utolsó szó (összetett szó) első tagja,
Második rész a 4. pont hagyományos ládában található jelszó.
Nem tagadom én azokat a pontokat értékelem a legtöbbre, amelyeket nem csak autóból kiszállva és visszaszállva lehet megtalálni. Szerintem a túrával szerzett pontok nagyobb élményt jelentenek a keresőnek is. És persze szebb feladat a rejtőnek.
Remélem, tudtam segíteni a keresgéléshez, ami bízom benne, hogy élményekben gazdag lesz, és szép hazánk egy kevésbé ismert pontját sikerül részben megismernie a keresgélőnek.
További szép túrákat és jó "ládázást" kívánok mindenkinek.