WAP:
Hagyományos geoládát keress (kb.20x10x5cm műanyag dobozt)! Egy nagyobb fenyő tövében van elrejtve, kérgekkel takarva.
Az alternatív jelszó  N 50° 44,120' E 14° 34,862' 290 m [GCSLUP+tartalék jelszó] az országút mellett, egy lámpaoszlopra szerelt szürke elektromos doboz alján.

Megközelítés:
Prágától jó másfél órányira kb. 100km-re található Sloup V Cechach, mely település határában található a Sloup hegyi vár. Érdemes a D8-as autópályán elindulni, majd 16-os, később pedig a 9-es főúton haladni. (GCDEVL láda egyébként pont útba esik, remek alkalom, hogy az utunkat egy rövidebb (esetleg hosszabb) időre megszakítsuk.) Zelizytől még kb. 40km-t haladjunk tovább a 9-es úton, majd Pihelnél térjünk le jobbra a 26845-ös útra (ijesztően nagy szám, de az út kifogástalan állapotú), amin elérjük úti célunk. Ha szerencsénk van, akkor találunk szabad helyet a vár aljában az ingyenes parkolóban  N 50° 44,146' E 14° 34,905' 290 m [GCSLUP+parkoló-1], ellenkező esetben a fizetős parkolót  N 50° 44,174' E 14° 34,895' 290 m [GCSLUP+parkoló-2] kell válasszuk.

Belépődíj:
A várat belépődíj megfizetése mellett lehet csak megtekinteni! (Bár a ládához nem kell bemenni a várba, de szerintem mindenképp érdemes rászánni ezt az összeget, és megcsodálni bentről ezt a helyet.)
Felnőtteknek 50 CZK, míg a gyerekeknek (6-16 éves korig) 25 CZK, a családi jegy 119 CZK (2010-ben).

Nyitva tartás:
- Áprilisban és októberben: szombaton, vasárnap és nemzeti ünnepeken 9-től 16-ig,
- Májusban és augusztusban: mindennap 9-től 17-ig,
- Szeptemberben: hétfő kivételével minden nap 9-től 17-ig látogatható.
Egyéb időszakokban előre egyeztetés után is felkereshető, bővebb információ a http://www.hradsloup.cz oldalon olvasható.

Vár és története:
Általában az erődöket/várakat a hegyekre, sziklákra építik, ez nem újdonság, de a Sloup hegyi vár azért (is) számít ritkaságnak, mert ezt jó részét a sziklából vájták ki. A megközelíthetetlen, több mint 30m magas és 100m széles szikla valószínűleg már az őskori kultúrák embereinek is hajlékul szolgált. A lábánál a neolit-kori, bronzkori valamint a hallstatti időszakból származó nyomok maradtak ránk.
Az itteni határvidék első hűbérurai, Ronovcék kolonizálták Csehország e részének terjedelmes és gyéren lakott területét. A XIII. század végen az őserdőket egy új kereskedelmi útvonallal vágták keresztül, amely Lipából vezetett Zitvába és más felső lausitzi városokba, felzárkózva a nemzetközi kereskedelmi útvonalakhoz. Egyidejűleg, a természeti adottságok kihasználásával felépítették a hegyi várat, amelyben a legénységnek a kalmárok biztonsága fölött kellett őrködnie. A vár nemsokára a dubéi Berkáknak, a ronovci nemzetség egyik ágának a tulajdonába került, és 1412-ig birtokukban maradt. A huszita idők gerjesztette nyugtalanságból sápot húzott az akkori vár tulajdonosa: smojnói Mikeš Pancíř, cseh kurtanemes, aki a szomszéd nemesekkel összefogva rablóháborúba kezdett Felső Lausitzben. 1445-ben a második büntető hadjárat után azonban a vár elhagyására kényszerült. 1471-ben megint a dubéi Berkák igazgatták az uradalmat. A XVI. században a vár már nem töltötte be a nemesi lakhely funkcióját. 1596-ban Adam Berka építtetett magának egy új, kényelmesebb úri házat a vár aljában. 1607-ben, Adam halála után, özvegye, Anna új házasságával az uradalom átszállt a lutheránus solhauzi Abrahámra, majd az öccsére, Wolfra. Neki azonban a fehérhegyi csata után nem maradt más választása, mint elhagyni az országot, és uradalmát elkobozták. 1639-ben a svéd hadsereg felgyújtotta a sziklán lévő fa toldaléképületeket, miáltal a vár mindörökre elvesztette eredeti alakját.
1690-1785 között a sziklát remeték lakták, és jelentős építészeti módosításokat hajtottak végre. Létre jött például az új bejárat, a déli körfolyosók, a sziklába vájt kápolnácskák, a tágas kápolna egy toldaléképülettel, úgyhogy a vár térbeli adottságai teljesen megváltoztak. Összesen hat remete váltotta egymást ezen a helyen. II.József reformjainak nyomán megszűnt a remetelak, és a Kinský család - az uradalom akkori tulajdonosai - egy romantikus kiránduló hellyé változtatták át a várat. A nagyközönség már a XIX. század elejétől látogathatja a létesítményt, és 1964-ben kulturális műemléknek nyilvánították a Sloup várat.

Ajánló:
Bár mi nem jártunk sikerrel, de a várban (illetve mellette) kereshető egy com-os láda is: GCMDC4
A Nyugati őrház közelébe mutatott a GPS, de ott nem találtunk rejteket. Később a hintet olvasva valószínűsítem, hogy a váron kívül a sziklafal aljában kell keresni. A cseh logokból nem lettem okosabb, de ha valaki szerencsével jár, kérem írja meg, hogy itt is közzé tegyem.