WAP:
Az emlékmű mellett talajszinten keresd a mikroládát (pezsgőtablettás doboz) fahánccsal letakarva.
Pótjelszók:A pihenőhelyen sárga fémasztal alján ill. az információs tábla középső fémoszlopának takarásában.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A mai modern Temesvár a régi vár korában ingoványos környezete miatt szinte megközelíthetetlen volt. Ez biztosította védelmét is.
Evlia Cselebi híres török utazó 1660-ban ezt írta Temesvárról:
"Ha eső esik, akkor a városon kívül fekvő süppedékes helyen akár egy elefánt is elmerülne."
"Lutum ponunt supra lutum et hoc nominat országutum" (Sárra sárt raknak, és ezt nevezik országútnak).
A török utazó megemlíti, hogy a vár utcái is nagyon sárosak voltak, nem volt kövezett út, csupán deszkapadló volt az úton lerakva.
A városon kívüli utak leginkább szekérnyomok voltak, amelyeket kétoldalt árok határolt, hogy valamelyest tarthassák az irányt az utazók. A kiásott földet pedig az út közepére vetették.
Az 1768-ban a Temesvárra látogató II. József osztrák császár, azt írta a bánsági utakról, hogy azokat "maga a természet alkotta".
Így aztán nagy eseménynek számított, amikor 1830-ban elkezdték és 1 év alatt be is fejezték a városból kivezető első "tsinált út"-at ahová a követ messziről (pontosan nem tudni honnan) kellett hozni.
Ennek a nemes tettnek állít emléket az obeliszk, hogy később is hirdesse, kiknek volt részük a munkában.
Az öt méter magas obeliszk, csúcsán a feszülettel, megadóan tűri az idők viharait, s azt, hogy az alföldön átsüvítő szél morzsolgassa, csiszolgassa homokkő testét.
Gondosan szerkesztett négy nyelven -latinul, németül, magyarul és románul- írt szöveg foglalta össze az érdemeket. A szöveget 1917-ben ifj. Lád Károly városi mérnök lemásolta a Történelmi és Régészeti Társulat számára. Szerencsénkre, mert pár év múlva talán már csak egy-egy szót lehet majd megfejteni.
A magyarul tudókhoz már csak eképpen szól a felirat:
"V.-ik Ferdinand magyar királynak első évében eme járhatatlan út helyre állíttatván.
Istennek ditsőség, Királynak hívség, Hazának szeretet, Embernek betsület, Az utasnak áldás és békesség."
Az eredeti német és a latin felírás megmagyarázta, hogy az utat rétháti Kövér János főszolgabíró és felsőkubini Meskó Ezekiel alszolgabíró köveztette ki.
Az első világháború után az emlékművet fehérre meszelték. Idővel ez lepattogott, s újra láthatóvá váltak a feliratok. A hetvenes években még olvasható volt a négynyelvű felirat. Az utolsó pár esztendő azonban főleg a magyar feliratot semmisítette meg.
A Temesvári Közúti Igazgatóság a nyolcvanas években a talapzatra a következő román feliratú márványtáblát helyezte:
"A Temesvár - Zsombolya út kövezésének befejezésekor emelt emlékmű, 1835."
Az emlékmű közvetlen közelében lehet parkolni.
Mindenkinek jó vételt kívánunk!
LÁDAKARBANTARTÁS:
2012.05.20.
A ládában lévő papírokat megszárítottuk ill. tettünk bele logbookot is.
2 helyre tettünk pótjelszót is (lsd. wapos rész).
