Mint ládadoki a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd!
További tudnivalók a beteg ládákról.
[csipet_csapat, 2018.07.28 23:16]

---

Wap:Betontöltés, és egy méretes kő között. ;-)

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Megközelítése: Ipolytölgyest elhagyva - ha busszal érkezel - az "Ipolygyöngye Tsz." megállóhelynél kell leszállni; itt választás előtt állsz, mivel két út is elvezet a célterületre. Döntésedet az Ipoly vízállása határozza meg.
A terep nehézsége, megközelítése nem véletlenül hármas. Magas vízállásnál nem csak lelkileg kell felkészülnöd...
(A.)Egy földút  N 47° 56,117' E 18° 46,596' 122 m [GCDuha+földút], minősége évszaktól függő. Továbbhaladva egy hídon  N 47° 56,005' E 18° 46,304' 109 m [GCDuha+híd] átkelve már csak a GPS-re hagyatkozz.
(B.) Egy keskeny műúton  N 47° 55,772' E 18° 46,599' 116 m [GCDuha+műút] kell haladnod a parkolóig.  N 47° 55,882' E 18° 46,422' 109 m [GCDuha+parkoló]

---

Előzmény
A második világháborút követően a két szomszédos ország közös vízgazdálkodási kerettervet készített, melynek alapján készült el az Ipoly szabályozásának terve a Szob-Ipolytarnóc közötti szakaszra (1975.). A tényleges szabályozási munkák az 1970-es évektől gyakorlatilag az ezredfordulóig tartottak. 1975-ben készült el "Az Ipoly-szabályozása a Szob-Ipolytarnóc szakaszon" című általános tanulmányterv, melyet, a készítő munkacsoport vezetőjének, Verina Hulinová mérnök asszonynak a neve után, röviden, Hulinová-terv néven emlegetnek. Ez 14 duzzasztó megépítését irányozta elő Szob és Ipolytarnóc között. A Duna és Ipolybalog közé ezekből 11 esett volna. Az új nyomvonalat úgy jelölték ki, hogy a "nyert" és a "vesztett" területek lehetőleg azonosak legyenek, a folyó középvonala továbbra is országhatár maradt. A kanyarulat átvágások során az új csatornaszelvényből kitermelt földet a szegélytöltések építéséhez illetve gyakran az eredeti, de a szabályozást követően felhagyott folyómeder betöltéséséhez használták fel. Emiatt eltűnt számos természetes vagy a korábbi munkákból származó mesterséges holtág is. A szabályozások utáni szükséges területcserére a 90-es évek végén került sor. Az Ipoly-folyón 1993-ban Ipolytölgyes-Kiskeszinél (Malé Kosihy) és Tésa-Ipolyszakállosnál (Ipeľský Sokolec) szlovák állami beruházásként duzzasztóművek létesültek. Az építési munkát mederátvágásban végezték, így a bal parton, Ipolytölgyes és Tésa térségében, a korábbi Ipoly főmeder holtággá alakult. Ezeket, az ágakat a főmeder kotrásából kikerült anyaggal részben fel is töltötték és erre a természetes jellegű feltöltődési folyamat is "rásegített".

Következmény:
A hatvanas években a folyón végzett szabályozási munkálatok révén, elvágták a folyó amúgy igen gazdag halállományának (pl. márna, a menyhal, a paduc és a különféle keszegek) vándorlási útját az alsó szakasz és a felső szakaszon lévő természetes ívóhelyek között, melynek következtében az állomány erősen lecsökkent. Napjainkra Ipolydamásd, Hont, Drégelypalánk, Ipolyvece, Őrhalom, Szécsény-Pösténypuszta térségében vannak a szabályozásokkal nem érintett szakaszok melyek révén képet kaphatunk az Ipoly szabályozások előtti állapotáról. A duzzasztók építése és a mederkorrekciók mellett a Hulinova-terv legfontosabb eleme volt a környező területek ármentesítése is. Ennek érdekében a folyó mentén árvízvédelmi töltések épültek a 100 éves gyakoriságú árhullámokra méretezve.
A duzzasztóknak közvetlen befolyásuk van a folyó halállományára is, azáltal, hogy megakadályozzák a halak vonulását. Ebben az esetben a duzzasztóművek az ökológiai folyosóként működő folyót egymástól elszeparált szakaszokra vágják. Megállapíthatjuk, hogy az Ipoly szabályozása sok helyütt a korábban meglévő ökológiai folyosó megléte szempontjából károkat, problémákat is okozott.

Megoldás
A tervezett beruházás során kiegyenlítik a duzzasztóknál lévő két méteres szintkülönbséget. A duzzasztó mellett a folyómederben kis medencék lépcsőzetes elhelyezésével a folyómeder "fokozatos" lejtésűvé válik. Az így kialakult kisebb szintkülönbség és a lassúbb áramlás révén a halak és más vízi élőlények zavartalanul vándorolhatnak le, illetve fel a folyón. E program keretében a folyószabályozásból megmaradt holtágak felhasználásával épült meg a duzzasztókat megkerülő csatorna, amely lehetővé teszi a halak, illetve egyéb vízi állatok vándorlását. Pozitívum, hogy a hallépcső révén a két, korábban levágott holtág "visszakötésre" kerül a folyóba, ezáltal lassú degradációjuk megáll, a holtágak természetes állapota pedig tovább növeli a folyó, mint élettér biológiai sokféleségét. A munkálatok 2006. október 4-én megkezdődtek. Első lépésben a holtágak felső részén a beeresztő műtárgyak és a természetközeli megkerülő csatornák földmunkája készült el. Év végére elkészültek a vasbeton műtárgyak fenéklemezei, a holtágak szükséges kotrásai 2007. késő nyarára - kora őszére a létesítmények elkészültek, így a Tésa és Ipolytölgyes térségében megvalósult hallépcső és holtág.
Sajnos a távlati tervek (pihenő, kemping, tanösvény) még nem valósultak meg; bízzunk benne, hogy ez csak idő kérdése...
Viszonyítási alapként ajánlom a távolabb fekvő denkpáli hallépcső ( GCDUD ) felkeresését; ahol kicsit más méretben látható eme objektum...

2016.07.20. Javítás-pótlás: igen szívatóssá vállt a korábbi rejtek, ezért egy kissé könnyítettem rajta. Kérek mindenkit óvatosan loggoljatok...;-)'