De jó! Meglett!
Ez volt az első verseny, ahol mint szervező vettem részt. Örültem a feladatnak, s ha jól dolgoztam, megyek máskor is.
Pénteken reggel 8 után nem sokkal már a puzzle darabjait rakosgattuk a dobozokba, közben a rejtési tanácsokat hallgatva.
Én Avranellával indultam pontokat rejteni. Jutott túrázós pont is, és juttott a profi versenyzők pontjaiból is. Így aztán kényelmesen sétálva, dobozoknak rejteket keresgélve, profik számait néha fáramászva rejtve, meg-megázva, úton, tarlón, tökön-paszulyon haladva, koradélutánra vissza is értünk a bázisra. Itt aztán scele rendezgette a pontok sorait, mi meg a tasakokat, a másnap reggeli induláshoz.
Pénteken estére jó kis társaság gyűlt össze, éjszakába nyúlva beszélgettünk a hosszú asztalok mellett.
Reggel izgatottan vártam, vajon minden rendben halad-e. Én ugyan nem az indulók oldalán ültem, de azt éreztem, nem volt nagyobb fennakadás. Amikor elment az utolsó induló is, nem sok pihenőidő maradt, érkeztek is vissza a leggyorsabbak.
Gyorsan eltelt a nap. Jó volt látni, milyen sokan voltak. Igazi fesztivál jelleget öltött a délután. A túrázós kategória rövid távja miatt mindenki korán visszaért. A gyerekek külön játékokon vehettek részt, köszönet érte Herci mamának, és mindkét Zsuzsinak a sok munkájukért.
Az eredményhirdetés után elmentem, és néhány közeli pontot beszedtem, kevesebb maradjon vasárnapra. Köszönet jana.hu kessertársunknak, aki besegített a pontok begyűjtésénél.
Vasánapra már alig maradt pont, a koradélutáni órákban már itthon is voltam.
Öröm volt számomra, hogy segíthettem a versenyen. Remélem lesz még ilyen máskor is:)
[Jóváhagyta: geocaching.hu, 2011.07.04 15:47]