Röviden

20 x 12 x 5 cm-es méretű négyfülű doboz, a harangláb szoknyája alatt, a templomfalhoz közelebb eső oldalon, ~ középtájon keresd.
A láda sérülése, eltűnése esetén alternatív jelszó található a kerítés utolsó oszlopán. 2,5x8,5 cm méretű fémlapocskát keress, itt: N 47° 54.780' E 22° 35.343''!

---

A láda Travelbug-ot pillanatnyilag NEM fogad.

---

Első és egyben Ádám fiam-mal közös rejtésünkkel hazánk egy igen szép, mégis sokak által nem ismert tájára, a Szamoshátra szeretnénk elhívni titeket. A koordináták egy pici községbe, Szamosújlakra vezetnek, ahol nagyon sok nyarat töltöttem a nagyszüleimnél és rengeteg szép emléket őrzök a gyermekkori szünidőkből. Célunk egészen pontosan az élő és Holt-Szamos találkozásánál épült református műemlék templom, melyet ezúton szeretnénk megmutatni.

Megközelítés

Szamosújlak az M3 - 41- 49 - 491 számú közutakon a Mátészalka, Fehérgyarmat útvonalon közelíthető meg. A községbe beérve itt térj le a főútról:  N 47° 55,064' E 22° 35,136' [GCSPRT+ Útelágazás a templomhoz]
Ezen az úton kell menned, míg el nem éred a töltés előtt balra elhelyezkedő templomot.  N 47° 54,765' E 22° 35,333' 115 m [GCSPRT+Református templom] Itt le is parkolhatsz.
Miután megtekintetted a templomot és a ládát is megtaláltad, továbbmehetsz a gátőrházig.  N 47° 54,713' E 22° 35,526' 115 m [GCSPRT+ Gátőrház] Ehhez a gát előtt fordulj balra és a külső oldalon kiépített betonúton közelebb gurulhatsz kocsival is.

Az élő és holt Szamos találkozása

A 2011-es eredeti rejtés itt volt megtalálható. Sajnos többször is eltűnt és a folyamatos pótlások miatt végül áthelyeztem. Így már csak a hely érdekes. Az élő folyó és a Holt-Szamos minden évszakban más arcát mutatja, de nekünk mindig szép és kedves hely marad.
 N 47° 54,629' E 22° 35,643' 115 m [GCSPRT+Zsilip]

Figyelem !
A zsilip nem elzárt terület, szabadon megközelíthető, de potenciális veszélyforrás. Éppen ezért kérlek, hogy a közelében körültekintően és óvatosan mozogjatok, különös tekintettel a kisgyermekekre.

Református templom

A mai templom elődjét már 1329-ben feljegyezték, mint a község Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt katolikus templomát.
A XV. sz.-i, gótikus stílusú teremtemplom sarkain és a déli homlokzat középvonalában lépcsőzött támpillérek állnak. Az északi homlokzatra merőlegesen támaszkodó támpillér egy sekrestye maradványa, melyet az 1992-95. évi helyreállítás során visszaépítettek. A nyugati homlokzat közepén csúcsíves bejárati ajtó nyílik. Az épület DNy-i sarkában az Ajtay család sírboltja húzódik meg.
A templom egyes források szerint a XVI., míg mások szerint a XVII. sz.-ban a reformátusoké lett. 1842-ben újraépítették majd 1865. július 10-én a tanítói lakban tűzvész támadt, amelyben elégett mind a két parókia, a templomhoz épített fatorony és az egyik harang is. 1867-ben átépítették a templomot és az eklektikus népiességbe hajló egységes berendezést is ekkor készítették. 1936-ban felújították. Az említett tűzvész után egy egyszerű, négy faoszlopon álló haranglábat építettek mellé, melyet 1998-ban egy új, az épület stílusához igazodó haranglábbal váltottak fel.
A hajdani két harang közül az egyiket 1647-ben Eperjesen öntötték, a kisebbiket 1849-ben a falu felajánlotta a forradalmi kormánynak. Mai harangja 1787-ből való.
Az 1992-95 közötti feltárás és újjáépítés után az épület elnyerte az Europa Nostra-díjat, melyet 1998 szeptember 5-én adták át.

A templomba bejutni és körülnézni előzetes bejelentkezés után van mód!
Infó és bejelentkezés:
Szabóné Varga Szidónia lelkipásztor +3644367897
Virág Józsefné Melinda, Református Szeretetszolgálat +36203580283


Szamosújlak község fekvése, története

A falu a Szatmári síkságon, a Szamos folyó partján található. Területén már az új kőkorban is éltek, ezt bizonyítják az itt feltárt lakógödrök, a különböző kerámiacserepek, kalcedon pengék és egyéb 1937-ben előkerült leletek. Ezt az errefelé páratlan lelet-együttest a Nemzeti Múzeum őrzi "Újlaki leletek" néven. A település nevére utaló első feljegyzés 1332-ből való, ekkor Vylak néven említik. A XVI. században már Szamos-Újlakként ismerték. Egy 1782-85 közötti katonai leírás a következőket írta le a településről:
"A mellette folyó Szamos, ahol tölgyerdő magaslott, 80-100 lépés széles, alacsony vízállásnál 2-3 láb mély volt. Egészen meredek partját gáttal magasították, mert gyakran kiöntött, sokszor egyesült a Tiszával is, és az egész vidéken tengerként hullámzott a víz. Ilyenkor a lakosok csónakokon közlekedtek."
1810-ben kétharmada a nagyváradi Ajtay családhoz került, egyharmad része a báró Bánffy és gróf Bethlen családok tulajdona lett. 1851-ben Fényes Elek a Geographiai szótárában ezt jegyezte fel Szamosújlakról:
"Szatmár vármegyei magyar falu a Szamos mellett 261 lakossal, és egy Vármegye nevű pusztával. A Szamosháton szép gyümölcsöse, a helység alatt kies erdeje, jó szántóföldje van, ami búzát, tengerit, lencsét, borsót terem."
A XX. század elején birtokosa a gróf Hadik-Barkóczy család volt és a faluban 53 házban 350-en éltek. A világháborúk e faluból is követeltek áldozatokat, kiknek neveit a templom falán található emléktábla őrzi.
1970-ben Szamosújlakot is fenyegette az árvíz, de a szerencsének köszönhetően a falu a szomszédos Gyügyével, és Cégénydányáddal együtt megmenekült, igaz több napon át volt szigetként körbezárva a víztől. A '70-es évektől a '90-es évek közepéig szinte valamennyi család foglalkozott saját almatermesztéssel is, amely jó bevételi forrás volt, így a falu teljesen modernizálódott. Napjainkban a lakosok számát ~400 főre teszik.

A falu híres szülötte:
1897-ben itt született Kincs Elek irodalomtörténész, a körmendi gimnázium alapítója. Az ő édesapja az a Kincs Gyula, aki Ady Endre egykori tanítója volt a zilahi kollégiumban és ő indította el az írót a pályáján.

Fauna és flóra

Ezen a vidéken a Szamos eredeti élővilágából, a még néhány évtizeddel ezelőtt is meglévő ártéri dzsungel-gyümölcsösökből mára sajnos semmi sem maradt. Az 1970-es árvíz után ezek elpusztultak. Ma a folyónak ezt a részét 10-50 m széles ártéri ligeterdő övezi, melynek növényzetét főleg fekete és fehér nyárfák, illetve fehér és mandulalevelű füzek alkotják, ritkábban alföldi kőris, dió, piros és sárga szilva, enyves éger. Cserje- és talajszinten a bodza, a csíkos kecskerágó, a vadszőlő, a vadszeder, a csalán és a szerbtövis jellemző.
Az ártér állatvilága évszakonként változó. Az őz, a mezei nyúl, a fácán, a dolmányos varjú , a macskabagoly, a kuvik és a nem költöző kisebb énekesmadarak egész évben megtalálhatóak, csakúgy, mint a nagy fakopáncs és a fekete harkály. Az őszi és a tavaszi vonulások idején a vadludak, tőkés récék, nagy és kis lilikek pihennek meg a folyó ezen szakaszán.
A Szamos vízi élővilága nagy körvonalakban hasonló, mint a Tiszáé, de a faj- és egyedszámok jóval alacsonyabbak. A fauna képére rányomja bélyegét a nagyfokú vízszennyezettség: a Szamos a Kárpát-medence talán legszennyezettebb vízfolyása. Ezen a szakaszon a tágabb tűrésű fajok, mint pl. a küsz, a balin, a halványfoltú küllő és a sügér fordulnak elő.

Video, virtuális túra

Örökség Útikalauz

Virtuális túra kívül-belül

Közösségi oldal

Szamosújlaki Református Egyházközség Facebook oldala

Források

-Településünk-Szamosújlak
-Középkori templomok útja
-Wikipedia

Élményekben gazdag túrázást és jó keresést kívánunk!

Ládatörténet:

2013. okt. 27. - A keleti végeken aktív kessertársainknak köszönhetően megszaporodott közeli "templomos" rejtések apropóján az eredeti Szamos-parti Református Templom ládanevet megváltoztattam. Mától Szamosújlaki Református Templom néven él a láda.
2015.05.25. - Az elveszett ládát ideiglenesen egy kisméretű vitaminos dobozzal pótolta sztyopa13 a páratlan páros kessertárs. Segítségét ezúton is köszönöm!
2015.08.10. - A ládát újrarejtettem.
2016.08.17. - A ládát újrarejtettem.
2020.08.13. - Új rejtek, új láda + pótjelszó