Wap:12x12x4 cm konyhai doboz, bükkfa tövében talajszinti oduban avarral takarva.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés

86-os főúton a várost déli irányban elhagyva, a Zala-híd után  N 46° 50,622' E 16° 35,168' 185 m [GCBOV+kereszteződés] kell jobbra fordulni. A kereszteződéstől táblák mutatják az utat. Az erdő szélén is hagyhatjátok az autót, innen 150 m séta, a szent-kút, de a ládáig autóval is mehettek.

Leírás

A Borosán-völgy Zalalövő központjától nem túl messze, egy szép bükkös erdőben található. Jó vizű forrása körül a háború után kiépítettek egy szakrális emlékhelyet (amely egyúttal víznyerő helyként is szolgált), hálából, hogy véget ért a második világégés. A völgy mindig kedvelt búcsújáró hely volt, a helybeliek itt tartották a Sarlós Boldogasszony búcsút minden év július másodikán. Ősszel is rendeztek egy búcsút, ezt főként a cigányság tekintette saját ünnepének.
A rendszerváltás után, 1992-ben egyházi és világi összefogással, civil szervezetek és családok közreműködésével kitisztították a forrás környékét, és felújították, majd felszentelték az erdőben felállított stációkat. Az ezredforduló után azonban lassacskán elhanyagolttá vált a terület, a stációk közül is jó néhány tönkrement, fa dőlt rá vagy vandálok tettek kárt benne.
Azóta megtörtént a keresztút állomásainak helyreállítása, s a forráshoz vezető lépcsőt is rendbe hozták vállalkozói segítséggel.

Zalalövő

Zalalövő Zala megye egyik legnagyobb múltú települése. Zalaegerszegtől 25 km-re a Zala folyó felső folyásánál, Göcsej szélén az Őrségkapujában fekszik. Évszázadokon át jelentős közlekedési és kereskedelmi csomópont, járási székhely volt. Földrajzi fekvésének további előnye a szlovén-osztrák határ közelsége.
A település múltja egészen a kelta időkig nyúlik vissza, bár első írásos feljegyzések a római korból származnak. Zalalövő hamar fontos településsé alakult a Borostyánút és a Zala folyó kereszteződésében. 124-ben Hadrianus császár városi rangra emelte, melynek neve Municipium Aelium Salla lett. Ezzel fejlődése fellendült, amelyet a megjelenő kőépületek is bizonyítanak. Egy 13. századi oklevél szerint királyi nyíllövők laktak itt: innen ered a Lövő név. 2000-ben újra városi rangot kapott Zalalövő.