4x3,5 cm-es hengeres mikro láda a megadott koordinátán. A dobozban logbook található a jelszóval, íróeszközt neked kell magaddal vinned.
Segítség, alkoss szavakat: aoááktnnl aáotlld

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megkérnék minden megtalálót, hogy a rejtésről képet és arra utaló leírást ne tegyen fel.

MEGKÖZELÍTÉS
A 3-as főúton haladva Füzesabony után közvetlenül érjük el a falut. A Kálvária dombhoz vezető út ki van táblázva, annak kapuja a főútról látható, onnan nyílik. Parkolni  N 47° 46,617' E 20° 28,315' 112 m [GCSZIH+parkoló] a bejárattal szemközt, az út másik oldalán van lehetőség, ill. az út mellett.
A kaputól gyalog, földúton, 200m megtétele után érjük el a dombot. Közvilágítás nincs, így éjszakai kereséshez mindenképpen vigyél magaddal lámpát.

KÁLVÁRIA
A szihalmi Kálvária történetét leghűebben egy 1929-es kiadványban írják le:
Van Szihalom községének az abonyi út mentén, jobboldalon egy kedves helyecskéje, amely gyönyörű fekvésével, ügyes befásításával díszére válik a községnek. Ezt a 14 stációval keresztútját jelképező kálváriát Schmidt János volt szihalmi kántor s egynéhány idevaló lelkes, vallásos lélek alkotta meg. Ezen kálváriát nemcsak vallási, de lelkes hazafiúi érzés is alkotta meg. Az említett Schmidt János nagy magyar lévén, 1848-ban büszke volt hadnagyi rangjára. Egyik segédje följelentette főnökét, hogy egyik lova a szabadságharcból származik s hogy az öreg kántornál sok Kossuth bankó található. Ezen feljelentésre másnap két Bach-korszakbeli csendőr jelent meg a kántornál s nemcsak a gyanús lovat s a községben talált Kossuth-bankókat, hanem a kántort s egy Boda Pál nevezetű szihalomi lakost is rabláncra fűzve Mezőkövesdre, onnét Egerbe, majd Pestre börtönbe hurcolták.
A börtönben úgy Schmidt János kántor, mint társa Boda Pál, ígéretet tesznek, hogy ha az Isten kimenti őket a fogságból, Isten dicsőségére kálváriát fognak létesíteni. Két évi raboskodás után otthonukba tértek. Boda Pálnak első dolga volt három keresztet kifaragni s azt a káptalan tulajdonát képező mai kálvária dombjára kitűzni. A kálvária létesítése sok akadályon ment keresztül.
A vezetők részéről gúnnyal, lenézéssel találkoztak, de a kitartás meghozta az eredményt. A kántor az egész községet bejárta s a szent hely megalakítására pénzadományokat gyűjtött. A sok huza-vona után örömkönnyeket sírt Schmidt János kántor, amikor 1858-ban maga az egri érsek, Bartakovics Béla szentelte föl e szép helyet s átadta rendeltetésének.
A régiek buzgóságát mutatja, hogy mindegyik stációnak meg volt a maga gazdája, aki fölépítette, gondozta és föntartotta s ahogy a följegyzésekből látjuk a szent kereszt búcsúk alkalmával a szomszéd községekből igen sok búcsús jött a szihalmi kálváriára, hogy imádja az Úr Jézus keresztjét. Kihalván a törzsstációtulajdonosok, a kálvária gondozása is semmivé lett. A háborús s az azt követő rettenetes időkben szomorú képet mutatott a gyönyörűséges helyecske, a schepulrum bedőlve, a remetelakás tönkretéve, a stációk meggörbülve romokban hevertek. Győrffy László káptalani főtiszt vallásos érzületének köszönhető, hogy saját költségén a romokat eltakarítván, a kálváriát rendbehozatta. Az alapító tagok temetkezési helyéül a kálváriát választották s szihalomnak egy plébánosa is, nevezetesen Sinai József is a kálvárián nyugszik.

Jellege: A község északnyugati szélén, a Füzesabony - Mezőkövesd 3-as számú műút mellett, enyhe dombhajlatban, fák között.

Barlangkápolna: dongaboltozatos üreg, épített oltárral kovácsoltvas kapuval. Épült 1859-ben. Körben 14 késő klasszicista kőstáció, párkányos oromzatukon kőgolyók. Vasajtókkal zárható fülkéikben élénk színekkel átfestett, népi jellegű domborművek.

1929-ben Győrffy László 10 kg-os harangot adományozott a kálváriának, mert a meglévőt az I. világháborúban hadicélokra elvitték.

A Kálvária dombot 2011-ben adományokból felújították, az azt követő megáldásról készített felvételt a Füzesabonyi Városi Televízió.

Szihalom további látnivalói
Római Katolikus templom
Egyhajós, keletelt, a Ny-i homlokzat középrizalitjában álló, szoborfülkés tornyú, a hajóval azonos szélességű, félköríves záródású szentélyű templom. A szentély É-i oldalán kontyolt nyeregtetős sekrestye, a hajó D-i oldalán kontyolt tetős, timpanonos ún. "koldusház". Csehsüveg boltozattal fedett hajó és szentély, a hajó Ny-i oldalán karzat. Falképek: 20. század. Berendezés: 18. század második fele, 19. század; főoltárkép: 1871 (Szoldatics Ferenc); mellékoltárképek: 1771 (Johann Lucas Kracker). Orgona: 1858 (Mooser Lajos). Építtette Komáromi János egri prépostkanonok.
 N 47° 46,501' E 20° 28,855' [GCSZIH+Templom]
Vas ernyővel ellátott Mária-oszlop a templom melletti parkban.
 N 47° 46,481' E 20° 28,890' [GCSZIH+Mária-oszlop]

Árpádvár
A község belterületén, a Rima-patak fölé nyúló, három oldalról meredek lejtőkkel övezett földnyelven található a helyi lakosok által ma is Árpádvárként ismert földhalomvár. É-i, Ny-i és D-i oldalon meredek lejtőkkel övezett domb, amelyet csak keletről lehet könnyebben megközelíteni.
A védett terület egy 110 x 85 m-es alapterületű ovális fennsík. A völgyhöz képest 7-8 m-nyire emelkedik ki. Közepén emelkedik a motte-domb maradványa. Alapátmérője kb. 30 m, ma csak 2,5 m magas, felső átmérője 10-15 m. Azonban tudjuk, hogy eredetileg 4 m magas és a mainál jóval nagyobb tömegű volt. A lakosság olyan nagy mértékben hordta el a földet az 1868-ban megbolygatott halomból, hogy a maradványok megmentése érdekében 1885-ben áthoztak ide egy eredetileg 1848-ban állított kő keresztet. A terület ekkori rendezése során alakult ki a ma látható állapot.
Létezéséről 1067-ben értesülünk. Ekkor Aba nembeli Péter ispán itteni részbirtokát az általa alapított százdi bencés apátságnak adományozta. Az oklevél említi Szinhalom "curtis"-t és a király lovainak őrzőhelyét.
Foltinyi János 1868-ban megkutatta a dombot. Az akkori régészeti ismeretanyag alapján még nem tudta helyesen értelmezni a megfigyelt jelenségeket. Tévesen őskori többrétegű telepnek gondolta. Ugyanekkor Ipolyi Arnold már helyesen azonosította az Anonymus által említett "heggyel".
Sándorfi 1980.31-33., Nováki-Sándorfi 1992.19-21., Csánki 1890. I.179., Györffy 1987.I.807-808., Anonymus 32.c.
 N 47° 46,166' E 20° 28,672' [GCSZIH+Árpádvár]

Láda karbantartás
2013.08.25: A láda rendben, logbook cserélve.
2015.05.23: Logbook, jelszó cserélve.'
2021.08.08: Logbook cserélve.'
2024.09.11: sanzi89 pótolta a mikroládát Marton Zoli ládadoki