A láda a kamionfordulónál, az utolsó villanyoszlop alatt található. Kérlek jól rejtsd vissza!
Pótjelszó a jobboldali csörlő tetőlemezének alsó felén van.



Megközelítése

Sárospataktól néhány kilométerre, délre van nem a 37. számú elkerülő út, hanem a régi alsórendű úton Bodroghalász és Bodrogolaszi között.

Kettő földút vezet a hídhoz.

a  N 48° 17,943' E 21° 32,648' 110 m [GCNVKH+2letérés]. A földút 400 méter hosszan halad egy elágazásig ahol,
 N 48° 17,789' E 21° 32,875' 110 m [GCNVKH+kanyarodás jobbra]. jobbra kell kanyarodni majd 200 méter után elérjük a boros pincéket. Itt felkapaszkodunk a vasúti töltésre és 200 méter után elérjük a parkolót. Ez a jobbik út, szerintem.

b N 48° 17,894' E 21° 32,571' 110 m [GCNVKH+1letérés]. Innen 700 méter hosszan keskeny, nem a legjobb állapotában lévő földút vezet be a régi vasúti töltésen a hídhoz.
Nyáron ez az út igen karcolós...

Az autót itt érdemes hagyni:  N 48° 17,593' E 21° 32,954' 104 m [GCNVKH+parkolo] Az uszályrakodó előtti területen akár több autó is egyszerre gond nélkül tud parkolni, hisz régen teherautók várakoztak itt az uszályokra.

Bodrog folyón érkezőknek az uszályrakodó és a kisvasút híd között ki lehet kötni,
 N 48° 17,590' E 21° 32,984' 95 m [GCNVKH+uszályrakodó]
kőből készült lépcsőn fel lehet jutni az uszályrakodóhoz, onnan a ládához és a vasúti hídhoz.  N 48° 17,600' E 21° 33,038' 95 m [GCNVKH+híd]

---

VIGYÁZAT!
ANNAK ELLENÉRE, HOGY A HÍD BIZTOS NEM SZAKAD LE EGY HALANDÓ EMBERTŐL, ILLETVE A HELYIEK SZÍVBAJ NÉLKÜL KÖZLEKEDNEK RAJTA, NEM EGY ÉLETBIZTOSÍTÁS. KÉRLEK ENNEK TUDATÁBAN FESZEGESSÉTEK A JÓZAN ÉSZ HATÁRAIT. ILLETVE, VAN TILTÓ TÁBLA IS!!!

---

Bodrog vasúti híd

Sárospataktól néhány kilométerre, délre Sárazsadány felé található a Bodrog felett az egykori hegyközi vasút egyik monumentális maradványa. Az 1980-ban megszüntetett hegyközi keskeny nyomközű vasút hídja, 32 éve magára hagyott. Ennek ellenére vasszerkezetét tekintve bámulatosan jó állapotban lévő vasúti híd. A műtárgy ugyan jó összeköttetést jelent a két part között, sem kerékpáros, sem gyalogos átkelőnek nem alakították át, ROMHÍD. A talpfák egy részét a környékbeliek használták el tűzifának. A kátránnyal tartósított fa jól ég, mert nagy a fűtőértéke, a védőkorlátokat is lefűrészelték azért meg sokat adhattak a hulladék gyűjtőben!

A Bodrog folyó partján hajórakodó és kikötési lehetőség is van, (Vízi úton érkezők is nyugodtan felkereshetik a ládát) vagyis a vasúti szállítás e hídnál biztosított összeköttetést a vízi szállítással, kitűnően példázva a korabeli közlekedési és szállítási megoldások logikus szimbiózisát.

A hídon keskeny nyomtávú gőzmozdonyok közlekedtek. Nyomtáv szélesség 760 mm, a vasúti pálya teljes hossza 55,2 km volt. A teljes nyomvonal hossza fokozatosan több kisebb szakasz összeépítéséből jött létre, Nyíregyháza - Füzérkomlós között.

Hegyközi Kisvasút története

1913-ban adták át a Bodrogközi Gazdasági Vasút által épített Cigánd-Királyhelmec közti pályát, melyet hamarosan Sárospatakig hosszabbítottak, majd Sárospatak elágazástól Kenézlőig vitték egy szárnyvonalon. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel elcsatolták Királyhelmecet, a vonal végállomása Zemplénagárd lett. Ugyancsak a békeszerződés hátrányos következményeként nagyon nehéz helyzetbe került a Hegyköz (Sátoraljaújhely térsége). Így aztán itt is tervek születtek a kisvasúti hálózat bővítésére. Legelőször 1924-ben a Sátoraljaújhely-Pálháza közti szakasz épült meg, az év végéig Pálházától Füzérkomlósig nyúlt meg a vonal. A két vonal 1927-ben összeépült, és létrejött Magyarország leghosszabb összefüggő kisvasúti hálózata. Ennek legfontosabb lépéseként 1930-ban felépült a Balsai Tisza-híd, minek következtében Kenézlő és Balsa között is közvetlen vasúti összeköttetés jött létre. Balsán pedig a Nyírvidéki Kisvasút hálózatához kapcsolták a vonalat. 1938-ban Királyhelmec ismét Magyarországhoz került, a pályát visszaépítették. Ezt 1944-ben, a háború végének közeledtével ismét felszámolták. 1944 végén a németek felrobbantották a balsai hidat, a közvetlen vasúti összeköttetés megszűnt. A híd soha nem épült újjá, napjainkban is csak a romjai vannak meg, a kapcsolatot a közelmúltig komppal biztosították. 1949-ben államosították a vonalakat, a félbeszakadt vonalrészeken (Kenézlő és Zemplénagárd) hurokvágánnyal fordították meg a vonatokat. 1964-ben megszűnt a gőzvontatás, helyette Mk48 és Mk45 mozdonyok közlekedtek. A vasút ekkorra már kiemelkedő szerepet töltött be az itt élők életében. Jelentős volt mind a személy-, mind a teherforgalom, és a vasút is számos munkalehetőséget biztosított. A kisvasút végzetét az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció jelentette. 1976. december 31-én megszüntették az Elágazás-Zemplénagárd közti vonalat. 1980. november 29-én a megmaradt vonalhálózatot is felszámolták. Pár nappal később nekiláttak a vágányok felszedésének. A vasút teljes hálózatát felszedték, de a MÁV tulajdonában lévő Hegyközi Kisvasúthoz korábban csatlakozó Pálházi Állami Erdei Vasúton csak üzemszünetet rendeltek el, majd a turizmus szolgálatában 1989-től kezdődően felújították. Érdekesség, hogy 1996-ban ezt az erdei vasutat meghosszabbították Pálháza iparteleptől Pálházáig, méghozzá a Hegyközi Kisvasút töltésén. Ez a szakasz sosem volt az erdei vasút tulajdona, így gyakorlatilag a Hegyközi Kisvasút egy rövid szakasza épült újra. Így jelenleg a kisvasútból a Pálháza-Pálháza ipartelep közti szakasz van használatban, de már csak idegenforgalmi jelleggel, az erdei vasút részeként. Ezen kívül még néhány műtárgy (Bodrog-híd) és nyomvonal-maradványok emlékeztetnek az egykori kisvasútra.

Egyéb infók
Hegyközi Kisvasút
Mk48
A "Hegyközi kisvonat" utolsó napja...- VIDEÓ
Keskeny nyomtávú, működő gőzmozdony modellezők találkozója
Drónvideón a rettegett szibériai híd

Ládatörténet