Elhelyezés időpontja: 2012.06.20 11:00
Megjelenés időpontja: 2012.07.06 23:34
Utolsó lényeges változás: 2019.03.17 22:08
Utolsó változás: 2019.03.18 20:37
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Attibati, Kofola Bt.
Felhasználó: Attibati Nehézség / Terep: 2.0 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 7500 m
Megtalálások száma: 375 + 3 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.9 megtalálás hetente
A négy füles, 10*15*5 cm műanyag doboz a gerinctől néhány méterre, szikla alatt rejtőzik.
Megközelítés
Ajánlott parkoló Királyréten a N 47° 53,709' E 18° 58,715' 255 m [GCAnt+parkoló] pontnál lévő nagy parkolóban. A parkoló fizetős! A parkolóőrök általában 8 óra körül érkeznek. Ha előbb jössz, akkor kifelé már nem szoktak jegyet kérni. (De ne erre alapozz!)
Ha nagyon profán módon fogalmazzuk meg, akkor ez "csak" egy újabb klassz kilátóhely a Magas-Börzsöny főgerincének Ny-i részén. Ha kicsit szakmaibb szemmel nézünk körül, akkor a környék SzB-ládasorozat tagjainak mondani/mutatni valójával szorosan összefügg ennek a helynek a szerepe is. Itt a periglaciális felszínformálás egy másik formakincsét figyelhetjük meg, ha kicsit tovább megyünk É felé, a P háromszög jelzés irányába. Itt a faggyal történő aprózódás - a legfontosabb periglaciális felszínformáló folyamat - egyik "termékét", a kőtengert nézhetjük meg. A felszínformálás mozgatórugója a kőzetrésekbe hatoló víz jéggé fagyása. Ha ez sokszor ismétlődik meg, a megrepesztett kőzetek szétesnek. A szétfagyás oka tehát a fagyváltozékonyság. Ez annál hatékonyabb, minél gyakoribb a fagypont körüli hőmérséklet-ingadozás, az ún. regeláció (a fagyás és a felengedés váltakozása). Ebből jól következik, hogy a folyamat az átmeneti évszakokban érvényesül leginkább. A befolyásoló tényezők között szerepel a kőzetek szövete, szerkezete, pórustérfogata, víztartalma és főképpen ásványi összetétele. Ezek határozzák meg a kőzetek függőleges (oszlopos elválás) és vízszintes (a padok vastagsága) tagoltságát.
Ezen a helyen a 16-14 millió évvel ezelőtti hatalmas rétegvulkáni működés során felszínre kerülő (főként) andezit-lávakőzetek aprózódásából létrejött kőtengert láthatunk. Anyaguk durva, jobbára szögletes, különböző nagyságú lényegében helyben maradt törmelék (periglaciális elúvium) a kőtömböktől a murváig, erősen függve a kőzet anyagától. (A nemzetközi szakirodalom majd' minden, a felszínt nagyjából összefüggően beborító durva törmeléket - ideértve a lejtőn lefelé vándorlóakat is - kőtengernek tekint. De számunkra jobb, ha mi csak a helyben maradottakat nevezzük így.) A kőtenger a kifagyás hatására helyben is továbbaprózódik, s ezért lassan nő az egyre kisebb törmelékdarabok aránya. Így a fiatal kőtengerek (a kőzettől függően) zömében éles tömbökből állnak, míg az idősebbek annál jobban aprózódottak. Az idősebb tömbök gyakran saját törmelékükbe ágyazódnak be, s abból állnak ki.
A kőtengerek geomorfológiai jelentősége
+ A periglaciális üledékek összes frakciómérete megtalálható bennük, ezáltal kiinduló forrása és elsődleges táplálója az ily' módon létrejött genetikailag összefüggő gazdag sorozatnak.
+ Mint feltűnő morfológiai (felszínalaktani) képződmények periglaciális külsőt kölcsönöznek az általuk borított felszíneknek, még a harmadidőszaki elegyengetetteknek is. A legjobb bizonyítéka, hogy ezek hívták fel a figyelmet a periglaciális képződményekre, s a hazai középhegységekben is ezekre alapozva indultak meg a kutatások.
+ Jelentősen befolyásolják a nagyformák fejlődését is. Mert a sík felszíneken nagyjából helyben maradnak, ezáltal védik (valósággal konzerválják) az alattuk lévő felületet, mivel a kőtengerképződés ritkán hatol 4-5 méternél mélyebbre.
[Irodalom: Általános természetföldrajz (szerk. Borsy Z.) - Nemzeti tankönyvkiadó, 1992;
Juhász Árpád: Évmilliók emlékei - Gondolat, 1987]'
Állapot: kereshető
Értékelés:
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület?
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni?
-
különleges látványosság, helyszín?
-
speciális koordináta-érték vagy magasság?
-
vízpart, tó/folyó, forrás van-e a környéken?
-
település belterületén van a láda?
-
van-e a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület?
-
nyugodtan ajánlanád-e télen, hóban is (megtalálható-e)?
+
ajánlanád-e a környéket nyáron a legnagyobb kánikulában is?
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van-e a láda (a környékhez képest)?
-
megközelíthető-e járművel néhány száz méteren belül?
-
a javasolt kiindulóponttól elérhető-e fél órán belül?
-
babakocsit toló család induljon-e a láda keresésére?
+
kisgyermekkel, nagyszülőkkel is elérhető helyen van?
-
igénybe veszi-e a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos)?
-
a láda megszerzéséhez kell-e sziklát mászni (gyerek a nyakban kizárt)?
-
sötétben ajánlanád a láda felkeresését?
-
van-e a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb.?
-
szokatlan méretű/alakú-e a láda (az ajándékok miatt fontos)?
+
el tudok-e menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyhatom)?
Egész napos börzsönyi túránk hatodik találata.
Királyrétről indultunk, onnan felfelé a jelzésen jöttünk, majd a -on a Csóványosra, onnan pedig tovább ehhez a ponthoz. Mire ideértünk már alig maradt vízünk, de azért ez a rövid kitérő még belefért :)
Lábat lógatva frissítettünk, kicsit pihentünk, és indultunk tovább GCBF02 felé
Köszönjük a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]
Első börzsönyi túrázás alkalmával felkeresve, egy 20 km-es túra keretében. Fantasztikus hely, csodálatos kilátással, és igen érdekes sziklákkal. Remek volt leülni, kicsit pihenni, és nem gondolni semmire. Igazi meditatív élmény volt.
Köszönöm a lehetőséget, láda nélkül ide sem jutottam volna el.
Magashegyi mászásra való felkészülés jegyében egy hosszú és sok szintemelkedést tartalmazó túrát tűztünk ki célul a mai napra. Az idő tökéletesen alkalmas volt a Börzsöny kevésbé látogatott, utat is csak nyomokban tartalmazó részein falni a kilométereket. 28km és 1400m szint lett a nap végére a túra. Szép a kilátás a bércről. A ládát könnyen megtaláltam. Gábor, Toti
Börzsönyi túránk során kerestük fel a Hangyás-bércet Párduc50-el. A ködös, szemerkélő esős időben a kilátás ezúttal elmaradt, de nem vette el a kedvünket, indulunk tovább a Katalin sziklához. Köszönet a rejtésért.
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (378 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 47° 53,709' E 18° 58,715' 255 m [GCAnt+parkoló]
jelzéseket a 
N 47° 55,139' E 18° 57,855' 500 m [GCAnt+1letérés]
(a bal oldali ágán, azaz egyenesen) menj a 
lesz a követendő jelzés, míg eléred a Börzsöny főgerincét a 
és menj addig, míg a 
