Bevezető
Egykor a mecseki ércbányászat egyik legnagyobb anyagforgalmú helyszíne - ma már csak emlékhely.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

A mecseki ércbányászatról
A hidegháborús fegyverkezési verseny, különösen a nukleráris arzenál fejlesztése a Szovjetúniónak csillapíthatatlan sugárzóanyag-éhséget okozott: sok uránt akartak, ha kell, a föld alól is. Az 1952-től szovjet szakértői segítséggel meginduló előzetes kutatások bő egy év alatt bíztató eredményeket értek el. Ez alapján a részletesebb kutatás 1955-re három műrevaló érclelőhelyet azonosított a Jakab-hegy déli lejtőjén és 1957-ben megindult a mélyművelésű kitermelés.

Volt III. üzem
Kővágószőlős belterületétől délre a korábbinál mélyebbre kellett hatolni az ércért: a legmélyebb vágatok a felszíntől számított 430 méterre (a tenger szintjénél 120 méterrel lejjebb) is lenyúltak. Az 1964-ben elkészült ércdúsító üzem beindulása után szükségessé vált az érckihozatal növelése, hiszen már nem a szállítási kapacitás volt a szűk keresztmetszet. A következő években a fokozódó kitermelés súlypontja áthelyeződött a Jakab-hegy északi lejtőjén indított igen mély aknákra - a III. üzem azonban továbbra is fontos szerepet töltött be a szállítás terén.
Az 1989-es bányabezárási határozat az üzem lassú haldoklásának kezdetét jelentette. Ma már csak néhány - más célra hasznosított - üzemi épület és a kihozott 46 millió tonna kőzetről - egy kemény, de sikeres időszakról - mesélő emlékmű van a helyszínen.

Megközelítés
Tömegközlekedéssel: Kővágószőlős, újtelep megállóig utazhatsz.
Egyéni közlekedési eszközzel: Kővágószőlősre beérve fordulj Cserkút felé, keletre  N 46° 4,676' E 18° 7,073' 225 m [GCURAN+ELAGAZAS] majd parkolj valahol az út szélén.

További látnivalók, érdekességek
1. Bányászati Múzeum
Az egykori általános iskola ad otthont a múzeumnak, ahol a a mélyben talált kőzeteket, a bányászathoz kapcsolódó gépeket, berendezéseket és más koremlékeket (iratokat, fényképeket) láthatunk.
2. Helytörténeti Gyűjtemény
A közelmúltban külön épületbe költözött a Helytörténeti Gyűjtemény, amely a falu lakóitól, portáiról összegyűjtőtt használati tárgyakat, mezőgazdasági eszközöket mutatja be.
3. Aknatorony
Az egykori I. üzem telephelyén található az ötvenes évekből fennmaradt aknatorony.

Források
http://hu.wikipedia.org/wiki/Uránércbányászat_Magyarországon
Archív fotók: cova , KDekor
Megjegyzés
A ládát apósom tiszteletére is fogadtam örökbe, aki robbantómesterként dolgozott a bányában. Újrarejtéskor meglepetésemre találtam egy dobozt, melyet 2024.08. hóban Zeiria játékostársunk helyezett ki, gyógyítandó a beteg ládát. A benne lévő logfüzetből megtudtam, hogy édesapja vájárként dolgozott a III. Üzemben. Álljon a rejtés az Ő emlékére is

Ládatörténet
2025.04.26: A ládát a logbíró kérésére adoptáltam, majd újrarejtettem, és visszakapta eredeti nevét is: Párduc50
2025.04.24 19.00-kor Párduc50-nek átadtam, hamarosan gyógyítja.
Admin. GYEZegzug
2025.04.24. 10.50- A régóta (hivatalosan 2024.10.08., logjai alapján 2023.09.17. óta) beteg ládát adoptálhatóvá teszem, remélhetőleg így hamarabb talál a gyógyítást vállaló, új, gondos gazdát. [Admin(Fazék)]
2019.07.08 23:50 A geoláda új - a helyszín mecseki uránbányászatban betöltött valódi jelentőségét jobban tükröző - nevet kapott.
2019.07.06 08:35 Ládaellenőrzés.
2015.01.24 A ládaoldal a Geoláda 2015 projekt keretében frissült.
2015.01.19 A láda hagyományosként folytatja életét.
2007.09.10 A ládát adoptáltam covától, aki felé itt szeretném kifejezni köszönetemet az eredeti rejtésért és az összegyűjtött információkért.
2002.07.20 cova játékostársunk megjelentette a geoládát.