1. pont: N 46° 45.232' E 18° 5.716'
Dél-dunántúli Piros Túra Bélyegzőhely. Jelszórészlet: a piros turistaútvonal pecsételő dobozkájában keresd!
2. pont: N 46° 45.518' E 18° 5.388'
Kis méretű, téglatest alapú, konyhai doboz (10 cm * 4 cm * 6 cm), benne a 2. jelszórészlet.

A jelszó a pontokon összegyűjthető két részlet egymás után, egybe írva (7 karakter)

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

2015.08.24.: Pótoltuk a jelszó első felét, a ládikában pecsétek várják a túraútvonalon kirándulókat.

2016.12.14.: A láda újra kereshető.

2018.12.26.: A ládát újratelepítettük, az 1. pont helyét módosítottuk.

2019.08.28.: A láda eltűnt (sokadjára), nemsokára keresek egy új helyet neki, addig betegre állítom.

2020.01.08.: A ládát újratelepítettem, reméljük, most nem tűnik újra el. A keresőktől elnézést a hosszú beteg időszakért.

2025.09.22.: Köszönet a láda újrarejtéséért Csabiqnak!

Rejtés leírása

A rejtés a 'Külső-somogyi dombvidék' ládasorozat második tagja. (Első: GCSMD1)
Ládasorozatunkkal a Somogy és Tolna megye határán elhelyezkedő dombvidéket és az itt megbúvó falvakat szeretnénk bemutatni. A Külső-somogyi dombvidék ládasorozat egyenlőre 2 állomásból épül fel.

Megközelítés

Bábonymegyer község Somogy megyében, a tabi kistérségben. Külső-Somogy keleti részén, a Kis-Koppány patak völgyében található, Tabtól 6 kilométerre. Közúton a 65-ös főútról letérve Daránypusztánál, a falu 3 km-re fekszik kelet-nyugati irányban, követve a Kis-Koppány-patakot. Vasúton a Kaposvár-Siófok-vasútvonalon érhető el.
Ajánlott parkolóhely az 1. pont mellett, a Polgármesteri Hivatal parkolója (  N 46° 45,228' E 18° 5,732' 141 m [GCSMD2+parkoló]), ill. közvetlenül a láda mellett. A túra azonban gyalogosan is teljesíthető, az autót a templomnál / polgármesteri hivatalnál lehet hagyni, a parkolás ingyenes.

Bábonymegyer

A falu 1908-ig Bábony és Megyer, majd 1927-ig Nagybábony és Koppánymegyer néven létezett, végül 1927-ben egyesítették Bábonymegyer néven. Megyert 1193-ban, Bábonyt (Bábon ) 1259-ben említik az oklevelek. A török hódoltság idején, a falu elnéptelenedett. 1563-ban kilenc, 1577-ben tíz házat jegyeznek fel. A Rákóczi szabadságharcot követően, 1731-ben a pusztának tekinthető településre Győrből, Lajoskomáromból, Tabról, Torvajról földműves evangélikusok telepedtek be az itt élő, cselédsorban tartott reformátusok közé. Elkezdtek paplakokat, iskolákat építeni. 1784-86-ig református, 1831-32-ig evangélikus iskolák épültek. Egy 1805-ben készült jegyzőkönyv szól az iskoláról huszonnégy tanulóval. Bábonyban evangélikus és református, Megyeren katolikus és református iskola volt 1948-ig. A falu mindig önálló volt, saját jegyzőséggel rendelkezett, kivéve 1969. július 1-től az 1990. évi önkormányzati választásokig, mely idő alatt Tabhoz csatolták, ezután ismét önálló lett.

Az 1850-1870 közötti időszakban egy különleges világ, a betyár világ alakult itt ki. A falu környezete, az erdők, völgyek kedveztek a betyároknak. Köztük említést kell tenni Patkó Pistáról, a Bábonyban élő híres betyárról. A krónikák szerint a bábonyi erdőkben esett el tűzharcban, emlékét ma kopjafa őrzi. A bábonyi temető árkába lett eltemetve, mert úgy tartották, hogy törvényen kívülieket nem lehetett megszentelt földbe fektetni.

Fontos részre a falu históriájának Rudnay Gyula Corvin-lánccal kitüntetett, Kossuth-díjas magyar festőművész részbeni ideköltözése. Rudnay az 1920-as évektől minden nyarat itt töltött Bábonyban.
(Háza ma Emlékmúzeum, melynek udvarán látható Andrássy Kurta János Rudnay-szobra.) Sajnos, a házat megvették, jelenleg nem látogatható. A szobor új helyen történő felállításra vár. "Tájábrázolásomban a magyar történelem múltjának levegőjét akartam fölidézni" - írta.
Az evangélikus templom oltárképét ő festette. Irányításával készült a református templom mennyezetfreskója, ill. az I. világháborús emlékmű.

Rejtés

A megadott koordinátán ( N 46° 45,232' E 18° 5,716' 141 m [GCSMD2-1]) egy számot kell leolvasnotok, mégpedig a piros turistaútvonal pecsétdobozkájában található lapról.

A ponttal az evangélikus templomot szeretnénk Nektek bemutatni. A Rudnay-emlékház magán tulajdonba került.



 N 46° 45,130' E 18° 5,755' 139 m [GCSMD2+Templom]

Egy kellemes sétával elérhető a pecsételő dobozkától a láda rejtekhelye. A temető külső árkában temették el Patkó Pistát és Balassa Józsit, a két betyárt, itt látható a kopjafa. A közelben találjátok a ládát, logbookkal, ajándékokkal, valamint a második jelszórészlettel. N 46° 45,518' E 18° 5,388' 167 m [GCSMD2-2]

A jelszó a két részlet egybe írva, összesen 7 karakter.

Jó keresgélést kívánunk mindenkinek!:)