WAP: A láda (15x22x5 cm) nem szokványos rejtés, talajszinten keresd a csatorna partján!
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Derekegyház Szentes vagy Nagymágocs felől közelíthető meg. A faluban tábla jelzi, hogy hol kell lekanyarodni Tompahát felé. A láda közelében a műút mellett könnyen lehet parkolni.
Láda
A láda vízhatlan konyhai tároló doboz (15x22x5 cm). Nem szokványos rejtés, talajszinten keresd a csatorna partján, egy fa tövében! Fűvel és ágakkal álcáztam. A rejtésről képet és egyéb utalást ne rakj fel!
Története
Derekegyház történetéről a falu
honlapján bővebben is olvashatsz. Én most egy országosan, sőt világviszonylatban is kiemelkedő műszaki megoldásról szeretnék megemlékezni a láda telepítésével.
Az 1930-as évektől egy virágzó uradalom fejlődött ki a derekegyházi földeken. A birtok központja a Károlyi-kastély volt, amelyhez több majorság is tartozott. A kastélyt később báró Weiss Manfréd vásárolta meg, aki modern öntözéses gazdálkodást alakíttatott ki a környéken. Szabályos 200x200 méteres táblákra osztották a földeket, és közéjük öntöző csatornákat ásattak. A csatornák táplálására 5 db 300 m mély kutat fúratak. Az öntözést egy erre a célra gyártott "Szent Anna" nevű öntözőhajó oldotta meg.
A hajótestet Csepelen építették, a Weiss Manfréd Acél-és Fémművek Rt.-ben. A szivattyút a MÁVAG gyártotta. A hajó 34 m hosszú, 3,5 m széles, és 25 cm merülésű volt. 2 db Ganz-Jedrassik 150 lóerős 8 hengeres dízelmotor hajtotta meg a 2 db Ganz centrifugálszivattyút, amely 4500 liter/perc teljesítményű volt. A vizet 2 db fősugárcsőbe, és 2 db kormánysugárcsőbe vezették. Utóbbiak irányításával oldották meg a hajó mozgását. A fősugár csövek 90 m távolságra juttatták a vizet. A háború alatt a hajó elsüllyedt, a motorok szétfagytak.
1960-ban a balatonfüredi hajógyárban átépítették a hajót, amely csak 3 évig üzemelt. Ebben egy harckocsi motor működött. A konstrukciós hibák, illetve az elhanyagolt csatornák miatt a hajót már nem tudták használni. A hajókról alig maradtak fényképek. Ha tudomásod van bármilyen egyéb adatról, képről, akkor kérlek küldd el az e-mail címemre!
A Tompahátra vezető út mellett most is öntözésre használják a megmaradt csatornákat. A műút az egykori lóvontatta kisvasút nyomvonalát követi. Mai is működik két kút:
2-es kút:
N 46° 33,736' E 20° 20,830' 75 m [GCDER+2-es kút]
5-ös kút:
N 46° 33,159' E 20° 20,903' 77 m [GCDER+5-ös kút]. Az autót érdemes itt hagyni:
N 46° 33,375' E 20° 21,027' 75 m [GCDER+5-ös kút parkoló].
A rejtés helyét úgy választottam meg, hogy egy csatorna mellett legyen, és látható legyen a közeli Kéktói erdő, amit az uradalom fővadásza (Tóth Pál) telepíttetett, mégpedig úgy, hogy szabályos "T" betű alakú legyen.
Már Tompahát felé kanyarodva érdemes lassítani, mert nagyon sok nyúl, fácán és őz fordulhat elő a szántóföldeken. Gyakran a nyulak az út szélén lapulnak, és autóval 2-3 méterre is megközelíthetőek. A láda helyéről könnyen megfigyelhetők az őzek a közeli szántóföldön.
A korabeli fényképeket, és az információk nagy részét Ágoston Zoltántól kaptam, aki önerőből kutatja a falu történetét. Külön köszönet neki.
Filmhíradó a későbbi állami gazdaságról, és a hajóról:
filmhiradokonline.hu
Frissítés:
2019.12.29: Új térképet, és 2db új képet töltöttem fel a hajóról.
Ládatörténet:
2013.12.29: Sajnos a láda kihelyezése után 3 hónappal már el is vitték. Ezért kicsit védettebb helyre telepítettem az új ládát, és nehezebb lett a rejtés is.
2019.12.29: Pár napja a teljes láda eltűnt. Átmenetileg egy kisméretű hengeres dobozzal pótoltam.
