WAP

A Királyi Váró körül tereprendezés folyik, a rejteket adó fát kivágták. Amíg a munkálatok folynak, átmenetileg virtuális jelszóval lehet a Királyi Várót felkeresni.

A jelszó 2 helyen található meg :
1. A megadott koo-n villanyoszlop keresztvasa alatt, kb. 1 m magasan alulról olvasható.
2. A kerékpár tároló bejáratával szemben, azon belül, hátsó falon szürke elektromos doboz alján, kb. 0,5 m magasan alulról olvasható.
Ládaoldal koo az 1. helyre mutat.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
Gépkocsival M3-on, 3-as főúton, a vasútállomás (Gödöllő Állomás tér 1.) mellett ingyenes P+R parkoló áll rendelkezésre itt:

H8 HÉV-el Örs vezér teréről a gödöllői végállomásig
Vonattal Budapest Keleti pályaudvarról.
Autóbusszal Budapest Stadion pályaudvarról, a Gödöllő autóbusz pályaudvartól gyalogosan a távolság az Alsóparkon keresztül kb. 1 km. Ha vácszentlászlói (valkói) járattal utazol, a vasútállomásnál szállhatsz le.
(Megközelíthető továbbá kerékpárral, rollerrel stb.)

A Királyi Váró itt található


Nyitvatartás Hétfőtől-Vasárnapig 10:00-18:00 Belépőjegy: 300.-Ft

Ajánló
Gödöllő város történelmi emlékeivel már két láda is foglalkozik
GCGRAS Grassalkovich Kastély
GCSISS Sissy városa, Gödöllő
Úgy gondolom azonban, van még egy olyan történelmileg nevezetes - pont az előzőekhez kapcsolódó - hely a városban, melyek felkeresésével válhat teljessé a település történelmi értékeiről alkotott kép.

A Királyi Váróterem története

Az épület története 1867-ig nyúlik vissza, amikor a gödöllői Grassalkovich-kastély I. Ferenc József birtokába került. Szükségessé vált egy olyan épület felépítése a vasútállomáson, amely megfelelő környezetet biztosít a királyi család és udvartartása számára. Ekkor készült el az első váró, amely egy tiroli típusú, faszerkezetű pavilonépület volt és mindössze egy helyiségből állt, ezért csak átmeneti megoldást jelentett. Az Északi vasút az 1880-as évek elején építette meg a második várót, amely világviszonylatban is egyedülállónak számított.
Érdekes, hogy a neves épület tervezőjének kilétét illetően megoszlanak a szakvélemények, egyesek Rochlitz Gyula, mások Ybl Miklós nevéhez kötik azt, az épület műemlékké nyilvánításakor utóbbit, Ybl Miklóst tüntették fel.

Ripka Ferenc - Budapest akkori főpolgármestere - hajdan így írt az épület részleteiről: "Az élénk személyforgalomhoz képest nagyobbította a Magyar Államvasút a pályaudvart is, melynek legszebb része a különálló királyi váróterem. A pompás renaissance stylben, nagyrészt terméskőből épült, s jóni oszlopokkal díszített pavilon közepén van a nagy váróterem, melyből jobbra a Királyné várószobája nyílik, balra pedig a Királyé. Berendezésük egy-egy író- és toilette-asztal nagy velencei tükörrel, s préselt selyem bútorzat, mely a Királyné várószobájában halványsárga, a Királyéban pedig olívzöld színű, s ugyanilyen a fal kárpitja is. A nagy váróterem ajtajából szőnyeg fut a síneken át a vasúti kocsiig, mely a fejedelmi vendégeket Gödöllőre hozza, vagy onnan elviszi. A tágas váróteremben a három sarkon bor-dó selyem zsöllyék, pamlagok kínálkoznak. Ezen a várótermen át szállnak ki Őfelségeik, s a főhercegek, innen egy kurta folyosó vezet ki az épület másik oldalára, ahol a csinos oszlopsor előtt az udvari fogat várja a vendéget."

A királyi váró az I. világháború után az államforma-váltáskor tulajdonost és nevet cserélt, kormányzói váróként nevesítették ezekben az időkben. A 2. világháború végén a kivonuló német csapatok felgyújtották az épületet. 1960-ban renoválták, ám a korlátozott anyagi lehetőségek miatt akkor a korábbi koronaszerű manzárdtető helyére csonkolt tetőformát építettek. Szintén anyagi oka volt annak, hogy az épületet ekkor bevonták a vasút forgalmának le-bonyolításába, az egykori királyi váró azóta az utasforgalom lebonyolítását látta el.

1958-ban műemlék jellegű épületté nyilvánították, ezért fontos volt, hogy külső és belső megjelenését is mielőbb rekonstruálják, így az építészeti tervek a teljes körű, eredeti állapotban való helyreállítást tartalmazták. Ezt segítette, hogy korabeli képeslapok és fotók segítségével minden rekonstruálható volt. A jelenlegi homlokzatok nagyrészt megegyeztek az eredetivel, de a korábbi domborúan ívelt manzárdtető kialakítása és az egykori kovácsoltvas oszlopokon álló perontető visszaépítése, valamint a kocsifelhajtó és környező területének fel-újítása is a munkálatok fontos részét képezték. Az alaprajzi elrendezés is különbözött a korabeli állapotoktól, ezért az eredeti térrendszer visszaállítása is szerepelt a tervekben. A belső terek kiegészítőiként korhű kovácsoltvas falikarokat, zászlótartókat és lámpaoszlopokat helyeztek el.

A felújítási munkálatok 2011. május végére értek véget, így a múzeumok éjszakájának kiemelt rendezvényeként a falak közé visszatérhetett a 19. századot idéző hangulat.

Olvasni való:
Gödöllő városi információs portál

Kellemes keresgélést kívánunk Horizont és Liberty.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -