Wap: Hárompontos multiláda

1. A forrás feletti domboldalon keress egy plusszos dobozt egy fa gyökerei között!
N 48° 02.499 E 20° 29.233
2. Orvosságos dobozt keress egy nagy kő alatt!
N 48° 01.992 E 20° 30.399
3. A Szent Erzsébet-forráshoz vezető piros kör turistajelzés mellett keresd a 10*15*5 cm méretű ládát egy faodúban!
Figyelem! A fának több odúja is van.
N 47° 59.379 E 20° 29.758

A Börzsönyi-források, Pilis, Visegrádi-hg. források, Mátrai-források ládasorozat után a Bükk sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A ládasorozat 10 hagyományos vagy multi ládából és egy bónusz ládából áll. A Gcbkza bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (Gcbk01 - Gcbk10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a Gcbkza ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.

Az útvonal leírása

Felsőtárkányból indulunk, a faluház melletti parkolóból.
 N 47° 58,688' E 20° 25,786' 234 m [GCbk05+Parkoló]
A 2505 számú, Eger-Lillafüred műúton kezdjük a kapaszkodást, először lankásabb, majd egyre meredekebben emelkedőkön. Mintegy 10 kilométer megtétele után érjük el a Tamás-kutat, ami közvetlenül az országút mellett található. A kút közelében kényelmes kerékpáros pihenőt alakítottak ki. Az első jelszórészletet egy fa gyökerei között találjátok egy plusszos dobozban.
 N 48° 2,499' E 20° 29,233' 524 m [GCbk05-1]
Utunkat tovább folytatva mintegy 2 kilométer megtétele után elérjük a Pazsag erdészház felé vezető útelágazást
 N 48° 2,544' E 20° 29,553' 532 m [GCbk05+Pazsag erdészház felé] Az útra gépjárművel behajtani tilos!
Hamarosan elérjük az Pazsag-kút felé vezető földút elágazását N 48° 2,016' E 20° 30,349' 560 m [GCbk05+földút elágazás]
A földúton csak 70 métert kell megtenni a rejtekhelyig: egy nagy kő alá rejtve találjátok a második jelszórészletet tartalmazó plusszos dobozt.  N 48° 1,992' E 20° 30,399' 532 m [GCbk05-2] A Pazsag-kút kicsit lejjebb a völgyben található kerítéssel körülvéve. A vizét egy csövön keresztül vezetik a kerítésen kívülre.
Újabb 10 kilométert megtéve a jobbára lejtő aszfalt úton érjük el a Szent-Erzsébet forrás elágazását. A forrás előtt mintegy 50 méterrel le kell térni az aszfalt útról a piros kör jelzésre. A láda a jelzett út mellett található fa odújában várja a megtalálókat.
 N 47° 59,379' E 20° 29,758' 463 m [GCbk05-3]
A makadám úton mintegy 1300 métert visszagurulunk, majd a  N 47° 59,719' E 20° 29,422' 440 m [GCbk05+makadám út elágazás] pontban balra fordulva néhány perc alatt elérjük az egri országutat, amin visszatérünk a parkolóba.
Az útvonal trackjét innen tölthetitek le.

A Bükk-hegység vízrajza

Napjainkban mintegy 770 mm csapadék hullik a Bükk felszínére éves átlagban.
A vízzáró agyagpalából illetve a vulkanikus kőzetekből felépített területeken a csapadékvíznek csak kis százaléka szivárog be a talajba. Az ilyen módon beszivárgó víz kis talajvízforrásokban vagy rétegforrásokban tör a felszínre, amelyek vízhozama igen csekély, mindössze néhány liter percenként.

A rétegforrások mellett jelentősek még a vulkanit és üledékes kőzetekből fakadó hasadékforrások, melyek vízhozama elérheti 200 liter percenkénti értéket is. Egyesek erdészházak, turistaházak, kisebb üdülők vízellátására is alkalmasak (Hármaskút, Csurgó, Bánkút, Sebesvíz stb.).

A mészkőből álló területeken a csapadék kb. 20-40 százaléka szivárog be a mészkő hasadékaiba és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában. A legjelentősebbek a mészkőből fakadó karsztforrások, melyek akár több 10 négyzetkilométeres vízgyűjtőről nyerik vizüket és vízhozamuk percenként a több tízezer literes értéket is elérheti.

A karsztforrások zöme a hegységperemen fakad, de a hegységet kettéosztó Szinva- és Garadna-völgyben is jelentős források találhatók. Ezek vízhozama a több ezer litert is eléri percenként. A legnagyobbak Miskolc-Tapolcán és Egerben találhatók. (Ezekre különféle létesítmények épültek, így eredeti formájukban már nem láthatók, így a ládasorozatban nem is szerepelnek.) A források vizének hőmérséklete általában a fakadási szinttel fordítottan arányos, a leghidegebbek (6-7 °C) a fennsíki régióban, a legmelegebbek a hegységperemi erózióbázison fakadnak (Eger, Miskolc-Tapolca, Diósgyőr, Sály, Kács, Mónosbél). Az itteni források hőmérsékletének alakításában már a mélybe zökkent, fiatal üledékekkel fedett mélykarsztból feláramló meleg karsztvizek is szerepet játszanak. A meleg vizek a hideg víznél lényegesen több időt töltenek a felszín alatt áramolva, ezt radiokarbon izotóp kormeghatározások egyértelműen igazolták.
Ezek szerint például az egri források vize 7300 évvel ezelőtt hullott le csapadék formájában a Bükk felszínére és szivárgott be a kőzet résrendszerébe.

A források között különösen ismertek a dél-bükki időszakos karsztforrások (Imó-kői-, Fekete-leni-, Vöröskői-alsó-, Vöröskői-felső-forrás), melyek aktivitása a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben. Hasonló működésű, kevéssé látványos időszakos források a Hór-völgyben több helyen is előfordulnak, ugyancsak közismert a Lillafüreden fakadó Soltészkerti-forrás, mely a Létrás-tető és István-lápa térségének vizeit hozza felszínre.

A hegység forrásai egyenetlenül oszlanak el: a fennsíkon kevés a forrás (Bán-kút, Csipkés-kút), a Központi-Bükk oldalában, illetve az Északi- és Déli-Bükkben feltörő karsztforrások viszont általában bővizűek, bár vízhozamuk - a csapadéktól függően - erősen ingadozó. A Déli-Bükk határát képező törésvonal mentén meleg vizű források fakadnak (Eger, Miskolctapolca).

Források:
bnpi.hu