WAP: Kétpontos multiláda.
1. A forrástól induló erdei út mellett levő fenyőfa tuskó tövében kéreggel takart orvosságos gobozt keress! N48 05.466 E20 37.906
2. A Hajnalka-forráshoz vezető úttól 5 méterre egy kidölt fa út felöli végénél találjátok a 10*15*5 cm méretű ládát. N48 05.515 E20 38.368
A
Börzsönyi-források,
Pilis, Visegrádi-hg. források,
Mátrai-források ládasorozat után a Bükk sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A ládasorozat 10 hagyományos vagy multi ládából és egy bónusz ládából áll. A
Gcbkza bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (Gcbk01 - Gcbk10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a
Gcbkza ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.
Megközelítés
A Szent István-forrás Bükkszentkereszt felől közelíthető meg gépkocsival, a település főútjáról a
N 48° 4,107' E 20° 38,633' 580 m [GCbk07+Fehérkőlápa felé] pontban kell letérni az Erdőalja utcába. A forrásig illetve a mellette található Fehérkőlápai turistaházhoz mintegy három kilométer hosszú makadám út vezet.
Parkolni a turistaház kerítésén kívül tudtok, behajtani csak a szállóvendégeknek lehet.
N 48° 5,495' E 20° 37,988' 570 m [GCbk07+Parkoló]
A piros sáv
turistaúttól néhány méterre, egy erdei út mellett levő fenyőfa tuskó tövében kéreggel takart orvosságos gobozt keress!
A forrás vize nem a szép faragott névtáblánál kerül a felszínre, hanem az út túloldalán. A Fehérkőlápai turistaház vízrendszerét a forrás táplálja egészséges, gyomor-és bélpanaszokra gyógyhatású ivóvízzel. A ház körül gyönyörű öreg faritkaságok találhatók, mint pl. oregoni hamis ciprus - kb. 80 éves-, óriás tuja- kb. 150 éves-, tiszafa, ezüstfenyő, nyírfa stb. A turistaház télen-nyáron szállással és étteremmel várja a turistákat.
N 48° 5,466' E 20° 37,906' 580 m [GCbk07-1]
A piros sáv
turistaúton ÉK-i irányban továbbhaladva mintegy 700 méter gyaloglás után érjük el a Hajnalka-forráshoz vezető piros forrás
jelzést,
N 48° 5,557' E 20° 38,371' 580 m [GCbk07+P forrás jelzés] amelyen mintegy 100 métert haladva érünk a forráshoz.
N 48° 5,515' E 20° 38,368' 569 m [GCbk07-2]
A forrás közelében az úttól mintegy öt méterre egy kidölt fa út felöli végénél találjatok a 10*10*5 cm méretű ládát és benne a második jelszórészletet.
A Bükk-hegység vízrajza
Napjainkban mintegy 770 mm csapadék hullik a Bükk felszínére éves átlagban.
A vízzáró agyagpalából illetve a vulkanikus kőzetekből felépített területeken a csapadékvíznek csak kis százaléka szivárog be a talajba. Az ilyen módon beszivárgó víz kis talajvízforrásokban vagy rétegforrásokban tör a felszínre, amelyek vízhozama igen csekély, mindössze néhány liter percenként.
A rétegforrások mellett jelentősek még a vulkanit és üledékes kőzetekből fakadó hasadékforrások, melyek vízhozama elérheti 200 liter percenkénti értéket is. Egyesek erdészházak, turistaházak, kisebb üdülők vízellátására is alkalmasak (Hármaskút, Csurgó, Bánkút, Sebesvíz stb.).
A mészkőből álló területeken a csapadék kb. 20-40 százaléka szivárog be a mészkő hasadékaiba és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában. A legjelentősebbek a mészkőből fakadó karsztforrások, melyek akár több 10 négyzetkilométeres vízgyűjtőről nyerik vizüket és vízhozamuk percenként a több tízezer literes értéket is elérheti.
A karsztforrások zöme a hegységperemen fakad, de a hegységet kettéosztó Szinva- és Garadna-völgyben is jelentős források találhatók. Ezek vízhozama a több ezer litert is eléri percenként. A legnagyobbak Miskolc-Tapolcán és Egerben találhatók. (Ezekre különféle létesítmények épültek, így eredeti formájukban már nem láthatók, így a ládasorozatban nem is szerepelnek.) A források vizének hőmérséklete általában a fakadási szinttel fordítottan arányos, a leghidegebbek (6-7 °C) a fennsíki régióban, a legmelegebbek a hegységperemi erózióbázison fakadnak (Eger, Miskolc-Tapolca, Diósgyőr, Sály, Kács, Mónosbél). Az itteni források hőmérsékletének alakításában már a mélybe zökkent, fiatal üledékekkel fedett mélykarsztból feláramló meleg karsztvizek is szerepet játszanak. A meleg vizek a hideg víznél lényegesen több időt töltenek a felszín alatt áramolva, ezt radiokarbon izotóp kormeghatározások egyértelműen igazolták.
Ezek szerint például az egri források vize 7300 évvel ezelőtt hullott le csapadék formájában a Bükk felszínére és szivárgott be a kőzet résrendszerébe.
A források között különösen ismertek a dél-bükki időszakos karsztforrások (Imó-kői-, Fekete-leni-, Vöröskői-alsó-, Vöröskői-felső-forrás), melyek aktivitása a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben. Hasonló működésű, kevéssé látványos időszakos források a Hór-völgyben több helyen is előfordulnak, ugyancsak közismert a Lillafüreden fakadó Soltészkerti-forrás, mely a Létrás-tető és István-lápa térségének vizeit hozza felszínre.
A hegység forrásai egyenetlenül oszlanak el: a fennsíkon kevés a forrás (Bán-kút, Csipkés-kút), a Központi-Bükk oldalában, illetve az Északi- és Déli-Bükkben feltörő karsztforrások viszont általában bővizűek, bár vízhozamuk - a csapadéktól függően - erősen ingadozó. A Déli-Bükk határát képező törésvonal mentén meleg vizű források fakadnak (Eger, Miskolctapolca).
Források:
bnpi.hu
Ládatörténet
2017.07.23 Ma felkerestem a Szent István forrást és alig ismertem a környékre. Az egykori rejtekhely környékén a fák kidöltek, magas aljnövényzet nőtt. A forrástól nyugatra eltünt az erdő. A mikroládát - orvosságos doboz - a forrástól induló erdei út mellett álló fenyőtuskó tövébe rejtettem
