Wap: 15*10*8 cm méretű műanyag dobozt keress egy szikla tövében!

A Börzsönyi-források, Pilis, Visegrádi-hg. források, Mátrai-források ládasorozat után a Bükk sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A ládasorozat 10 hagyományos vagy multi ládából és egy bónusz ládából áll. A Gcbkza bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (Gcbk01 - Gcbk10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a Gcbkza ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.

Megközelítés

Ha szerencsétek van, parkolni a Lillafüred-Bánkút műút mellett tudtok, közvetlenül a forrás felé vezető zöld sáv turistajelzés és a műút elágazásánál. Itt 4-5 autó számára van hely.  N 48° 6,678' E 20° 36,881' 320 m [GCbk08+1Parkoló]
A második parkolási lehetőség a Lillafüred határában található egykori turistaszálló mellett van.  N 48° 6,357' E 20° 37,253' 320 m [GCbk08+2Parkoló]
Ha itt parkolnátok célszerű a Hámori-tavat az együtt futó piros sáv , zöld sáv és kék kereszt jelzéseken megkerülni, mint a keskeny Bánkút felé vezető műút mellett gyalogolva megközelíteni a zöld sáv jelzés elágazását.
Végső esetben a lillafüredi központi parkolót is igénybe vehetitek, ami viszont már fizetős.
 N 48° 6,026' E 20° 37,332' 340 m [GCbk08+3Parkoló]
A zöld sáv jelzésen mintegy másfél kilométert kapaszkodva érjük el a piros kereszt jelzés elágazását, majd néhány méter megtétele után  N 48° 7,276' E 20° 36,575' 320 m [GCbk08+Eszter-forrás felé] egy jelzetlen útra térünk, amelyen 150 méter megtétele után elérjük az Eszter-forrást. A forrásnál kis pihenőhely került kialakításra, padokkal, asztalokkal és tűzrakó hellyel. A forrásból kiinduló patakocska nem hosszú életű, mintegy 100 méter megtétele után a Kaszás-kúti visszafolyó nevű víznyelőbe torkollik.

A Bükk-hegység vízrajza

Napjainkban mintegy 770 mm csapadék hullik a Bükk felszínére éves átlagban.
A vízzáró agyagpalából illetve a vulkanikus kőzetekből felépített területeken a csapadékvíznek csak kis százaléka szivárog be a talajba. Az ilyen módon beszivárgó víz kis talajvízforrásokban vagy rétegforrásokban tör a felszínre, amelyek vízhozama igen csekély, mindössze néhány liter percenként.

A rétegforrások mellett jelentősek még a vulkanit és üledékes kőzetekből fakadó hasadékforrások, melyek vízhozama elérheti 200 liter percenkénti értéket is. Egyesek erdészházak, turistaházak, kisebb üdülők vízellátására is alkalmasak (Hármaskút, Csurgó, Bánkút, Sebesvíz stb.).

A mészkőből álló területeken a csapadék kb. 20-40 százaléka szivárog be a mészkő hasadékaiba és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában. A legjelentősebbek a mészkőből fakadó karsztforrások, melyek akár több 10 négyzetkilométeres vízgyűjtőről nyerik vizüket és vízhozamuk percenként a több tízezer literes értéket is elérheti.

A karsztforrások zöme a hegységperemen fakad, de a hegységet kettéosztó Szinva- és Garadna-völgyben is jelentős források találhatók. Ezek vízhozama a több ezer litert is eléri percenként. A legnagyobbak Miskolc-Tapolcán és Egerben találhatók. (Ezekre különféle létesítmények épültek, így eredeti formájukban már nem láthatók, így a ládasorozatban nem is szerepelnek.) A források vizének hőmérséklete általában a fakadási szinttel fordítottan arányos, a leghidegebbek (6-7 °C) a fennsíki régióban, a legmelegebbek a hegységperemi erózióbázison fakadnak (Eger, Miskolc-Tapolca, Diósgyőr, Sály, Kács, Mónosbél). Az itteni források hőmérsékletének alakításában már a mélybe zökkent, fiatal üledékekkel fedett mélykarsztból feláramló meleg karsztvizek is szerepet játszanak. A meleg vizek a hideg víznél lényegesen több időt töltenek a felszín alatt áramolva, ezt radiokarbon izotóp kormeghatározások egyértelműen igazolták.
Ezek szerint például az egri források vize 7300 évvel ezelőtt hullott le csapadék formájában a Bükk felszínére és szivárgott be a kőzet résrendszerébe.

A források között különösen ismertek a dél-bükki időszakos karsztforrások (Imó-kői-, Fekete-leni-, Vöröskői-alsó-, Vöröskői-felső-forrás), melyek aktivitása a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben. Hasonló működésű, kevéssé látványos időszakos források a Hór-völgyben több helyen is előfordulnak, ugyancsak közismert a Lillafüreden fakadó Soltészkerti-forrás, mely a Létrás-tető és István-lápa térségének vizeit hozza felszínre.

A hegység forrásai egyenetlenül oszlanak el: a fennsíkon kevés a forrás (Bán-kút, Csipkés-kút), a Központi-Bükk oldalában, illetve az Északi- és Déli-Bükkben feltörő karsztforrások viszont általában bővizűek, bár vízhozamuk - a csapadéktól függően - erősen ingadozó. A Déli-Bükk határát képező törésvonal mentén meleg vizű források fakadnak (Eger, Miskolctapolca).

Források:
bnpi.hu