Megye/ország: Jász-Nagykun-Szolnok
Elhelyezés időpontja: 2017.10.29 10:30
Megjelenés időpontja: 2017.10.29 10:35
Utolsó lényeges változás: 2023.10.07 19:26
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: ildati
Ládagazda: ildati Nehézség / Terep: 2.0 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 50 m
Megtalálások száma: 347 + 3 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.9 megtalálás hetente
WAP
A láda konyhai tárolódoboz (15x15x8cm) talajszinten egy műtárgy tövében található.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
Szolnokról autóbusszal, Jászberény irányába a Kossuth út végénél kell leszállni, Jászapáti irányába, pedig a Móric Zsigmond út végénél. Mindkét irányból pár százméteres sétával érhető el a láda.
Parkolni itt érdemes: N 47° 18,821' E 20° 5,973' 85 m [GCSZB0+parkoló]
Ezzel a ládával gyermekkorom színhelyére, Szászberekre kalauzollak benneteket.
Szászberek egy kb. 1000 fős község Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén, a Zagyva folyó bal partján fekszik. Északon Jászalsószentgyörgy és Jászladány, keleten Besenyszög, délen Zagyvarékas, nyugaton Újszász és Jászboldogháza határolja.
A XV. század első felében még községi jogállású települést 1489-ben már mezővárosként említik. Ezt a rangot nem sikerül megőrizni, a XVI. sz. elején ismét faluként tűnik fel. 1552-ben a törökök feldúlták, de 1553-54-ben lakói új telepesekkel kiegészülve visszatértek és a falut újjáépítették. A török időkben kezdetben a hatvani, az 1570-es évektől a szolnoki szandzsákhoz tartozott. A hódoltság idején lakott hely volt, de az 1680-as években elnéptelenedett a török-tatár pusztítások miatt. A XVIII. században a pusztán néhány zsellér család élt. 1828-ban ismét lakatlan helyként említik, azonban a század közepétől több mint ezer főre emelkedett az itt élők száma. A kastély N 47° 18,818' E 20° 5,931' 85 m [GCSZB0+kastély] amit a báró Kohner család építtetett 1901-ben szecessziós stílusban. Ezután lakossága folyamatosan emelkedett, melyben szerepet játszott új birtokosainak egyre több munkást kívánó nagyüzeminek is mondható- kisvasúttal is ellátott - uradalmi gazdálkodása. A II. világháború alatt a kastélyt bombatalálat érte és a felső szinteket sajnos nem lehetett megmenteni.
A puszta közigazgatásilag Besenyszöghöz tartozott, de a két világháború között a szászbereki lakosok kérték önállóságuk kimondását, akkor még sikertelenül.
A szászbereki tanyavilágot övező községeket 1944. november 4-11. között vették birtokba a szovjet csapatok. Az 1945-ös földreform során 218 családnak 1900kh földet osztottak ki.
A községgé alakulás előtt a szászbereki határban három nagyobb központ volt, Alsó- és Felső-Szászberek, illetve Daruhát.
1948. július 1-jétől jegyzői kirendeltség működött a pusztán. A belügyminiszter 1949-ben engedélyezte Besenyszögtől való elszakadását, Szászberek önálló községgé alakult. A községi tanács 1950. október 24-én alakult meg.
A településen 1950 előtt a Stefánia Szövetség és a Kalász Leánykör működött. 1952-től általános iskola működik Kohner-kastély falai között. 2012 szeptembere óta a Szászbereki Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet fenntartásába került át. A település temploma N 47° 18,834' E 20° 5,999' 85 m [GCSZB0+templom] a falu északi felében kapott helyet. A II. világháborúban elpusztult kápolna helyett falusi gyűjtésből és egyházi pénzből épült. 2000-ben Keszthelyi Ferenc püspök tette le az alapkövet, 2003. május 24-én ugyancsak ő szentelte fel.
Újszász környéki tekerés, bő télnyi kihagyás után. Szép, rendezett falu, viszont határozott hátránya, hogy szombat déli órákban nem találtam semmilyen üzletet nyitva, ahol némi harapnivalót tudtam volna venni. De ez nem szegte kedvemet a további ládázástól. Köszönöm a rejtést!