WAP
A láda konyhai tárolódoboz (16x11x6cm) talajszinten egy fa odvában található.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Szolnokról autóbusszal, Jászberény irányába a Kossuth út végénél kell leszállni, Jászapáti irányába, pedig a Móric Zsigmond út végénél. Mindkét irányból pár százméteres sétával érhető el a láda.
Parkolni itt érdemes:
N 47° 18,821' E 20° 5,973' 85 m [GCSZB0+parkoló]
Ezzel a ládával gyermekkorom színhelyére, Szászberekre kalauzollak benneteket.
Szászberek egy kb. 1000 fős község Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén, a Zagyva folyó bal partján fekszik. Északon Jászalsószentgyörgy és Jászladány, keleten Besenyszög, délen Zagyvarékas, nyugaton Újszász és Jászboldogháza határolja.
Szászberek története
A XV. század első felében még községi jogállású települést 1489-ben már mezővárosként említik. Ezt a rangot nem sikerül megőrizni, a XVI. sz. elején ismét faluként tűnik fel. 1552-ben a törökök feldúlták, de 1553-54-ben lakói új telepesekkel kiegészülve visszatértek és a falut újjáépítették. A török időkben kezdetben a hatvani, az 1570-es évektől a szolnoki szandzsákhoz tartozott. A hódoltság idején lakott hely volt, de az 1680-as években elnéptelenedett a török-tatár pusztítások miatt. A XVIII. században a pusztán néhány zsellér család élt. 1828-ban ismét lakatlan helyként említik, azonban a század közepétől több mint ezer főre emelkedett az itt élők száma.
A kastély 
N 47° 18,818' E 20° 5,931' 85 m [GCSZB0+kastély] amit a báró Kohner család építtetett 1901-ben
szecessziós stílusban. Ezután lakossága folyamatosan emelkedett, melyben szerepet játszott új birtokosainak egyre több munkást kívánó nagyüzeminek is mondható- kisvasúttal is ellátott - uradalmi gazdálkodása. A II. világháború alatt a kastélyt bombatalálat érte és a felső szinteket sajnos nem lehetett megmenteni.
A puszta közigazgatásilag Besenyszöghöz tartozott, de a két világháború között a szászbereki lakosok kérték önállóságuk kimondását, akkor még sikertelenül.
A szászbereki tanyavilágot övező községeket 1944. november 4-11. között vették birtokba a szovjet csapatok. Az 1945-ös földreform során 218 családnak 1900kh földet osztottak ki.
A községgé alakulás előtt a szászbereki határban három nagyobb központ volt, Alsó- és Felső-Szászberek, illetve Daruhát.
1948. július 1-jétől jegyzői kirendeltség működött a pusztán. A belügyminiszter 1949-ben engedélyezte Besenyszögtől való elszakadását, Szászberek önálló községgé alakult. A községi tanács 1950. október 24-én alakult meg.
A településen 1950 előtt a Stefánia Szövetség és a Kalász Leánykör működött. 1952-től általános iskola működik Kohner-kastély falai között. 2012 szeptembere óta a Szászbereki Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet fenntartásába került át.
A település temploma 
N 47° 18,834' E 20° 5,999' 85 m [GCSZB0+templom] a falu északi felében kapott helyet. A II. világháborúban elpusztult kápolna helyett falusi gyűjtésből és egyházi pénzből épült. 2000-ben Keszthelyi Ferenc püspök tette le az alapkövet, 2003. május 24-én ugyancsak ő szentelte fel.
N 47° 18,849' E 20° 5,636' 85 m [GCSZB0+víztorony]
Források
Szászberek
Wikipedia
Hazai középületek
Jó "vadászatot" kívánunk!
Ildikó &
Attila 
