Hengeres láda négytörzsű fenyő (tuja) ölelésében.

A láda:

Hengeres láda négytörzsű fenyő (tuja) ölelésében.
Tollat vigyél magaddal, nem fért bele.

Pótjelszó a balszélső és a jobbszélső információs táblák alján.
 N 47° 29,696' E 20° 30,868' 90 m [GCKISK+1-pótjelszó]
 N 47° 29,696' E 20° 30,878' 90 m [GCKISK+2-pótjelszó]

Megközelíthetőség:

- Autó: Ingyenes parkolás a közelben.

- Tömegközlekedés: Aki busszal érkezne, az vagy a Kisköre, Erőmű megállónál (kevés busz jön ki ide) leszállva, majd onnan kb. 1 perces sétával, vagy a Kisköre, Szent István park megállónál leszállva, majd onnan kb. 2,1 km-es gyaloglással; aki vonattal érkezne, az a Kisköre-Tiszahíd megállónál leszállva, majd onnan kb. 2 km-es gyaloglással tudja megközelíteni a helyszínt.

- Kerékpár: A közelben halad el az EuroVelo 11 nemzetközi kerékpátút.

Utazástervező
Útvonaltervező

Fontos:

A vízlépcső üzemi hídját és a gát tetején (a gátkoronán) haladó utat a gépjárművek csak GÁTKÖZLEKEDÉSI ENGEDÉLY megvásárlását követően vehetik igénybe. Gátközlekedési engedély (kék típusú a Tisza-tóra) vásárolható weben : gatfelhajtasiengedely.hu, vagy a hídőrnél is egész nap (0-24 óra).

A gyalogosok, kerékpárosok és segédmotorosok engedély vásárlása nélkül használhatják a hidat és a gátat. Az üzemi híd része a gát tetején körbefutó Tisza-tavi kerékpárútnak.

A hídon és a gáton be kell tartani a KRESZ szabályait.

Vízlépcső vagy vízerőmű?

Sokan keverik a két dolgot. A vízlépcső olyan építmény, amely a folyó két partjának összekötése révén a folyó vizét felduzzasztja, de közben a folyamatosan érkező víztömeget továbbengedi. A vízerőmű a duzzasztott víz energiáját felhasználva villamosenergiát tud előállítani a folyamatosan érkező víztömeg egy részének átengedésével.

A vízlépcső három fő része:

- A duzzasztómű középen a vízerőmű és a hajózózsilip között helyezkedik el. 5 db, egyenként 24 m széles nyílását, maximum 11 m-es vízoszlopot tartó, elektromos vezérlésű, olajhidraulikus mozgatású billenőtáblás szegmensgát zárja le. Fő feladata a Tisza-tó vízszintjének centiméter pontosságú tartása, azaz a duzzasztás előírt szinten történő folyamatos biztosítása, szabályozása az üzemrendnek megfelelően. Illetve az árhullámok levezetése az Alsó-Tisza vidék irányába.

- A vízerőmű a duzzasztómű mellett a jobb parton épült, melyben 4 db 4,3 m kerékátmérőjű generátorral egybeépített, percenként 107 fordulatú, csőturbinát építettek be. A turbinák maximális víznyelése 4 x 140 ㎥/mp = 560 ㎥/mp. A turbinákkal közös tengelyen üzemelnek a 7000 kVA teljesítményű generátorok, melyek összteljesítménye 28 MW. Az évente termelt villamos energia 80-110 millió kWh között van. Ez egy Szolnok nagyságú város éves ellátásához elég. A turbinák 2,0-10,7 m közötti vízlépcsőnél tudnak üzemelni.

- A hajózsilip a duzzasztómű bal oldalán a felvízben helyezkedik el. Hasznos belmérete 85x12 m, mellyel a IV. osztályú hajózóutakra vonatkozó nemzetközi előírásoknak felel meg. A zsilipen 1350 t-ás hajók és uszályok zsilipelhetők át. Elzárószerkezete olajhidraulikus mozgatású támkapuk, a töltés és ürítés oldalcsatornás megoldású.A hajózsilip jobb oldali falában helyezkedik el a halzsilip, amely a halvándorlások idején üzemel.A hajózás irányítása az alvízi oldalon elhelyezett vezérlőtoronyból történik.

A vízlépcső működtetése több célt is szolgál, lehetőséget ad árvízmentesítésre, folyószabályozásra, öntözési és ipari vízigények vízellátására, hajóút fenntartására, a folyót érő szennyeződések koncentrációjának csökkentésére, víztározásra, energiatermelésre, valamint üdülési és sportolási lehetőségek biztosítására.

Történelmi előzmények:

Gróf Széchenyi István egyik külföldi útja során Franciaországban látta azt, hogy a vízszabályozásnak köszönhetően mennyivel jobb minőségű búzát tudnak ott termelni. Hazatérve úgy döntött, hogy neki kezd ennek a hatalmas feladatnak. Vásárhelyi Pál tervezte meg a folyamatot. A Tisza szabályozása mintegy 150 évig tartott. Levágtak több mint 100 kanyarulatot, töltéseket építették, a két oldalon megrekedt vizeket lecsapolták, és az így kapott földterületet művelés alá vonták, míg a holtágak megmaradtak.

A 20. század elején születtek meg a tervek, hogy hol lehetne vízlépcsőket, vízerőműveket építeni. Kezdetben 5 vízlépcső építését tervezték: Csongrádnál, Kiskörénél, Tiszalöknél, Záhonynál és Vásárosnaménynál. Ezekből csak 2 épült meg: a tiszalökit (Tiszalöki vízlépcső (GCTLOK)) 1954-ben, a kisköreit 1973-ban adták át. E két vízlépcső és a hozzájuk tartozó főcsatornák alkotják Európa egyik legnagyobb vízgazdálkodási rendszerét, a Tisza-Körös Völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási rendszert.

A vízlépcső megépítése:

Az 1966-as II. törvény rendelkezett véglegesen a kiskörei komplex vízgazdálkodási létesítmény felépítéséről, melynek szerves része a kialakított tározó (a tulajdonképpeni Tisza-tó).

Az építkezés előkészítő munkáit 1967-ben kezdték meg. Első lépésben árvízi körtöltéssel védett munkagödröt alakították ki. A körtöltés kialakítása után csökkentették a talajvízszintet, majd kotrással hozták létre a munkagödröt. Ezután az alapozási munkálatok következtek. Először a vízerőmű alapozását kellett elvégezni, mivel ez volt a legmélyebb alapozási pontja az egész műtárgynak.

Jelentősen megnehezítette a kivitelezési munkákat az 1970-es nagy tiszai árvíz. Komoly veszélyt jelentett, hogy az újonnan épített gátak nem bírják majd a hatalmas nyomást, ezért a munkálatok le is álltak erre az időszakra.

1970 folyamán kezdődött el az vízerőmű berendezéseinek gyártása, 1971-ben pedig a helyszíni szerelése. 1972-ben került sor a Tisza elterelésére. A duzzasztóművet, és vele együtt magát a vízlépcsőt is hivatalosan 1973. május 16-án helyezték üzembe. A turbina-generátorok próbaüzemére 1974 folyamán került sor. Az erőmű a teljes kiépítésében 1975. január 1-től termeli a villamos energiát.

A nagy számok kedvelőinek: 4,2 millió ㎥ földet mozgattak meg, 163 ezer ㎥ betont, 250 ezer ㎥ követ építettek bele, az acél- és gépszerkezet 4900 t-át nyomnak.

A tározó feltöltése:

Az eredeti tervekben 4 duzzasztási ütemet határoztak meg, a tározó ökológiai változásainak és a várható vízigények figyelembevételével.

Az 1. duzzasztási ütem 1973-ban a vízlépcső üzembe helyezésével egyidőben valósult meg. A tározó szintjének Kisköre felső vízmércén mért magassága 550 cm (87,50 m Adria felett) volt. Ez gyakorlatilag mederduzzasztást jelentett, a víz szintje mindenütt a partok között maradt, nem lépett ki a hullámtérre, tehát kisebb volt, mint a mostani alacsonyabb téli vízszint. Ez 24 millió ㎥ víz tározását jelentette.

A 2. duzzasztási ütemet jelentő térségi duzzasztásra 1978-ban került sor. 1,5 m-rel emelte meg a vízszintet. Ehhez ki kellett építeni a töltéseket, és a töltések alatt átszivárgó vizet összegyűjtő "szivárgó" csatornákat. A tárazott víz mennyisége 96-101 millió ㎥-re emelkedett a Tiszán érkező vízhozamok függvényében, míg a vízszint 700 cm (89,00 m Adria felett) lett.

A 3. duzzasztási ütem újabb 1,5 m-rel emelte volna a vízszintet, de ez végül csak részben valósult meg. 1984-ben további 25 cm-res vízszintemelés történt, így a tározó felülete 127 ㎢-re nőtt, és - nyári duzzasztási szintnél - 123 millió ㎥-re bővült a hasznos tározótérfogata.

A 4. duzzasztási ütem teljes mértékben elmaradt, mivel nem épült meg az ehhez szükséges csongrádi vízlépcső.

Felújítási munkálatok:

Közel 20 éves üzemelés után a '90-es évek közepétől kezdődtek az erőmű felújítási munkálatai. A fontosabb felújítások közül ki kell emelni például a biztonsági áramforrás telepítését. Elvégezték a turbinaaknák zajcsökkentő lefedését, az alvízi elzárótáblák mozgatásához hidraulikus rendszert telepítettek.

A villamos hálózaton fontos átalakítás volt egy tartalék transzformátor üzembe állítása a 22 kV-os hálózaton.A villamos rendszerek felújítása során fokozatosan lecserélésre kerültek a primer berendezések, illetve a hozzá tartozó védelmek is, mára korszerű, digitális készülékeket szereltek fel.

A turbina-generátorok nagyjavítására 2003 és 2006. között került sor. Ennek során a vízerőmű turbina-generátor egységei teljesen megújultak, új járó- és vezetőlapátokat szereltek fel a turbinák rekonstrukciója során, ezáltal jobb energiaátalakítási hatásfokot lehetett elérni. A turbina súlyozott globális hatásfoka ennek köszönhetően 87.17%-ról 90.1%-ra növekedett. Az üzembiztonság fokozása érdekében a generátorok is teljesen felújították, a turbinák vezérlését lényegében teljesen automatizálták, korszerű digitális szabályozóval látták el.

Források:

Ismered az idén 50 éves Tisza-tó történetét?
Így működik a kiskörei vízerőmű
A Tisza-tó története 1. rész
A Tisza-tó története 2. rész
A Tisza-tó története 3. rész
Így állít elő villamosenergiát a Kiskörei Vízerőmű
A Kiskörei Vízerőmű
Tisza-tó
A kiskörei víztározó

Ezeket külön kiemeltem, mivel érdemes őket megnézni:

A Kiskörei Vízlépcső építése - dokumentumfilm 1973-ból
Új medrében a Tisza - dokumentumfilm 1972-ból
A Kiskörei Vízerőmű - szakmai leírás sok adattal, tervrajzrészletekkel
A Kiskörei Vízlépcső építése és átadása - szakmai leírás sok korabeli fotóval

A Kiskörei Vízlépcső - ismeretterjesztő film 2022-ből

---

A megadott koordinátáktól sétáljatok tovább a vízlépcső felvízi oldalára, itt található egy sétány  N 47° 29,688' E 20° 30,868' 92 m [GCKISK+sétány] ahonnan körül lehet nézni. 2003-ban kettős jubileumot ünnepeltek Kiskörén. A vízlépcsőt 30 éve adták át, és 25 éve került sor a duzzasztásra. A parkban felavattak (illetve megújították) egy információs pontot, ahol 5 tábla - magyar, angol és német nyelven - tájékoztat a kitáruló látványról. Külön felhívnám a figyelmet a Tisza-tó légifotó térképére.

A vízerőművet meg lehet látogatni, külön bejelentkezéssel a Tiszavíz Vízerőmű Kft-nél, a 36/358274, 36/358210 telefonszámokon. Nem utolsó élmény a Tisza vize által pörgetett turbinák közelében tartózkodni!

Remélem műszaki jellege ellenére érdekesnek találjátok, sok sikert!

ládatörténet:
2004.07.27.: A nem szabványos - multinak álcázott - ládát átalakítottam a szabályzatnak megfelelő virtuális típusra.
2010.06.06.: A láda átalakítás után újra kereshető.
2017.11.08 : A 2017-es Szabályzatunk értelmében a geoládát akkor is betegre lehet (kell) állítani, ha a ládaoldal elavult, igénytelen. Itt is ez a helyzet, kérem a ládagazdát, hogy aktualizálja a ládaoldalt friss információkkal, fényképekkel, tartalmasabb leírással. És egy hagyományos rejtést is érdemes lenne megpróbálni a virtuális helyett. [Admin(Fazék)]
2018.01.06.: Riasztos csapata elhelyezett egy pótjelszót
2021.04.17.: A láda beteg, a ládagazda már nem aktív, nem látszik javítási szándék, a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin(kectam)]
2021.04.17.: -Mike- elhelyezett egy ládát, így hagyományossá változik
2022.12.21.: kia71 örökbe fogadta a ládát