Röviden

A templom déli oldalán a csatorna közelében.
Hagyományos műanyag doboz 10 x 11 x 5 cm-s.

Pótjelszó: öntapadós ragasztó a templom kerítés kapujának jobb alsó részén. (A kapu mindig nyitva áll!)

Megközelítés

1. A gyulai határátkelőnél, Gyulavarsand, Nagypél, Székudvar, Kisjenő irányába, 79A jelzésű főúton, onnan E671 főúton, Nagyszalonta felé, Nagyzerindig, itt letérni N 46° 37,488' E 21° 30,962' 98 m [GCFRE1+1letérés]
Feketegyarmat DC 119 alsóbbrendű út felé, az útelágazásnál jobbra  N 46° 37,981' E 21° 29,971' 98 m [GCFRE1+2letérés]
Gyulától 46 km távolságra.

2. Feketegyarmatot Gyuláról a dénesmajori ideiglenes határátkelőn keresztül lehet a leggyorsabban elérni. Ez az átkelő csak szombaton van nyitva, 9-17 óra között! Innen a DC 119-es, alsóbbrendű, jól járható úton 21 km a távolság.

Parkolás:
 N 46° 38,190' E 21° 30,280' 98 m [GCFRE1+parkoló]



Bevezető

A Partiumba kalauzollak benneteket, a magyar-román határ közelében lévő szórvány magyarság egyik megmaradt kis falujába.

A faluról

Feketegyarmat (románul Iermata Neagră) falu Romániában, a Partiumban. Arad megyében, Kisjenőtől északnyugatra, a Fekete-Körös mellett, Ant és Nagyzerind közt, a román-magyar határ közelében. Legkorábbi említése az Árpád-korban, a falut már Rogerius mester is említi a tatárok pusztításáról szóló Siralmas énekében. Jelenleg is többségben élnek itt magyarok. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 körül épített Csörsz-árok, vagy Ördög-árok nyomvonala.

A falu elnevezése
A falu régről fennmaradt nevei: GARMAT, GUAMAD, GIARMAD, GARMATH, GYARMAD, mit fekete előnévvel írtak aztán GYULA-GYARMAT és később a Feketekörösről FEKETE-GYARMAT-nak neveztek. Ma a falu helységnevét egybe írjuk: Feketegyarmat. Amint már említettem, a Gyarmat elnevezés arra enged következtetni, hogy a falu honfoglalás kori település. A falu, a többszöri pusztítás ellenére, újra és újra települt. Egy másik megjegyzendő jellemvonása a falunak, hogy évszázadokon át meg tudta őrizni belső, felekezeti, nyelvi egységét. A 15. századtól, sőt még korábban, Gyarmatot körülvevő, illetve ezek mellet lévő falvak többségében teret hódít a románság. Gyarmatot, azonban a 20. század eleji statisztikák sem tüntetik fel azon falvak sorában, ahol románság lakott. Ezt a jellemvonását meg őrizte a mai napig, mert az 561 lelket számláló faluban 12 román (Ortodox) él, kik közül, ha nem is mindegyik beszéli, de érti a magyar nyelvet és közülük egyesek fenntartói járulékot is, fizetnek és templomba is, eljárnak.

Református templom a 800 éves freskó falfestményekkel

A falu temploma szerepel az 1332-33. évi pápai tizedjegyzékben. Hajóját a nyolcszög három oldalával záródó szentély zárja, sekrestye nem kapcsolódik az épülethez. A 18. században többször javították a tetőt és a mennyezetet. Szószékkoronája és nyugati karzata 1785-ben készült. 1801-ben lebontották szentélyét és a hajó szélességében bővítették. 1818-21 között felépítették mai tornyát.
A templombelsőben a meszelések rétegei alatt középkori freskók vannak,már XIX. század második felében is ismert volt, azonban feltárásukra csak nemrég, (2000 nyarán) került sor. A hajó déli falán a restaurátorok jelentős méretű képeket hoztak napvilágra, amelyek Szűz Máriát és Szent Annát ábrázolják a kis Jézussal és Szent György életét.
A festéshez felhasznált anyagok a 13. században: többnyire meszes alapon, epe, bor, tojás, enyv, borostyán, réz színezéssel. Ezek a festmények is a 13. században készültek. A kor mestere színezőanyagként epét, bort, tojás, borostyánt, rezet használt a friss mészvakolaton.
A jelenlegi református lelkész Nemes Emil Úr és a gondnok is tud a ládáról, szívesen kalauzolják az érdeklődőket. A templom reggel 7 és este 18 óra között látogatható minden nap. Istentiszteletet vasárnap tartanak (tavasztól őszig) télen a közelben lévő gyülekezeti termet használják.

Forrásaink:

Feketegyarmat

Feketegyarmati református egyházközség

Református templom

Kívánunk Mindenkinek nagyon kellemes kikapcsolódást s jó ládavadászatot!

Emese62 és FoJo