Gyöngyöspata legfőbb nevezetessége a 12. században épült gótikus római katolikus Kisboldogasszony-templom, melynek műkincse a nyolc méter magas Jessze-fa oltár.
Gyöngyöspata, a honfoglaló Pata vezér nevét viselő település a Mátra délnyugati lábánál, Gyöngyöstől néhány kilométernyire fekszik. A 14. századig Eger után a megye második legnépesebb települése volt. Első írásos emléke egy 1234-ben kelt oklevél. Az 1400-as évek közepére mezővárossá bővült, e rangját 1871-ig őrizte. Vaskori, avar sírok leletei bizonyítják, a terület már a honfoglalás előtt lakott volt.
A 10. század közepén vár ( GCPata ) épült itt. Itt tárták fel a régészek a földvár maradványait. A vár az 1460. június 8-ai csatában pusztult el, amelyet az akkor tizenhét éves Mátyás király vívott a cseh husziták ellen. A harcokban való helytállásért Mátyás adómentességet biztosított a településnek, az adománylevél másolata a templomban látható, csakúgy, mint az a bőrtűs kehely, melyet ugyancsak a győzelem emlékére kaptak. A huszonegy centiméter magasságú, aranyozott ezüstből kalapált ötvösremek feltehetőleg egy közeli műhelyből való.
Gyöngyöspata legfőbb nevezetessége a 12. században épült, az idők során folyamatosan bővített, átépített gótikus római katolikus Kisboldogasszony-templom, mely az 1470-ben elnyert formáját őrzi. A nyugati homlokzatán látható a román kori épületrész, a toronyhomlokzat lépcsős szerkezetű kapuzata a kassai Szent Erzsébet-dóm mesterien faragott kapuzataira utal. A 13. század első felében torony épült elé, alapfalai ma is láthatók.
A kapu felett befalazott fejet Pata vezér képmásának tartják. A templom különös rajzolatú emberfejes konzoljaira támaszkodó boltozati bordáit piros, fekete, sárga - kőosztást utánzó - festéssel látták el. Tanulatlan tanultsággal , a népművészet ösztönös megérzéseivel alakította ki a munkálatok vezetője a vidékies gótikus teret, éppen ezzel vált alkotása a magyar késő gótika egyik legnagyobb emlékévé.
A templom - a magyar művészi gyakorlatban teljesen egyedülálló - műkincse a nyolc méter magas, lengyel művészek által 1653-ban készített, Jézus családfáját bemutató Jessze-fa főoltár. Egy több mindenre - hatalmas úrmutatóra, agancskoronára, női ölre - emlékeztető fát formáz a szimmetrikus, javarészt fából faragott oltárdísz. Két angyal között majdnem életnagyságú szakállas férfiú, Jessze, Dávid király apja hever, a fejét jobbjával támasztja, baljával a magasba mutat.
Testéből ezüsttörzsű és -ágú fa emelkedik, melynek tönkje szentségtartó szekrényként szolgál. Följebb a fa ötfelé ágazik. A fa ágain Jézus ősei ülnek, az összehajló ágak felett Mária trónol, karján a kisdeddel, az ágak által körülölelt festmény pedig Mária születését ábrázolja. A fából faragott alakok száma huszonkettő. A virágokat, az alakok ruházatát dúsan aranyozták, a fa törzse és ágai ezüstösek. A Jessze-fa törzsén iratszalagok kígyóznak.
Az 1868-as földrengéskor a szentély boltozata megrepedt, valószínűleg ekkor pusztította tűz a fa ágait, leveleit, a szobrok nagy része is megégett. Kemény munkát jelentett a restaurátoroknak a műalkotás eredeti szépségének visszaállítása. A 16. század első felében épült a kódisállásos előcsarnok az egyik gótikus ablak részleges elfalazásával, a déli hajóban 1653-ban Szent Mihály-szobrot állítottak.
A hajdan gazdag festett díszítésből fennmaradtak töredékek, így Mária születésének ábrázolása. Ezt Nekcsei Demeter, a település szülötte, a templom kegyura készíttette a 14. században Hertul mesterrel, aki a Washingtonban őrzött kétkötetes Nekcsei Bibliát is festette, hasonmás kiadása a patai templom egyik büszkesége. Szép rokokó faragvány a 18. század végéről a hordozható Mária-szobor sátoros keretezése. A sekrestye hajlékony vonalú öltözőszekrényét 1750 körül faragták. 1766 körül alatta kripta épült, 1839-ben Forgáchné Batthyány Izabella kijavíttatta a torony szerkezetét és zsindelyezését, ekkor került az északi hajó végre a Szentsír építménye.
Az 1853-as fametszeten ábrázolthoz képest Steindl Imre tervei szerint gótikussá építették át a torony barokkos hagymasisakját.
Gyöngyösre mentünk kolléganőmmel és anyával kiállítást nézni. Még reggel felhívtam a megadott telefonszámot, ahol nagyon kedvesen elmondták, hogy aki ki szokta nyitni a templomot, lebetegedett, de 2-re már korábban bejelentkezett egy csoport, ha gondoljuk, velük megnézhetjük, mert a harangozó néni akkor megy majd be...
Csudaszép belülről is! (Eddig csak kívülről és felülről - GCPATA - láttuk...)
A rejtés tökéletes, nem hivalkodó, csak az tudja, aki odamegy, mégis, gps nélkül is könnyű találat... Köszönjük!
A templomot, s leghíresebb kincsét már régóta ismerem. Még jóval az Amancsics-féle gigamulti előtt is jártam itt. Maga az épület is lenyűgöző. A Jesse-fa pedig...! Kár, hogy most nem tudtuk megnézni, pedig igyekeztünk úgy ide érni, hogy a mise a vége felé tartson, de ráfaragtunk, mert nem jött össze. Így maradt a külső körüljárás. A petben lévő papírok megteltek, ezért tettünk bele még egyet, ami bírja egy ideig még. Csak ezért nem vágnám rá a villáskulcsot... A medvék közül Macek jött.
Mátrai Források végjáték 2/6.
Amikor úgy másfél éve a GCM115 kapcsán megálltunk a településen, Kokó említette, hogy ide bizony láda kellene. Nem is kellett rá sokáig várni. :)
Ma jött el az alkalom, hogy közelebbről is megnézzük a templomot. A logbook már majdnem tele volt, így kapott egy csíknyi papírt.
Köszi
Ezt is megtaláltam! Köszönöm a rejtést. Nem volt hiába eljönni ide. :)
Részletek és képek hamarosan.
Nem volt túl nehéz találat. A megállótól egy rövid séta volt a templom, nézelődtem kicsit, majd megkerestem a ládát. Igaz, először a templom hátuljánál kezdtem keresni, de ott semmi lehetőség nem volt, így visszamentem előre. Ott már egyértelmű volt minden, gyorsan meg is lett a láda, amit egy szép nagy pók őrzött. [Geoládák v2.2.5] 1208.
A templom körüli járdát most újítják fel,és a sarok le volt vizelve.(ha tévedtem elnézést a melósoktól )kÖSZI A REJTÉST,Már sokszor jártunk erre,az új járdával még szebb lesz a templom.
N 47° 48,888' E 19° 47,314' [GCPaTe+parkoló]
