Nagy kő alatt alulról, egy természetes üregben van elrejtve a 25x10x8 cm-es műanyag doboz.

Cseszneken az  N 47° 21,325' E 17° 52,890' 259 m [GCCses+eltero] pontban térjünk nyugati irányba, majd az  N 47° 21,230' E 17° 52,593' 257 m [GCCses+kiindulopont] pontban levő ajánlott kiindulópont közelében parkolhatunk. Innen indul a jelzés. Ezt követve előbb a Kőmosó Szurdok-hoz érünk. Ez sem egy akármilyen látványosság. Továbbhaladva egy ősrégi, elhagyott temetőkerthez érünk. A körbekerített sírkövek előtt hagyjuk el jobbra a Piros plusz jelzést. Ez az ösvény felér egy sziklataréj alá. A sziklák tövében haladva elérünk egy fapadhoz. Itt jobbratérve fel tudunk jutni a sziklataréj tetejére. Innen már csak tovább kell haladni a vár felé, míg a GPS és az ott járt kesserek segítségével megtaláljuk a ládához vezető utat.

A geoládát több irányból is megközelíthetjük, de ha az előbb leírtak szerint járunk el, akkor a kezdőponttól, kb. 700 méter megtétele után, egy télen-nyáron tökéletesen bemérhető rejtekhelyen lapuló geoládát fogunk találni. Kérjük szépen gondosan visszarejteni. Köszönjük.

A jelzés egyébként a vár bejáratához vezet, tehát a láda megtalálása után érdemes visszamenni a jelzett ösvényre, majd meglátogatni a várromot.

Az Északi Bakony patakmedrek szabdalta mészkőfennsíkjából kiemelkedő sziklaszirtet uraló vár Csesznek, a Dunántúl egyik legfestőibb várromja. A vár a bakonyi erdőispánság területén, talán annak egyik központjaként, fontos utak találkozásánál, azok védelmére épült. Csesznek várának építési idejét nem ismerik, csupán azt tudják, hogy 1281-ben már állt. A hatalmas várrom egy sziklás hegy tetején található és már több kilométerről meghatározza a tájképet.

A várat Cseszneki Jakab királyi kardhordozó építette az 1260-as években. A XIV. század elején a Csák család birtokába került. 1326-ban Károly Róbert szerezte meg a Csák család három másik várával együtt. 1329-ben Zsigmond király a Garai családnak adta Cseszneket, más ingatlanokért cserében. A Garai család jelentősen kibővítette a várat. A XV. század elején 1482-ben a vár örökös nélkül maradt, így ismét a koronára szállt. Mátyás király Szapolyai Istvánnak ajándékozta. 1527-ben miután Habsburg Ferdinánd kiűzte riválisát, Szapolyai csapatait a környékről, a várat hű támogatójának Török Bálintnak adományozta. 1542-ben, miután a törökök Budán elfogták Török Bálintot, a vár visszakerült Ferdinánd királyhoz. Ő Wathay Lőrincnek adományozta, aki megerősítette a várat és királyi segítséggel növelte a helyőrséget. 1561-ben a törökök megtámadták a várat, de Wathay megvédte. 1636-ban, a vár az Eszterházy család birtokába került. A kurucok ostroma után 1740-ben újjáépítették, majd 1780-ban az Eszterházyak elhagyták a várat. Az elhagyott várat egy ideig uradalmi raktárnak, börtönnek használták. A régi vár egy részét földrengés rombolta le 1810-ben, majd 1820-ban tűzvész pusztította, teljes romlását okozva. A károk ellenére ez a hatalmas rom, tornyaival, belső és külső falaival együtt nagyrészt épen fennmaradt. Az erődítménynek több szintje volt, így a palota romjai is többszintesek.

A romokat 1967 óta szinte folyamatosan restaurálják, ezért a vár bizonyos részeit lezárják. A geoláda telepítésekor - a változatosság kedvéért - az egész vár le volt zárva, mert éppen a főbejárat felé vezető területen dolgoztak. A munkálatok várhatóan 2003. március végéig fognak tartani.

Kellemes sétát és sikeres geoláda-vadászatot kívánunk,

Anikó és Miki

2007.09.15. 17:27 Ládakarbantartás, új logbook. Az új ládát pedig Patikus kessertársunknak köszönhetjük.