Megye/ország: Baranya
Elhelyezés időpontja: 2019.12.30 00:00
Megjelenés időpontja: 2019.12.31 09:47
Utolsó lényeges változás: 2019.12.31 09:47
Utolsó változás: 2022.07.10 15:20
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: szamosszamoca
Ládagazda: szamosszamoca Nehézség / Terep: 2.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 2000 m
Megtalálások száma: 318, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.1 megtalálás hetente
Röviden
A láda (13X9X6 cm-es műanyag doboz) a Jószerencsét-forrás felett mohás fatönkben várja a kessereket.
Bevezető
Melegmány szó hallatán mindenkinek a völgy és a mésztufa vízesések jutnak eszébe. Most a völgytől északra emelkedő Meleg-mány-tetőn lévő forrásokhoz, és egy szép panorámájú ponthoz szeretnélek hívni, mely a tető legmagasabb pontja közelében van.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
A láda kihelyezésekor vadászokkal találkoztunk, akik a szilvesztert a vadászházban töltik. A kesserek és a vadászok békés egymás mellett élése érdekében a virtuális pontot a vadászlesnél nem helyeztük ki, így multi helyett hagyományos láda jelent meg. Kérlek panoráma miatt csak NAPPAL menj fel! Köszönöm!
Megközelítés
Indulásnak elsősorban Mánfát, az Árpádkori templom mellett lévő kis parkolót ajánlom. N 46° 9,486' E 18° 13,570' 218 m [GCJOSZ+parkoló] A parkolóból kövesd a piros kereszt jelzést egészen az erdészeti műútig, amit a Jószerencsét vadászház előtt érsz el.
Kiindulási pont lehet N 46° 8,313' E 18° 15,027' 395 m [GCJOSZ+kezdőpont] is. Ez a pont a Pécsről Komlóra vezető 66-os út mentén van, szemközt a a Mecsextrém parkkal. Ha autóval érkezel, itt egy-két autó mindig meg tud állni, elég széles az út a lefordulás után. A sorompó sokszor nyitva van, de nem javaslom, hogy autóval indulj tovább! Ide tömegközlekedéssel is érkezhetsz: Menetrend.
Ha ezt a lehetőséget választod, akkor az Erzsébet erdészeti műúton könnyed sétával érsz a Jószerencsét vadászházig, ahová Mánfáról indulva is jutnál. A műútról tégy egy kicsi kitérőt, ha kerékpárral vagy, azt hagyd az út szélén, mert lesz néhány szúrós inda, de megéri kitekinteni ebből a pontból: N 46° 8,569' E 18° 14,577' 406 m [GCJOSZ+panoráma]
A Jószerencsét vadászház egyszobás épület, mellette nyitott esőbeálló, padok és tűzrakóhely is található. A Pécsi Vadásztársaság építette.
A Jószerencsét-forráshoz a vadászház mellett piros kör jelzésű turistaút vezet. 1962-ben bányászok foglalták az akkor még merítős forrást. Az eredeti forrás medencéje a mostanival szemben állva attól balra, kb. 10 méterre volt. Régen Páfrányos forrásként is emlegették. A forrás vízhozama 1-6 liter/perces értékek között mozoghat, állandó kifolyással. A miocén homokos képződményekből származó rétegvíz jelenik meg itt. A forrás az 1990-es évekre teljesen elhanyagolódott. 2009-ben Baumann József irányításával újították fel kifolyós rendszerűre. A forrás építménye és névtáblája egy tárna bejáratát (trapéz vágatot) szimbolizál. A forrás előterét 2016-ban újították fel.
A "Jó szerencsét!" köszöntés eredete az ókorban keresendő, amikor a rómaiak az egészség és a jólét istennőjéhez, "Fortuna Salutaris"-hoz fohászkodtak (Fortuna: szerencse, sors; Salutaris: hasznos, jó). Nagy valószínűséggel Erdélyből került ez a köszönési forma a népvándorlás korában a Rajna-vidékre, és itt alakult át "Glück auf!"-ra. A német köszöntés magyarosítása összefügg a millenniumra készülő ország öntudatosságával, és némileg a nyelvújítással is. Kevés olyan köszönési formánk van, ami a születésnapját ünnepelheti. A bányászok "Jó szerencsét" üdvözlése ilyen. Idén már 125 éves. 1894. április hó 7-én az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület választmánya Selmecbányán tartott ülést. A 11. napirendi pont szerint "Árkossy Béla a bányászköszöntésre vonatkozó ama kérdését terjeszti a választmányi gyűlés elé, hogy a német 'glückauf (szerencse fel)' köszöntést legmagyarosabban mi módon lehetne kifejezni. Többek hozzászólása után Péch Antal tiszteletbeli tag a 'Jó szerencsét' köszöntésformát tartván legmagyarosabban hangzónak, ezt ajánlja elfogadásra (Általánosan elfogadtatik)" - idézet a korabeli jegyzőkönyvből.
A köszönés pedig az egyik legveszélyesebb szakma jelképévé vált, hűen fejezi ki a bányászok összetartozását, egymásra utaltságát.
Sétálj vissza a vadászházhoz, és az aszfaltozott úton kövesd a piros kör jelzést a N 46° 8,859' E 18° 13,313' 340 m [GCJOSZ+1kereszteződés] a Kálmán-forráshoz. A forrás nagyon közel van az úthoz. Ezt a forrást 2004-ben az Árpádtetői Erdészet építtette, névadója Papp Kálmán a Mecseki Erdészeti Rt. Árpádtetői Erdészet nyugalmazott igazgatója. Kollégái ajándékozták neki nyugdíjba vonulása alkalmából.
Építménye egy kivágott tölgyfát szimbolizál, a cső fölött egy kerek gránittáblán olvasható a forrás neve, és középen az erdész csillag látható.
Vízhozama 0-15 liter/perc értékek között változik. A csapadékra gyorsan reagál, ekkor vízhozama gyorsan nő, csapadékhiányos időszakokban fokozatosan csökken. Ülepítőmedencés forrás. A forrás mellett pihenőpad található.
Haladj tovább a műúton N 46° 9,032' E 18° 13,220' 333 m [GCJOSZ+2kereszteződés] pontig, és térj le balra (délnyugat). A meredeken felfelé emelkedő jelöletlen erdészeti úton érsz fel a tető legmagasabb pontjára. Állj meg és nézz körbe innen, mert ezért a látványért hívtalak ide: N 46° 8,939' E 18° 13,146' 360 m [GCJOSZ+2panoráma]. Szép idő esetén gyönyörű panorámában lesz részed! A Keleti-Mecsek Hármashegyétől Magyarszékig csodaszép kilátás tárul eléd. A jelszórészletet az út tetején, a kanyarban emelkedő faépítményen keresd. Az erdészeti földúton rövidebben térhetsz vissza a vadászházhoz, de sáros időben ne ezt válaszd! Erről az útról láthatod a Tubesen álló János-kilátó kalapját.
Ha Mánfáról indultál, és nem jártál még erre, akkor javaslom, hogy a vadászházhoz visszaérve ereszkedj le a völgybe, és a Petnyák-völgy, Nagy-Mély-völgy útvonalon térj vissza autódhoz.
Erődtől, kedvedtől, idődtől függően találhatsz a közelben sok szép ládát: GCMANF GCMF GCszfr GCMMVV GCagvi GCNMVK
Ennyi "szerencse" után szeretnénk mindenkinek szerencsében és ládákban gazdag boldog új évet kívánni!
Víz nem jött belőle. Egy apuka próbálta bottal piszkálni a cső belsejét, merthogy "eldugult". Csendben otthagytam a családot és felmentem a ládáért, de mivel ők még ott lent akcióztak, csak a jelszót tudtam a láda tetejéről lejegyezni, beírni nem volt lehetőségem.
Megtaláltam, köszönöm!
Hétvégi ládázós körtúrát tartottunk a Melegmányi völgy környékén, ami végül egy jó 18 km-es karikára sikeredett. Ennek végefelé, már a visszaúton megkerestük ezt a ládát is. A zöld sávon haladtunk a Nagy-Mély-völgy irányából, majd letértünk a piros kereszt, ill. piros kör túristaútra, és ezen mentünk fel a forráshoz. Ez egy folyamatosan emelkedő, eléggé szuszogtatós szakasz, ki voltunk már fáradva amúgy is, úgyhogy így a végére nem esett túl jól, de az tartotta bennünk a lelket, hogy ugyanezen az úton jövünk visszafelé is, de akkor lefelé kell majd menni.
A forrást és a ládát könnyen megtaláltuk. Sajnos a forrásból nem folyik a víz, csak egy-egy csöpp jött ki belőle időnként. Eléggé száraznak tűnik az egész környék, az erdő is. Nem túl jó a forrás elhelyezkedése ilyen szempontból.
A rejtés könnyen megtalálható, és frappáns. Mindent rendben találtunk vele.
Miután logoltunk, vissza mentünk a Jószerencsét vadászházhoz és itt pihentünk meg egy kicsit, uzsonnáztunk egyet, majd folytattuk az utunkat hazafelé.
Köszönöm a lehetőséget!
Megtaláltam, élveztem a keresést! Már jártam itt, örülök, hogy újra eljöttem! A forrás és környéke jól megtervezett, tetszik bányász tárna bejáratát idéző keretezése és az előtte elhaladó "sín". Sajnos vizet már nem ad! [Geoládák v4.5.0]
N 46° 9,486' E 18° 13,570' 218 m [GCJOSZ+parkoló]
piros kereszt jelzést egészen az erdészeti műútig, amit a Jószerencsét vadászház előtt érsz el.
N 46° 8,313' E 18° 15,027' 395 m [GCJOSZ+kezdőpont]
N 46° 8,569' E 18° 14,577' 406 m [GCJOSZ+panoráma]
jelzésű turistaút vezet. 1962-ben bányászok foglalták az akkor még merítős forrást. Az eredeti forrás medencéje a mostanival szemben állva attól balra, kb. 10 méterre volt. Régen Páfrányos forrásként is emlegették. A forrás vízhozama 1-6 liter/perces értékek között mozoghat, állandó kifolyással. A miocén homokos képződményekből származó rétegvíz jelenik meg itt. A forrás az 1990-es évekre teljesen elhanyagolódott. 2009-ben Baumann József irányításával újították fel kifolyós rendszerűre. A forrás építménye és névtáblája egy tárna bejáratát (trapéz vágatot) szimbolizál. A forrás előterét 2016-ban újították fel.
N 46° 8,859' E 18° 13,313' 340 m [GCJOSZ+1kereszteződés]
