Röviden

Figyelem! Nehéz terep. Olvasd el a "Megközelítés" fejezetet is.
A barlang bejárata közelében, talajközelben egy sziklarepedésben lapul a 20*15*5 cm-es műanyag doboz.

A BARLANGOKBA MINDENKI CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGÉRE MENJEN BE. LEGYEN NÁLATOK FEJLÁMPA, VAGY KÉZILÁMPA. MIELŐTT ELINDULNÁL A BARLANGBA MINDENKÉPP TUDASD VALAKIVEL CÉLODAT, HOGY BALESET ESETÉN TUDJÁK, MERRE KERESSENEK.
AZ ESETLEGESEN ELŐFORDULÓ BALESETEKÉRT A REJTŐ SEMMIFÉLE FELELŐSSÉGET NEM VÁLLAL.

Megközelítés

Parkolni Jávorkúton lehet, ahova Lillafüred felöl autóval is fel lehet menni.  N 48° 5,827' E 20° 31,546' 691 m [GCBB08+1Parkoló] A kényelmesebbek a közelebbi parkolóban is megállhatnak.  N 48° 6,148' E 20° 32,416' 660 m [GCBB08+2Parkoló]
A parkolóból a Jávorkúti műúton kelet felé indulunk, majd a  N 48° 6,216' E 20° 32,781' 657 m [GCBB08+letérés a műútról] pontban észak felé induló jelzetlen földútra térünk és a  N 48° 6,267' E 20° 32,810' 652 m [GCBB08+nyugatra fordulás] pontban nyugatra induló földútra fordulunk. A földút mintegy 250 méter után eltűnik. A terep igen nehéz, köves, sok a kidölt fa, letört ág amin könnyen megcsúszhatunk. A szint sokkal több, mint amit a térkép szintvonalai alapján remélnénk. A barlang meredek sziklafalból nyílik, ezért ha toronyiránt közelítjük meg a barlangot nagyot kell kerülnünk, hogy lejussunk a bejárathoz. Érdemes a  N 48° 6,370' E 20° 32,708' 642 m [GCBB08+1Iránypont] majd a  N 48° 6,391' E 20° 32,649' 633 m [GCBB08+2Iránypont] iránypontot követni, így elkerülhetjük a sziklamászást illetve a nagyon meredek hegyoldalon történő leereszkedést. Ügyeljünk arra, hogy a barlang bejáratát alulról közelítsük meg.

A bükki barlangok

A Bükk igen változatos földtani felépítése, vízvezető, karsztosodó triász időszakból való mészkövek és a vízrekesztő agyagpalák sűrű váltakozása következtében hiányoznak a nagy keresztmetszetű, több kilométeres barlangok kifejlődéséhez szükséges előfeltételek, így nem tudott nagyobb területen összefüggő, egységes karsztvízrendszer kialakulni.

A csapadékvíz a Bükkben igen sok víznyelőn keresztül tűnik el a mélyben és számos forrás alakjában jelenik újra meg. Erodáló és korrodáló hatását ezért nem tudja összpontosítva kifejteni, mint pl. az Aggteleki-karsztvidéken, hanem barlangképző erejét szétforgácsolva számos kisebb, de tudományos értékben annál jelentősebb barlangot hozott létre.

A Bükkben nyilvántartott barlangok, sziklaüregek száma megközelíti a háromszázat. Nagy részük ugyan kisméretű, de vannak közöttük olyanok, amelyek vagy ősrégészeti vagy más, barlangtani szempontból világhírre tettek szert.

A Bükk jelentősebb barlangjait már bemutatja egy-egy geoláda, ezzel a sorozattal a kevésbé ismert barlangok egy részén szeretném végigkalauzolni a játékosokat.

Az Alabástrom-barlang

A pusztulásuk során beszakadt, kétbejáratú barlangmaradványok egy részét a Bükkben "átjáró"-nak nevezik: Tamás-kői-átjáró, Füzér-kői-Kis- és Nagy-átjáró, Mész-völgyiátjáró,Tar-kőalji-átjáró; lényegében ez a név illetné meg a Büdös-pestet, a Suba-, a Drót- és a Pongor-lyukat, valamint a Kecskésgalyai-barlangot is. Ilyen átjáróbarlang az Ómassa határában a Felső-Sebesvíz-völgy egy szirtjében, közel a völgyfőhöz található Alabástrom-barlang is. A szirt felső végén van az egyik, alsó végén a másik bejárata. Járatainak teljes hossza 61 méter, függőleges kiterjedése 14 méter, másfél méter széles folyosószerű barlang középső részén kisebb termet alkot.
A barlang a Bolhás-patakot korábban, a Bolhasi víznyelő kialakulása előtt, elbújtató víznyelőbarlangból maradt vissza.
A fő járatból két helyen is kisebb kürtők nyílnak. Az egyik a barlang középső részén található teremből, a másik a felső kijárat meredek folyosójából nyílik. A barlang falait egyes helyeken szabályos bevésések borítják melyeken fehér, kristályszerű lerakodás figyelhető meg. Talán innen kapta a nevét is: az alabástrom igen finom szemű, áttetsző gipsz.

Forrás: Hevesi Attila: Rombarlangok a Bükkben