Kedves Játékosok!

Az új multi 5 virtuális állomást és egy hagyományos ládát tartalmaz. Ez utóbbi pont a fent megadott koordinátán van, viszont a láda kinyitásához, a logoláshoz és a jelszó teljes megfejtéséhez egy kis cselre van szükség (itt kérnék meg mindenkit, hogy tekintsen el az erő alkalmazásától). A láda kinyitásához, végig kell járni a többi állomást, ezért ezt érdemes utolsóként felkeresni.

A pontok jól szét vannak szórva, és az egyes állomásokon is el lehet tölteni jó sok időt. Ezért az autós vagy kerékpáros kirándulás a javasolt. Minden pontnál van ingyenes parkoló a közelben. Gyalog is bejárható, de akkor készüljetek kiadós sétára.
Szlovákiába mindenképp legyen nálatok valamilyen személyes okmány, illetve ha autóval mentek, akkor a kinyomtatott nemzetközi biztosítást igazoló A4-es lap!

A láda felnyitásához végig kell járni az állomásokat, ahol különböző számokat találtok, amik segítségével végül hozzájuttok a doboz tartalmához... Nem részletezem, a helyszínen úgy is kiderül.
A jelszó két részből áll, az első felét az egyik virtuális ponton, a másodikat a végládában találjátok.

Állomások:

1. Monostori erőd  N 47° 45,060' E 18° 6,025' 112 m [GCKOM-1]

www.fort-monostor.hu

Az erődrendszer legnagyobb tagja, amit a Duna Gibraltárjának is neveznek. (Hogy miért? Ezt erről a pontról  N 47° 45,415' E 18° 5,762' 113 m [GCKOM+BAS1] lehet a legjobban látni.) Bécset, a Dunántúlt és a Dunát védő komáromi erődrendszer tagjaként épült 1850 és 1871 között, korának legfejlettebb és legigényesebb építési technikájával.
Mindenképpen javaslom, hogy ha van pár órátok, nézzétek meg, a maga nemében egyedülálló és lenyűgöző építményt. Elemlámpát vigyetek magatokkal, ha a kazamatákat is meg akarjátok nézni. Érdemes! Nyári nyitvatartási: idő márc.1.-nov.1. között mindennap 9 órától 18 óráig.
Ha már bent vagytok az erődben, ezt a pontot  N 47° 45,167' E 18° 5,717' 112 m [GCKOM+BAS2] se hagyjátok ki, a kilátás fantasztikus, és innen nézve lehet igazán megérteni az erődök védelmi jelentőségét.
A jelszó első fele: A tájékoztató tábla alsó részére tűzött laminált lapon.


2. Igmándi erőd  N 47° 44,134' E 18° 7,294' 120 m [GCKOM-2]

Az erődrendszer legfiatalabb tagja, 1871 és 1877 között épült. Jelenleg a kazamatákban a Klapka György múzeum római kőtára található. Az erőd látogatása előre bejelentkezés alapján történik a +36-34/540-582 telefonszámon.
A keresett szám az Igmándi erődnél lévő emlékművön látható évszám jegyeinek az összege.

3. Újvár  N 47° 45,268' E 18° 8,048' 116 m [GCKOM-3]

A Duna és a Vág folyók torkolatában fekszik. Az Óvár köré építették az Öregvárat 1550 körül, majd az elé az Újvárat 1670 körül.
Az erőd látogatása keddtől péntekig 9.00,11.00 és 14.00 órai kezdettel lehetséges. Nyáron 16.00 órakor is. Júliustól szeptemberig szombaton és vasárnap is indul idegenvezetés 11.00, 14.00 és 16.00 órai kezdettel.
A keresett szám a bejárati kapu felett lévő római (év)szám jegyeinek az összege.
Innen érdemes gyalog átsétálni a következő ponthoz. (5 perc)

4. Klapka György szobor  N 47° 45,436' E 18° 7,764' 116 m [GCKOM-4]

Klapka György (1820-1892) a komáromi erődök leghíresebb parancsnoka, aki 1849. májusától irányította a vár védelmét, és vezetésével a város védői a magyar szabadságharc bukása után, még két hónapig kitartottak. Az osztrák hadsereg csak azután foglalhatta el Komáromot, hogy a védők szabad elvonulás fejében feladták azt. A téren a Városháza előtt a hős kapitány szobra látható. Ha szemben álltok a szoborral, akkor balra láthatjátok Zichy palotát (rózsaszín épület) és mögötte az Európa udvart, ahol az épületek stilizált formában különböző európai országok építészetét mutatják be. Érdemes megnézni!
A keresett szám a Zichy palota falán egy barna márvány táblán (300. évfordulóra készítették) lévő első évszám jegyeinek összege.

Egyéb Révkomáromi érdekességek:

Európa-udvar
 N 47° 45,489' E 18° 7,768' 112 m [GCKOM+EUU]
Jókai Mór szobra és Duna Menti Múzeum
 N 47° 45,450' E 18° 7,622' 112 m [GCKOM+JMOR]
Kőszűz
 N 47° 45,362' E 18° 8,066' 116 m [GCKOM+SZOB]

5. Nádor-vonal 6-os bástya  N 47° 46,644' E 18° 7,768' 114 m [GCKOM-5]

Ez a várost körülölelő Nádor-vonal 6. bástyája, amelyet felújítottak. Sajnos az egész erődvonal ma már nincs meg, mert a város terjeszkedése miatt több helyen elbontották. Érdemes felmászni a sáncok tetejére is, és körül nézni. Az 5. és a 7. bástya is látható innen. Ha van időtök kisétálhattok a Vág-Duna partjára is. A 6. bástyában jelenleg étterem, galéria, és római kőtár üzemel. De rendeztek már itt szabadtéri előadásokat is.
A keresett szám: A megadott ponton kopjafákat láthattok. A legrégebbin (legmagasabb) található évszám jegyeinek az összege.

6. Csillag erőd  N 47° 44,752' E 18° 8,314' 112 m [GCKOM+CSIL]

A Csillag erődöt az Öregvárral szemben a Duna jobb partjára építették 1810 körül. Az erőd hídfőként védte bal parti erődítményeket. A másik két dél-komáromi erődtől abban különbözik, hogy nem lőréses folyosó, hanem vizes árok veszi körül.
A bécsi katonai archívumban megtalálták az épület tervrajzait, ennek köszönhetően eredeti állapotában állították vissza az erődöt, ahol ez lehetséges. Az egykori laktanyaépületben korhű állapotban rendezték be a tiszti és a legénységi helyiségeket, valamint az ágyú- és lőállásokat is visszaállították történelmi állapotukba. Az udvaron helyet kapott egy modern játszótér és egy szabadtéri színpad. A helyreállítás után a Liget Budapest Projekt keretében az erődbe került a Szépművészeti Múzeum antik szobrokat ábrázoló gipszmásolatainak nagy része, mintegy 350 műtárgy.
A nyitvatartása péntek, szombat és vasárnapi napokon 9-17 óra között.

Itt egy hagyományos doboz van elrejtve egy kandeláber tövében betonlappal letakarva. Ebben találjátok a jelszó második felét.  N 47° 44,748' E 18° 8,468' 133 m [GCKOM-6]

Kérek mindenkit, hogy a ládát gondosan zárja vissza, és takarja le. A láda mérete: 16cm*21cm*12cm.
A "kincsekhez" úgy férhettek hozzá, ha a 2., 3., 4., 5. állomásokon talált számokat összeadjátok, és megszorozzátok 3-al...

Komárom város története:

Komárom területén az őskori ember is itt hagyta emlékeit. A Szőny területén talált, a bronzkor középső szakaszából származó temetkezések a Kr. e. 1800-as évekre vetítik vissza az emberi megtelepedést. Őket követték a kelták, majd a rómaiak, akik a Kr. u. 1. század végén, Pannonia provincia határvédelmi rendszerének részeként, itt építették fel a legio I Adiutrix állandó kőtáborát és ezzel a hamarosan létrejövő települést, Brigetiót, a provincia egyik legfontosabb településévé fejlesztették.
A finom műveltségű kelták és rómaiak után megfordultak itt gótok, avarok, szlávok, majd a magyarok. A honfoglalás során Komárom vidéke Ketel vitéz kezére került, akinek fia Alaptolma, felépítette Komárom várát a Duna északi partján, a Vág torkolatánál (Óvár). Később a város területe királyi birtok lett, a tatárjárás után azonban IV. Béla király, hogy kincstárát gyarapítsa, bérbe adta.
A 14. század folyamán Komárom városi rangra emelkedett. A várost számos király is kitüntette kiváltságlevelekkel, különösen V. László, a város szülötte. A vár Hunyadi Mátyás alatt élte fénykorát, aki gyakran tartózkodott a reneszánsz stílusban kiépített erősség falai között (Öregvár). Ebben az időszakban élte első virágkorát Szőny is, amely mezővárosi rangra emelkedett.
A török korban több ostromot is megélt a város, hiszen Bécs elfoglalására igyekvő sereg számára megkerülhetetlen volt. A környék, elsősorban az ostromlók által megszállt déli part, idővel teljesen elnéptelenedett. Ám az ellenség csak egy alkalommal tudott falai közé betörni, 1529-ben, amikor Szulejmán szultán hatalmas túlerejét látva, a német várőrség az éj leple alatt kimenekült a várból. A tönkretett, elszegényedett lakosságot 1594-ben ismét megtámadta a török. Szinán basa, bár felgyújtotta a várost, mégsem sikerült bevennie. Látván a Komárom elleni ostromokat a várat a 17. században nyugatról, a város felől megerősítették, egy ötszögletű koronamű, az Újvár hozzáépítésével.
A török megszállást és az 1710. évi pestisjárványt követően az ország újjáépítéséből Komárom jócskán kivette a részét, s a 18. században addig soha nem tapasztalt virágzásnak indult. A város hamarosan Magyarország egyik legnépesebb, leggazdagabb településévé fejlődött. Híresek voltak a komáromi áruszállító szekeresgazdák, a festett bútorokat készítő pingáló asztalosok, a csizmadiák és az ötvösök is. A Zichy-család égisze alatt Szőny pedig igazi barokk uradalommá fejlődött. E korszak emlékét idézik a templomok és a nagymagtár épülete.
1763. június 28-án, a hajnali órákban rettenetes, halálos áldozatokkal járó földrengés rázta meg Komáromot. A rengések igen nagy pusztítást okoztak a Duna túlsó partján fekvő Új-Szőnyben és Szőny településen, és a rengéseket Bécsben is érezték. A virágzó város lakosai koldussá lettek.
Komárom fontos szerepet játszott a napóleoni háborúk idején. Miután Napóleon a császári fővárost, Bécset elfoglalta, 1809 nyarán I. Ferenc osztrák császár és magyar király néhány hétig Komáromba helyezte át uralkodói székhelyét, s ekkor határozta el, hogy a meglévő komáromi erősségek felhasználásával a Duna két partján egy olyan erődrendszert építtet, amely szükség esetén 200 ezer fő katona befogadására alkalmas. Ennek első lépéseként 1810-ben megerősítették az Öregvárat, és az Újvárat, majd hozzáfogtak a Révkomárom köré tervezett erődlánc (Nádorvonal, Vágvonal) építésének is.
A város 1848/49-es szabadságharcban betöltött szerepe kiemelkedően fontos volt, ahol hős honvédjeink több alkalommal is összemérték erejüket Komáromnál az osztrák túlerővel és ez volt az a város, ahol legtovább lengett a magyar nemzeti lobogó. A vár és a város magyar kézen volt ugyan, de 1849 januárja óta az osztrákok folyamatosan ágyúzták. A Görgey Artúr tábornok vezette magyar fősereg, a tavaszi hadjárat záróakkordjaként, 1849. április 26-án, átkelve a Dunán minden irányban megfutamította az ellenséget. 1849. május 28-án Klapka Györgyöt nevezték ki a város kapitányává, és bízták meg a vár védelmének megszervezésével. Július 2-án itt zajlott le Herkálypusztán a szabadságharc legnagyobb lovas ütközete, ahol, a számítások szerint, mintegy 3000 magyar huszár harcolt, s ahol Görgey tábornok súlyos fejsérülést szerzett.
Görgey augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert, ezzel a szabadságharc elbukott, csak Komárom volt még mindig magyar kézen, ugyanis az osztrák hadsereg nem tudta elfoglalni, sem az erődöket, sem a várost. Az erődrendszert végül Klapka György tábornok 1849. szeptember 27-én feltételek árán adta át Haynau osztrák táborszernagynak. A megkötött szerződés értelmében a helyőrség tagjai minden későbbi üldözéstől mentesítő papírt (menlevelet) kaptak. Ezek a papírok sok embernek mentették meg az életét a megtorlás idején, köztük Jókai Mórnak is. (Klapka a város valamennyi polgári tisztviselőjének is megszerezte a menlevelet katonai állományba vételükkel, így mintegy 30 ezren jutottak hozzá.)
A szabadságharc befejezése után azonnal elkezdték a károk kijavítását, és a 1850-től tovább folytatták az erődök építését. Így épült meg a Monostori erőd, és az Igmándi erőd, valamint korszerűsítették a Csillag erődöt. Így teljessé vált a védelmi rendszer, aminek a fő feladata volt a Monarchia szívét átszelő fő ütőérnek, a Dunának a védelme, és a Bécs és Budapest közötti országút biztosítása.
Komárom erődítményeit sem a tatár, sem a török, sem pedig az osztrák hadseregnek nem sikerült csatában elfoglalni. Erre utal az Újvár nyugati bástyáján lévő "Kőszűz" szobor is. Sem csellel, sem erővel!
A szabadságharcot követően a Duna déli partján lévő Új-Szőny település fejlődött nagyobb ütemben, amit elsősorban az 1856-ban megjelenő vasúti összeköttetésnek volt köszönhető. Először Győrig, majd Székesfehérvárig, 1884-ben pedig Pestig építették ki a vasutat. 1892-ben megépült a Duna két partját összekötő vashíd, melyet az 1857-ben idelátogató Erzsébet királyné, a magyarok által különösen kedvelt Sziszi tiszteletére Erzsébet hídnak neveztek el, majd 1896-ban Komárom város egyesült Új-Szőny községgel. A város déli részének katonai jellegét fokozta a Méntelep és a huszárlaktanya megépítése, ipari jellegét pedig a különböző gyárak alapítása.
A trianoni békeszerződés alapján Csehszlovákiához csatolták a város északi részét, ahol átmeneti stagnálás után élénk kulturális élet bontakozott ki, a Jókai Közművelődési Egyesület, a különböző egyházi intézmények és iparos szervezetek szervezésében.
1938. november 2-án, az első bécsi döntés értelmében a két Komárom ismét egyesült. A város északi részének és egyben a Felvidéknek a hivatalos és látványos visszafoglalására november 6-án került sor, Horthy Miklós kormányzó vezetésével. Az egyesített város polgármestere Alapy Gáspár lett, aki zsidópártolás vádjával 1945 februárjában a Dachaui koncentrációs táborban halt meg. 1944-től a várost számos bombázás érte, elsősorban a vasút és a Szőnyben lévő olajfinomító miatt. 1945-ben a visszavonuló németek felrobbantották a közúti és a vasúti hidat is.
A második világháború után a határok ismét felálltak, a két ország és a két város közötti nyitás azonban évtizedekbe tellett. A mindkét országban lezajlott rendszerváltás óta a két város intézményei, lakosai napi kapcsolatban vannak egymással, az Európai Unióba való belépés óta van olyan generáció, amely azt sem tudja, mi az a határátlépés. Mindennek szép példája az 1992 óta minden évben megrendezésre kerülő Komáromi Napok, a két város által közösen szervezett kulturális, sport és szórakoztató fesztivál, melynek kezdete április 26-a, Komárom Város Napja, emlékezve Komárom nagy korszakára, a dicsőséges tavaszi hadjáratra.

Forrás:

wikipedia.komarom_ostroma
wikipedia.komaromi_erodrendszer
iranykomarom.hu
Marossy Endre-Híres Komárom

Jó szórakozást és kellemes kirándulást kívánunk Komáromban!

Mo-Hó

Ládatörténet:

2003. 03. 22. Sem csellel, sem erővel (megtalálások száma 13)
2004. 01. 14. Sem csellel, sem erővel 2.0 (467 megtalálás)
2018. 03. 14. Sem csellel, sem erővel 3.0 (örökbefogadás után)