Amikor a nap kel, az éjszaka során a toronyban őrködő bosztancsi a kapun át indul, közben Allahot dicséri és - vajon milyen irányba fordul? Arrafelé leled a 15x9x5 cm méretű ládát is, természetes szikla üregében, kövek rejtekében.
Megközelítés
Počitelj Magyarország felől legcélszerűbben autóval, motorkerékpáron közelíthető meg. A nyugati útvonal Zágráb és a horvát tengerparti autópályákon át (a magyar-horvát határtól E65, E71, E65, majd Bosznia-Hercegovina területére belépve az A1 és az E73 utakon) vezet. Aki a kényelmesebb út helyett a romantikusabbat választja, Mohács és Eszék felé induljon, az A5 majd az E73 utakat követve a Boszna-folyó mellett, Szarajevón át, a vadregényes és érdekes történelmi múltat őrző Neretva-völgyébe, Mostar után megérkezve a rejtés helyszínéhez. Ezen az útvonalon érdekes várak, több geoláda is várja majd.
N 43° 8,002' E 17° 43,849' 10 m [GCPCTL+parkoló]
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Počitelj
A középkorban Počitelj Dubrava megye közigazgatási központja és kormányzási központja, valamint annak legnyugatibb pontja volt, ami nagy stratégiai jelentőséggel bírt.
Napjainkban Počitelj a
WMF egyik projektjének helyszíne, bátran összevethető néhány Unesco világörökségi helyszínnel, mint a hozzá igen közel eső Mostar óvárosának Öreg Híd területe (Bosznia-Hercegovina), Safranbolu városa (Törökország), Gjirokastra Múzeumvárosa (Albánia). Elrendezése, építészete és anyagfelhasználása az oszmán-mediterrán típusú kis települések csoportjába sorolja.
Az erődített várost I. Stjepan Tvrtko, boszniai király építtette 1383 körül. A város első dokumentált említése 1444-ből származik. 1463 és 1471 között a város magyar helyőrséget tartott fenn, majd egy rövid, 1471-es ostromot követően a város az oszmánok kezére került, és 1878-ig az Oszmán Birodalom része maradt.
A város jelentősége és megjelenése történelme során sokat változott. Počitelj fejlődésében három jelentős korszak különíthető el:
1. Mátyás király kora, amikor a városnak jelentős stratégiai jelentősége volt. (1463-1471)
2. A település fejlődésének békésebb időszaka az Oszmán Birodalom alatt volt, tipikus középületek építésével: mecsetek, mekteb (muszlim általános iskola), imaret (jótékonysági konyha), medresa (muszlim középiskola), hamam (török fürdők), han (fogadó) és a Sahat-Kula (óratorony) (1471-1698). Ebben az időszakban a katonai konfliktusok a távolabbi területeken zajlottak.
3. Stratégiai jelentőségének visszaszerzésének időszaka, miután a velenceiek meghódították és elpusztították Gabelát (1698-1878).
Legjelentősebb épületei részletesen
Hamam (fürdők) - Evlija Čelebi úti krónikájából levezetve a fürdőket 1664 előtt építették, a
hamamot Isztambulból erre a célra küldött kézművesek építették. A kisebb méretűnek számító, nyilvános fürdő egyszintes, han típusú volt, egy központi terület köré épült, ahol a lovakat istállózták. A han eredeti szerkezetéből kevés maradt fenn: egy finoman faragott kőből készült íves kapu maradványai, a bejárattól balra, jobbra és szemben található külső falak részleteivel, továbbá a megemelt pódium (az utazók pihenőhelye) néhány maradványa. Az épületet az 1970-es években felújították, hogy vendéglátóipari célokat szolgáljon.
N 43° 8,096' E 17° 43,845' 10 m [GCPCTL+Hamam]
Sisman Ibrahim pasa mecsete - Bosznia-Hercegovina klasszikus oszmán stílusú mecsetjeinek egyik legkiválóbb alkotása.
Kronogrammja szerint 970-ben (Kr. u. 1562-63) építtette Hadži Alija. A mecset kiemelkedő helyet foglal el a város történelmi szövetében és természeti környezetében. A mecsetet 1993-ban felrobbantották: a kupolát és a minaretet lerombolták, az épület többi része pedig súlyosan megrongálódott. A WMF programja keretében a mecsetet felújították, mára visszanyerte eredeti funkcióját. A mecsettel átellenben áll a
medresa, a muszlim vallási középiskola épülete, ami 1664 előttről származik.
N 43° 8,059' E 17° 43,902' 10 m [GCPCTL+Mecset]
Sahat-kula (óratorony) - Mivel
Evlija Čelebi úti krónikája nem említi a sahat-kulát, feltételezhető, hogy 1664 után épült. Tipikus, mediterrán-dalmát építészeti hatásról tanúskodó, kőből készült épület, díszes quoinokkal (faragott sarokkövek), kőpiramisban végződik. A torony teteje közelében lévő nyílás feletti négy méreten négy csúcsív található. Ez a típusú sahat-kula Mostarban és Stolacban is megtalálható még.
N 43° 8,030' E 17° 43,883' 20 m [GCPCTL+Óratorony]
Maga az erőd - A várat a XV. - XVIII. század között építették. Az erőd eredeti középkori magja a legrégebbi fallal körülvett rész, ahol két építési szakasz azonosítható: a régebbi, belső város vagy erődítmény (egy kis várral vagy várfallal ellátott torony) a XIV. század végéről származik. Még 1698 előtt az erődöt jelentősen kibővítették egy erősebb védelmi rendszerrel, hogy egy belső várat alkosson a négyszögletes toronnyal, két bástyával (Mehmed-paša és Delibaša bástyája), Dizdar házával, egy magtárral, az erőd mecsetjével és egy víztoronnyal, valamint két nagy és két kisebb kapuval.
N 43° 8,114' E 17° 43,909' 30 m [GCPCTL+Erődítmény]
Gavrankapetanovic-ház - két kisebb és egy nagyobb épületből álló épületcsoport (szelamluk és haremluk felosztással), melyeket a XVI. és XVII. században építettek. Méretét tekintve Počitelj lakóépület-építészetének legnagyobb és legfejlettebb példája. Az épület jellegzetessége a nyugati homlokzaton található íves ablakok használata. A XX. század közepére az épületek elhagyatottak voltak és erősen leromlottak, aminek következtében az épület megőrzése és felújítása érdekében 1961-ben elindították és 1975-ben befejezték a művészteleppé alakítását. A délszláv válság idejében a komplexumot felgyújtották és 1993-ban lerombolták. A legsúlyosabb károkat a haremluk, a fa oszlopszerkezet, valamint a fa burkolat szenvedte. A Gavrankapetanović-házat azóta felújították, ma ismét művésztelepként szolgál.
N 43° 8,059' E 17° 43,887' 30 m [GCPCTL+Gavrankapetanovic-ház]
Lakóházak (a történelmi lakónegyed) - Stílusát tekintve Počitelj apró, egyszintes lakóépületeit mediterrán és keleti elemek jellemzik, fűszert a helyi jellegzetességek adnak hozzá. A mediterrán építészet hatása a nyeregtetőkben, hangsúlyos kőfalszerkezetben, parányi, egymástól távol eső ablakokban mutatkozik meg. A keleti építészet hatása tükröződik a kontyolt tetőkben, erkélyablakokban és ablaksorokban, valamint az összekapcsolódó zárt udvar és belső lakóterek használatában és a nyitott nappaliban. Az alapvető építőanyag a kő. Tipikus közös jellemzők a kerek kémények és a szabálytalan alakú kőlapokból készült tetőburkolat. Minden házhoz tartozott egy hamamdžiluk (kis fürdőszoba). A tehetősebb háztartásoknak minden szobához volt fürdőszobájuk. Az
1992-95-ös bosznia-hercegovinai háború alatt a város összes házát romba döntötték, mára újra lakott a történelmi lakónegyed, elűzött lakossága is visszatérhetett.
Forrás
Počitelj az UNESCO WEB oldalán
Počitelj a WMF WEB oldalán 
