geocaching.hu geocaching.hu FAQ/cachikett
   + geoládák ~  |  + megtalálások ~  |  + felhasználók ~  |  + poi ~   |   fórum    |   belépés
  
  
  
 
FAQ
KULLANCS ÁLTAL TERJESZTETT BETEGSÉGEK
Dr. Lakos András, kandidátus, a fertőző betegségek szakorvosa
Kullancsbetegségek Ambulanciája,
Budapest, Visegrádi u. 14. Tel: 329-3898.
E-mail: alakos@axelero.hu

Kullancsencephalitis (vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás)
Ritka betegség. A védőoltások bevezetése előtt évente átlagosan 300 esetet ismertek fel. Az oltások hatására az utóbbi 5 évben folyamatosan csökken a betegség gyakorisága. Az elmúlt években 50-70 betegben kórismézték. A kullancsencephalitis 1-2%-ban okoz halált, kb. 10%-ban bénulást, és kb. 40%-ban enyhébb-súlyosabb maradandó agykárosodást. A betegség elsősorban a nyugat-magyarországi területeken (főleg Zala megyében) fordul elő, de az Alföld kivételével mindenhonnan jelentenek eseteket. A keleti országrészben Nógrád a legfertőzöttebb. A kullancs-csípést követően átlagosan egy héttel mérsékelt láz, majd 1-2 hőemelkedéses nap után magasabb láz, heves fejfájás, hányinger, hányás, szédülés léphet fel. Súlyosabb esetben eszméletvesztés, megelőzően fokozódó aluszékonyság vagy épp ingerlékenység utal a központi idegrendszer károsodására. A betegség öntörvényű, az orvosi kezelés csak tüneti jellegű és csak kismértékben enyhítheti a kórlefolyást. Adott esetben gépi lélegeztetésre, tehát intenzív osztályos kezelésre szorul a beteg. A vírus ellen ható gyógyszerünk nincs, és mire a tünetek kifejlődnek, már a kórokozó elpusztította az idegsejtek jelentős részét.

Szerencsére van mód a megelőzésre. Alapvetően kétféle oltás áll rendelkezésünkre. Létezik a kullancscsípés után adható (ún. passzív) védőoltás. Ez olyan emberek véréből készül, akik korábban már átestek a betegségen, és a kórokozóval szemben nagy mennyiségben termelnek ellenanyagokat. Ezeket az ellenanyagokat tisztítás után ampullázzák. Csak a csípés után 96 órán belül érdemes adni, azon túl hatástalan. Drága, többnyire nehezen beszerezhető készítmény, és csak az esetek egy részét lehet vele megelőzni. Mivel vérkészítmény, alkalmazása meggondolandó. Magam csak akkor szoktam javasolni, ha valakit Zalában több kullancs is megcsípett. Célszerűbb az aktív védőoltással élni. Egy osztrák és egy német készítmény is kapható a patikákban. Ezek elölt vírust tartalmaznak, és így a természetes fertőzést szimulálják, a klinikai tünetek kialakulása nélkül. (A fertőzés természetes átvészelése után életreszóló védettség alakul ki.) A tartós védettség kialakítása érdekében ismételten kell az oltásokat beadni. Az első oltás után 30 nappal, majd fél- egy évvel alkalmazott injekciókat 3 évente egy emlékeztető oltással kell felfrissíteni. A német oltással nemrég fejeztünk be egy klinikai vizsgálatot. Ezzel a készítménnyel a 0., a 7. és a 21. napon oltva már a 3. héten ragyogó immunválaszt kaptunk. Mellékhatás nem volt. Lázreakciót 2-3%-ban, hőemelkedést gyakrabban észleltünk. A védőoltás mindenkinek ajánlható, aki a ter-mészetben dolgozik.

Lyme-kór
A Lyme-kór szinte mindenben a kullancsencephalitis ellentéte. Bakteriális fertőzés, jól gyógyítható. A beteg sorsa jórészt a kezelőorvoson múlik. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen tünetek esetén mely antibiotikumot és milyen dózisban alkalmazzák. A klinikai kép, a kórlefolyás változatos. Halálozás nincsen, de a fertőzés idültté válhat, évtizedekig is eltarthat, súlyossága ebből adódik. A fertőzés kórismézése is sokkal nehezebb, e téren számos bizonytalansággal találkozhatunk még 25 évvel a betegség felfedezése után is. A Lyme betegség az egész országban előfordul, sokkal gyakoribb, mint az előző kórkép. Évente kb. 10 000 friss fertőzéssel lehet számolni.

Szerencsére gyakori (de távolról sem minden esetben megjelenő), könnyen felismerhető jel a kullancscsípés helyén megjelenő, lassan növekvő, ovális alakú bőrpír. Ez gyakran céltáblaszerű: közepén lilás, a szélén piros, a kettő között pedig halvány vagy épp egészségesnek látszó bőrterület mutatkozik. A folt azonban lehet egyneműen piros, vagy épp apró bevérzésekkel tarkított. Megnőhet akár 50 cm nagyra is. Gyermekeknél a csípés gyakori a fejen, a fül mögött. Ilyenkor csak egy halvány csík látható a fül előtt, ami lassan halad az orr felé. A térdhajlatban és a lá-gyékhajlatban is csíkszerű, kezdetben kissé duzzadt lehet a folt, ami egyébként fájdalmat nem okoz, viszketni is csak minimális mértékben szokott. Előfordul, hogy komoly fáradékonysággal, fej, ízületi vagy izomfájdalmakkal jár. Gyakran a látványon kívül azonban semmi más panaszt nem okoz. A bőrpír legalább egy hétig, esetenként hó-napokig megmarad, de előbb-utóbb kezelés nélkül is eltűnik. (Attól még a kórokozó a szervezetben tovább szaporodhat.) Bár a Lyme-folt könnyen felismerhető, mégis naponta találkozom betegekkel, akiket "pókcsípéssel", gombás bőrfertőzéssel vagy allergiás bőrbetegség gyanújával kezelnek. Ennek elsősorban az az oka, hogy a statisztikák szerint, az emberek csak minden második kullancscsípésüket ismernek fel. Azt gondolják, hogy a kullancs örökké a bőrben marad, és ha nem találták meg, akkor még a folt megjelenésének idejében is ott kellene tartózkodnia. Természetesen a kullancs étkezni jár a bőrbe, ha jóllakott, távozik. A kullancsok fiatal alakjai (a lárvák) szabad szemmel még egy csecsemő bőrében is alig vehetők észre. Felnőtt, a szabadban ténykedő, rovarcsípésekkel és apró sérülésekkel tarkított bőrben még a gombostűfejnyi nimfák sem kerülnek felismerésre.

Ritkább, többnyire gyermekek fülcimpáján mutatkozó bőrelváltozás a nyiroksejtes bőrcsomó. Ez egy lilásvörös, tömött és fájdalmatlan csomó. Felnőttekben az emlőbimbó mellett fordulhat elő. Kezelés nélkül hónapokig látható.

Amennyiben a fertőzést nem ismerik fel a korai szakaszban, akkor hetek múlva szívizomgyulladás keletkezhet. Szerencsére ez ritka betegség, ritmuszavarral, többnyire meglassult szívveréssel jár. Hetek-hónapok múlva idegrendszeri tünetek keletkezhetnek. Gyermek- és fiatal felnőttkorban arcidegbénulás, tünetszegény agyhártya-gyulladás és vándorló ideggyulladások keletkezhetnek. A beteg egyik nap arra ébred, hogy a reggeli kávé kifolyik a szájából. Izmai fájhatnak, egy-egy mozgás ügyetlenebb, fájdalommal járhat. Hónapok-évek múltán ízületi gyulladások keletkeznek. Legjellemzőbb a térdízület jelentős folyadékgyülemmel járó, de viszonylag fájdalmatlan duzzanata.

Többnyire idősebb nőbetegekben fordul elő a végtagi bőrsorvadás, ami akár évtizedes lappangási idő után kezdődik. A bőr elvékonyodik, áttűnnek alatta az erek. Rendszerint igen fájdalmas, mert az alatta lévő idegvégződések és csontok is megbetegszenek. A kórokozó (Borrelia burgdorferi) ugyanis nemcsak a véráram útján terjed, hanem folyamatosan vándorol a szövetek között. Dugóhúzó alakú, tengelye körül gyorsan pörgő mikrobáról van szó, ami képes a sejtek között vándorolni. Megfúrja a sejteket is, és mint egy esőköpenyt húzza magára az elpusztított embe-ri sejt membránját, és így a szervezet nem képes őt, mint idegent felismerni, hiszen csak a szabadon lévő, gazdamembránt "látja". A kórokozó egyedülálló trükkje, hogy a magasabbrendű szervezetben megtalálható egyik fehérjebontó enzimet (a szervezetben folyamatosan épülnek és bomlanak anyagok) tartósan aktiválja. Ahol elhalad, ott a lebomlás kerül túlsúlyba, mégpedig úgy, hogy maga a kórokozó szinte semmilyen idegen anyagot sem termel, ezáltal a szervezet nem érzi igazán ellenségesnek, és alig küzd ellene.

A betegség diagnózisa az alábbiak alapján lehetséges:

  1. A Lyme-folt gyakorlott szakember számára könnyen felismerhető, annak ellenére, hogy sokféle bőrbetegség és fertőzés okoz lassan növekvő, gyűrű alakú bőrpírt. Ezek tévedést okozhatnak. A folt jelentősége különösen nagy, mert segítségével a betegség már akkor is felismerhető, amikor a vérvizsgálati eredmény még negatív.
  2. A folt széléből vett bőrbiopsziás mintából a kórokozó kitenyészthető. A tenyésztés körülményes, az országban rajtunk kívül más nem is végzi. A legsikeresebb időszakban 92%-ban, átlagosan 65%-ban tudjuk a Lyme-foltból kitenyészteni a kórokozót.
  3. A kórokozó ellen a szervezet ellenanyagokat termel. Ezek az ellenanyagok különböző technikákkal kimutathatók. Az eljárás lényege, hogy a mesterségesen szaporított kórokozót összehozzák a vizsgálandó vérmintával, és a létrejövő reakciót azután változatos módon kimutatják. Mivel sokféle kórokozó van, amelyek a tenyésztés és feldolgozás során is módosulnak, azontúl a kimutatásban szereplő számos vegyszer is eltérő (többszörös szendvicset, amolyan big-big-Macet kell elképzelni), az eljárások nincsenek egységesítve. Ebből adódóan a különböző laboratóriumok eltérő eredményeket adhatnak ki. Az általunk alkalmazott eljárás beállításakor 1200 vizsgálatot végeztünk különböző klinikai tüneteket mutató Lyme betegek és egészséges, valamint egyéb betegségben szenvedő kontrollok vérmintáin. Ennek alapján határoztuk meg, hogy melyik ponttól tekintjük "pozitívnak" az adott vérmintát. Hasonlóan alapos beállítást tudomásunk szerint a világon egyetlen más forgalomban lévő teszttel sem végeztek.
Külön problémát okoz, hogy az ellenanyagok még a fertőzés gyógyulása után is termelődnek. Csak különleges eljárások alkalmasak a gyógyult vagy a még jelenleg is zajló fertőzés következtében termelődő ellenanyagok elkülönítésére. A hazai laboratóriumok általában nincsenek ilyen vizsgálatokra felkészülve. Tudomásunk szerint egyedül mi végzünk rutinszerűen erre alkalmas (ún. összehasonlító Western blot) vizsgálatokat.

TIBOLA
A betegséget én kereszteltem el, és távolról sem biztos, hogy évtizedek múlva is így fogják hívni. Az elnevezés a "kullancs által terjesztett nyirokcsomó-duzzanat" angol fordításából képzett mozaikszó. Leggyakrabban kisgyer-mekek betegsége. A szokásosnál jóval nagyobb, lencsényi-borsónyi kullancs csípése után keletkezik. A csípés a hajas fejbőrön éri az áldozatot (ez a fajta kullancs a kifejezetten szőrös állatokat kedveli). Napokkal-hetekkel később a csípés helye megduzzad, kifekélyesedik, váladékozik. Körülötte - tehát a tarkón, a hajas fejbőr alatt, ahol egyébként szinte sohasem látunk ilyet - babnyi nyirokcsomó-duzzanatok keletkezhetnek. A betegség jóindulatú, magától is meggyógyulhat, csak ritkán alakul ki idegrendszeri szövődmény, vagy elhúzódó, idült lefolyás. Maga a fertőzés ritkán jár lázzal, hőemelkedés gyakori. Egyes antibiotikumokkal jól gyógyítható. A fertőzés Európa közép-ső és déli területeinek nagy részén megtalálható. Az első leírás (1997) óta észlelték Portugáliában, Spanyol- és Franciaországban, valamint Bulgáriában. Vannak betegeim Ausztriából, Szlovákiából, Csehországból, Romániából, Szlovéniából.

Nyúlpestis
Ez is nyirokcsomó-duzzanattal jár. A csípéshez közeli régióban - az előbbivel ellentétben - igen fájdalmas, forró tapintatú nyirokcsomó-duzzanat keletkezik. A folyamatot magas láz, gyorsult süllyedés és magas fehérvérsejtszám kíséri. (TIBOLÁ-ban nincsen laboratóriumi eltérés.) A beolvadt nyirokcsomó kifakad, és belőle bűzös váladék ürül. Ezzel együtt válik láztalanná az addigra igen meggyötört beteg. A fertőzés bizonyos antibiotikumokkal gyógyítható, és nem kell heteket várni, hogy a folyamat magától nyugodjon meg.

Ehrlichiosis
Még nem tisztázott, hogy Európában milyen gyakori ez a fertőzés. Annyi bizonyos, hogy előfordul, és az is egyértelmű, hogy jóval ritkább, mint É-Amerikában. A kullancscsípést követő napokban magas láz lép fel, néha kiütések, esetleg apró bőrvérzések is láthatók. Vérvizsgálattal májkárosodás, a vérlemezkék és a fehérvérsejtek számának folyamatos csökkenése mutatható ki. Néhány százaléknyi halálozással is számolni kell. Vannak forgalomban diagnosztikus tesztek, azonban saját tapasztalatom szerint a fent leírt klinikai tünetekkel jelentkező betegek többsége "negatív" ezekkel a tesztekkel. Feltehető, hogy az eredetileg az USA-ban leírt betegség európai változata egy jelentős mértékben eltérő kórokozónak tulajdonítható.


Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a turistautak.hu oldalon is használhatod!

[fejlesztési ötletek] [grafikonok] [szavazások] [jogi tudnivalók] [e-mail]

[impresszum]

A geocaching.hu megnevezés és a kapcsolódó logo bejegyzett védjegy.
Kereskedelmi célú felhasználásuk csak a tulajdonosok hozzájárulásával lehetséges.
turistautak.hu