Ez a doboz néhány tojáskával a Katalinpuszta és Verőce közötti út közelében, egy farönkben bújt el. A környék ilyenkor gyönyörű szőnyeget szokott kapni, de mostanra már csak itt-ott vannak foltokban. A lila és fehér színű virágok kellemes illattal töltik meg az erdőt. A közelben a vadászles térdre borulva les az elötte heverő tavacskára.
A keresgélést nehezítheti, hogy van néhány ilyen rönk.
Kérem a Megtalálókat, írjanak egy versikét a ládaoldalra.
Köszönöm!
Kalandos egy nyuszi-láda volt, felért egy igazi ládával!
A Fenyveshegyi lelátó felől érkeztünk, az út helyenként szinte járhatatlan volt, a lovasok annyira tönkretették.
Aztán kiértünk a Verőce-Katalinpuszta útra, ahol mindkét irányban hosszú tömött sorokban álltak az autók, egyszerűen nem lehetett járni az úton.
Valahol "érzés szerint" letértünk az útról, aztán toronyiránt neki az erdőnek, és csakhamar megtaláltuk a várva-várt fatönköt, benne a ládával! Gyerekeink nagy örömmel cserélték ki a csokitojásokat és utána még a vadászlest is megnéztünk.
Köszönjük szépen, minden nehézség ellenére nagyon szép út volt!
"Feltámadt a Jézus, mondják az írások,
Vízöntő hétfűre buzognak források.
Eljöttem hezzátok ifjú létemre,
Hogy harmatot öntsek egy szép növendékre.
Mert ha meg nem öntöm ezen esztendőben,
Nem virágzik szépet nekünk jövendőben.
Virágozzék szépet, ékes virágokat,
Nyerjen az egekben fényes koronákat."
