WAP:
1. Víztorony:
N 47° 28,037' E 19° 14,493' 135 m [GCLHBP-1] A jelszórészlet a koordinátán lévő villanyoszlop világítótestjén lévő szám (1 karakter).
2. Templom bejárat melletti emlékmű:
N 47° 27,975' E 19° 14,498' 191 m [GCLHBP-2] A jelszórészlet az emlékmű feliratában lévő évszám (4 karakter).
3. Radar:
N 47° 26,919' E 19° 15,791' 207 m [GCLHBP-3] A ládában a jelszó harmadik részlete.
A teljes jelszó: a részleteket sorban, egybeírva kell megadni.
Ha megtalálsz egy geoládát, a visszarejtéskor Te magad leszel a láda új rejtője, Te vagy a felelős a ládáért, és a következő megtaláló élményéért! Ezt ne feledd!
Itt most egy hosszabb, Rákoshegyet és a Ferihegyi repülőteret bemutató szöveg következik.
Ugrás egyenesen a
láda leírásához!
Ugrás egyenesen a
megtalálók megjegyzéseihez!
A Rákosmente történelmi áttekintése
Az 1949. évi XXVI. Törvénycikk alapján megalakult Budapest XVII. kerülete, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoshegy és Rákoskert községekből.
Ezt megelőzően a községek Rákosmezőhöz tartoztak. Rákosmező a honfoglaló magyar nép dicsőséges történelmi múltjának színpada volt évszázadokon keresztül. Árpád ide vezette őseinket Csepel szigetről.
1074-ben említik először írásosan a területet. Nevét a rajta keresztül folyó, rákban egykor rendkívül gazdag Rákos pataktól nyerte. Természeti adottsága révén Rákosmező szabad ég alatt tartott országgyűlések színhelye lett.
A következő történelmi esemény
1911. november 4-én történt, amikor az itt létesített repülőtérről felszállt az első magyar repülőgép.
Rákoshegy története
A mai Rákoshegy területe az 1880-as évekig a
Podmaniczky család birtokában volt. 1880 körül Podmaniczky III. János 477 hold földet eladott Fuchs Ignác vállalkozónak, aki 1893-ban megkezdte a terület parcellázását. A parcellázott házhelyek nagyon olcsóak voltak, Rákoshegy gyorsan benépesült kis családiházakkal. Fuchs Ignác felesége után
Zsófia-telepnek hívták a területet. Hamarosan a vasútállomás is megépült. A megállóhely neve Rákoskeresztúr-Kavicsbánya lett. Az 1910-es évek tájékán
Zsuzsánna-telepnek emlegették az egyre gyarapodó lakosságú települést. A lakosság gyors növekedése szükségessé tette egy iskola megnyitását. 1908-ban
Tóth Terézia magániskolájában megkezdődött a tanítás. 1913. május 1-től a vasúti menetrendben már Rákoshegy megállóhely szerepel.
1922 január 1-én Rákoshegyet önálló nagyközséggé nyilvánították.
Több híres művész lakott, vagy alkotott Rákoshegyen. Például
Dr. Kacsóh Pongrácz és
Bartók Béla. Bartók - levelei alapján - állandó lakosa volt a Teréz utca 28-nak. Ez a mai térképeken Hunyadi utca 32-ként szerepel. Itt a ház falán emléktábla van.
Rákoshegy mai formája, budapesti jellege az előző század utolsó néhány évtizedében alakult ki.
A víztorony
Rákoshegy lakosai a XX. első éveiben úgy döntöttek, hogy vízvezetéket építenek. Rákoshegyen a Kossuth Lajos utcában 35 méter magas víztorony építésébe fogtak, az utcákban kiépült a vízvezeték, s még az I. világháborút megelőzően, 1912-ben üzembe helyezték a hálózatot. A torony átlag három bar nyomást biztosított a vezetékben.
Rákoshegy újabb és újabb részekkel bővült. A megnövekedett igényt a meglévő vezeték 3 bar nyomáson már nem tudta ellátni, ezért az akkor már állami tulajdonban lévő víztorony kezelője a Fővárosi Vízművek Vállalat úgy döntött, hogy a Rákospatak-parton új, erősebb szivattyúkat telepít, s gépi erővel biztosítja a (6-10 bar-os) víznyomást. A toronyra ezt követően már nem volt szükség...
A magára hagyott víztorony a
Rákoshegyi Polgári Kör javaslatára ismét a helyi Önkormányzat tulajdonába került. A polgári kör pályázati úton elnyert összegből újjáépítette a tartály alatti faszerkezetű pódiumot, s így a nagyközönség számára is megnyithatta a tornyot. Az utcaszinttől 20 méter magasan lévő pódiumról páratlan körpanoráma tárul elénk. A torony tavasztól őszig van nyitva. 2019-ben a víztornyot felújították.
A katolikus templom
Rákoshegy római katolikus templomát mindössze hatvannyolc évvel ezelőtt szentelték fel, azelőtt vasárnaponként a környék hívői számára a Kép utcai óvodában tartottak istentiszteletet. A hívek télen bent, az óvoda termében, nyáron pedig kint, a kerti padokon hallgatták
Béky Lászlót, a Rákoskeresztúrról érkező esperes-plébánost. Az egyházközséget 1925-ben alapították meg és elhatározták, hogy templomot építenek.. A beérkező nyolc pályamű közül
Irsy László építész-tanár terve találtatott a legjobbnak, ám szerény anyagi lehetőségeik miatt úgy döntöttek, hogy a szentélyen és a hajón kívül mindössze egy sekrestyét emelnek. Az építkezés 1934 márciusában kezdődött, és a következő év áprilisára fejeződött be a munka. A toronykeresztet a következő év novemberében szentelte fel
Lokaicsek Károly rákoskeresztúri esperes, amit csigákkal vontattak fel a torony csúcsára. Béky László esperes-plébános, aki annyit küzdött a templom megépüléséért, már nem érhette meg a felszentelést. Egy hónappal az ünnepség előtt hunyt el, emlékét a templomkertben a szentély mögötti feszület talapzatán látható márványtábla őrzi.
Haász István tábori püspök
1937 májusában szentelte fel a templomot Lisieuxi Szent Teréz tiszteletére.
A Ferihegyi repülőtér kiépítése
Az első világháborút követően a magyar polgári repülés nehezen és korlátozások közepette alakulhatott ki. 1939 őszén bejelentették, hogy új közforgalmi repülőtér épül Budapest határában, Ferihegy-puszta mellett. A terület Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában, a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal keleti oldalán fekszik.
A megelőző tervezés részeként meteorológiai megfigyeléseket végeztek. 1939 decemberében
ifj. Dávid Károly terveit találták megvalósításra érdemesnek. 1942-ben elkezdődtek az építési munkálatok. A második világháború miatt 1944-ben az építkezés megszakadt. A repülőteret hadi célokra használták. A háború végére a félbehagyott repülőtér épületei lebombázva hevertek.
1947-ben eldőlt, hogy újjáépítik. Felvették a korábbi tervezőkkel a kapcsolatot. 1948-ban elkezdik a futópálya betonozási munkálatait.
1950 május 7-én került sor az ünnepélyes átadására.
A továbbiakban a futópályákat meghosszabbították, illetve további terminálokat építettek. Az új irányítótorony munkálatai 1978 novemberében kezdődtek el
Neider István tervei alapján. 1983-ban vették használatba a légi-irányítók a vele egyidőben épülő új kifutópályával együtt.
Légiirányítás
A legegyszerűbb megfogalmazásban: háromféle irányításról beszélhetünk, de a háromféle irányítás szinte elválaszthatatlan egymástól. A repülőtéri Torony (TWR), a Közelkörzeti irányítás (APP) és a Távolkörzeti irányítás (ACC) együttesen biztosítják a magyar légtérben a repülés biztonságát, ugyanakkor mindháromnak meg van a maga sajátos feladata egy-egy mozzanat során. Ebbe beletartozik a Magyarország légterében tartózkodó összes légijármű irányítása, a leszálló gépek optimális helyzetbe hozása, a felszállók útirányának és végső magasságának meghatározása, a le és felszálló gépek földi mozgásának elkülönítése, a gurulóutakon közlekedő járműforgalom összehangolása, a légiútvonalakon haladó légijárművek biztonságos elkülönítése, radarazonosság fenntartása és még megannyi feladat, ami a légiforgalmi irányítókra hárul.
A láda neve Budapest-Ferihegy ICAO kódjából jön. Minden reptér rendelkezik egy ilyen kóddal. Ferihegyé ez:
LHBP.
TAR/SSR
A láda közelében lévő radar egy
TAR/SSR. Ez azt jelenti, hogy az egyik radar egész nap vagy a napnak egy meghatározott időszakában sugárzott folyamatos és ismétlődő adás segítségével biztosított érvényes, rendszeres tájékoztatás az érkező és induló légijárművek számára. Ez a
Közelkörzeti Radarközpont (Terminal Approach Radar). A másik radar a
Másodlagos Légtérellenőrző Radarkészülék (Secondary Surveillance Radar).
Röviden úgy működik, hogy segítségével a légiirányító minden repülőgéphez hozzárendel egy egyedi kódot.
A pontok
Az
első ponton: A jelszórészlet a koordinátán lévő villanyoszlop világítótestjén lévő szám (1 karakter)
A
második ponton: A jelszórészlet az emlékmű feliratában lévő évszám (4 karakter).
A
harmadik ponton: Láda a radar közelében, itt találod a jelszó utolsó részét. A láda, egy 1,5 literes, négyfülű konyhai doboz volt, a megadott koordinátákon egy két-törzsű fa tövében, gondosan betakarva.
A teljes jelszó: a részleteket sorban, egybeírva kell megadni.
Az első két pontot könnyedén megközelíthetitek akár BKV-val, akár autóval.
Kőbánya-Kispest felől a 98-as buszról az Ady Endre utcánál kell leszállni, az
Örs vezér tér felől pedig a 168-as buszról a Baross utcánál. Innen még gyalogolni kell egy megállónyit.
Pestszentlőrincről a 198-as buszról szintén az Ady Endre utcánál kell leszállni.
Magát a ládát, a harmadik pontot elsősorban gyalog, vagy kerékpárral ajánlom felkeresni. Az első két ponttól busszal el lehet menni a Bocskai István utcáig, innen kicsit közelebb van. A kis távolság miatt a láda megkeresését össze lehet kötni a kerület másik két ládájával:
GCXVII, valamint a
GCRKSK ládával
Bővebben a víztoronyról
Ládatörténet
2020. december 29. Kutyasétáltatással egybekötött ládaellenőrzés, vittem tollat és ajándékokat
2019. november 1. A láda ismét kereshető.
2019. október 1. A ládát adoptáltam, köszönöm Mété és Zoli eddigi munkáját és gondoskodását.
2019. október 1. A láda régóta beteg, az eredeti rejtő nem aktív, ezért a Ládadoki javaslatára új gazdához kerül. [Admin(Fazék)]