1.pont: fémlapon.
2.pont: fa lapon.
3.pont: 5x3cm-es világos hengerben logbook, mágnessel rögzitve.
Röviden
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Tömegközlekedéssel: 198-as busz a Bulyovszky utcai megállójáig kell utazni.
Vonattal: Rákoshegy vasútállomásnál kell leszállni.
Gépkocsival a környéken bárhol lehet parkolni ingyenesen.
Szintén ajánlom a
GCLHBP multit ugyanezen a környéken egy kicsit más tematikával. S ha már ott jársz ajánlom figyelmedbe
Szent II. János Pál pápa szobrát, ami GCLHBP-2 pont mellett található! Akár e láda tematikájához is illene.
Rákoshegy története
A terület a 20. század elejéig Rákoskeresztúrhoz tartozott és a Podmaniczky család tulajdonában volt. 1890-ben kezdődtek a parcellázások, miután a család a "rákosokra" kiterjedő itteni birtokukat vállalkozóknak adták el.
A mai Rákoshegy területét Fuchs Ignác vette meg és feleségéről Zsuzsánna-telepnek nevezte el. 1892-ben épült fel az első ház. A telekkiosztás a XX. század első éveiben kezdődött meg, majd a trianoni határmegvonás következtében a menekültek nagy tömege a főváros külső övezetében települt le. Így jött létre Budapest külső kerületeinek többsége, ezek kezdetben közigazgatásilag önálló községek voltak. Rákoshegy 1921-ben (1922. január 1-jei hatállyal) különvált Rákoskeresztúrtól és önálló nagyközséggé alakult, majd 1950. január 1-jével - számos főváros környéki településsel együtt - Budapesthez csatolták.
Rákoshegyi Bartók Zeneház
2006-ban Bartók Béla születésének 125. évfordulója esztendejében nyitotta meg kapuit a Rákoshegyi Bartók Zeneház. A ház, ahol Bartók Béla 1912-20 között lakott és remekműveit komponálta, szépen megújult és élő zeneházzá alakult. Itt készült főbb művei: A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi, II. vonósnégyes.
Bartók Béla életében számtalan lakást illetve házat bérelt lakhelyéül. E helyek szinte mindegyikéből ugyanabból az okból kifolyólag költözött tovább, a lakhely környezetének zajossága volt, ami zavarta. Talán két olyan lakhelye volt mindössze, ami ideálisan csöndes és nyugalmas helyet biztosított számára a komponáláshoz, a Budapest II. kerületében a Csalán út 29-ben található (
GCPASA-4), ma Bartók Béla Emlékházként működő épület és a rákoshegyi ház. Egyben e két helyen lakott a leghosszabb ideig is. A rákoshegyi ház azonban annak ellenére, hogy se víz, se gáz, se villany nem volt, minden tekintetben ideálisnak bizonyult számára. Az épület szépen fel van újítva, helyi védelem alatt áll.
A Rákoshegyi Bartók Zeneházat Bartók szellemisége és szakmai öröksége megőrzésének céljából tart fenn alapítványi formában a helyi önkormányzat. A főépületben egy kamara jellegű koncertterem, és két kis emlékszoba található, Bartók korát idéző korabeli fotókkal és tárgyakkal. Az emlékszobák mellett egy kiállítóterem is megtalálható, rendszeres kiállításokkal. A kerti házikóban pedig Petrovics Emil hagyatékát őrző
emlékszoba található.
További információk a nyitvatartásról, rendezvényekről
itt tájékozódhatsz. Jellemzően előzetes egyeztetéssel, vagy a rendezvények előtt 2 órával látogatható.
Rákoshegyi Bartók Zeneház Közalapítvány koncertjeit a Covid19 járvány idején online módon lehet megtekinteni
itt.
Jelszó 1. részlet:
N 47° 28,510' E 19° 14,710' 160 m [GCRKSK-1]
Villaépületek a környéken
Tovább haladva a Hunyadi és a Petőfi utcán időnként régi egyszerűbb villákat, kúriákat is láthatunk többé-kevésbé jó állapotban. Rákoshegyen jellemzően a középréteg telepedett le anno, csak kevés villaépület épült. Régi Haidekker kerítések is felbukkannak néhol, például a Hunyadi és a Petőfi utca sarkán.
Néhány villaépület koordináta:
N 47° 28,481' E 19° 14,803' 160 m [GCRKSK+Wayp1] Helyi védettségű tornácos kúria (Hunyadi út 40)
N 47° 28,444' E 19° 14,898' 160 m [GCRKSK+Wayp2] Helyi védettségű lakóépület, tetején érdekes kovácsolt vas díszítéssel (Kölcsey u. és Petőfi u. sarkán)
N 47° 28,245' E 19° 14,722' 160 m [GCRKSK+Wayp3] Szép villaépület (Petőfi utca 31)
N 47° 28,375' E 19° 14,598' 160 m [GCRKSK+Wayp3] Díszes villaépület a Damjanich utcában.
Rákoshegyi Evangélikus Templom
A telekkiosztások és a trianoni határmegvonás következtében a menekültek nagy tömege a főváros külső övezeteibe, s Rákoshegyen ebben az időben számottevő evangélikus lakosság jelent meg. A templomra 1935-ben kezdődött el a gyűjtés, a neves evangélikus templomépítő,
Sándy Gyula 28. templomaként épült. Alapkövét 1938-ban tették le, és 1939 tavaszán szentelték fel.
A nyerstégla burkolatú, neoreneszánsz templom külső megjelenésében a toronyra helyeződik a legfőbb hangsúly, evvel is utalva a felvidéki reneszánsz templomok toronyformájára. Sándy Gyulára ugyanis igen jellemző volt, hogy a magyarságot és az evangélikusságot az épületformákban fejezte ki. A főhomlokzat előtt álló torony zömök, gúla formájú sisakját négy fiatorony díszíti. Bejárata fölött indák közti Luther-rózsát, illetve az 1939-es évszámot láthatjuk. Belseje egyszerű, teremtemplom jellegű.
Körülötte lévő szép parkot Tessedik Sámuelről nevezték el, helyi védettséggel rendelkezik.
Jelszó 2. részlet:
N 47° 28,342' E 19° 14,791' 160 m [GCRKSK-2]
Erdős Renée ház
Az Erdős Renée Ház Rákosmente egyik legszebb épülete, romantizáló eklektikus villaépület, fővárosi védettséget élvez. Bejárata fölött dombormű hirdeti, hogy 1895-ben emelték, Szűz Mária és Szent György lovag segedelmével.
1927-ben Erdős Renée, a kor neves írónője vásárolta meg, aki 1944-ig itt lakott. A villa 1990-től helytörténeti gyűjteménynek és galériának ad helyet.
Erdős Renée, költő, író felvidéki, sokgyermekes szegény magyar zsidó családban született 1878-ban. Első verseivel A Hét költőjeként indult, s a női lélek merész ábrázolójaként mutatkozott be. Szenvedélyes lírájával a közfigyelmet csakhamar magára irányította. Költészete Ady Endrére is hatást gyakorolt, akárcsak Bródy Sándorra, akinek évekig a szeretője volt. A családos - és csapodár - Bródyval való szakítása után egy olaszországi kolostorba vonult vissza, miután katolikus hitre tért. 1905 és 1914 között élt Rómában. Legnagyobb sikerét a vatikáni pompát és római miliőt pazarul visszatükröztető Santerra bíboros (1922) c. regényével érte el. 1956 nyarán hunyt el.
Az Erdős Renée Ház megalakulásakor, 1990-ben, a földszinti kiállítótermekben megépült egy állandó, nagyrészt dokumentum-másolatokból álló helytörténeti kiállítás; egy, a Néprajzi Emlékház anyagának töredékére épülő néprajzi szobarészlet, és az "Epress-gyűjtemény kamarakiállítás", amelynek változatos tárgyi anyaga egy kerületi gyűjtőtől, Epress Rezsőtől származott. Ekkor rendezték be az intézmény névadójának, Erdős Renée-nek az emlékszobáját és a kerület határában lévő természetvédelmi területnek, a Merzse-mocsárnak az élővilágát bemutató dioráma-kiállítást, amely tárlatok, többszöri felújítás után még ma is várják a látogatókat.
2009. decemberétől a villa számtalan különleges növénnyel büszkélkedő parkjának egyik intim zugában és az épület hátsó falánál Kőtár állít emléket a régi rákosmenti temetőknek és az egyéb régi közterületi emlékeknek.
Az Erdős Renée Ház pincéjében működik a Renée Cafée nevű múzeumi kávézó, parkjában is rendszeresen tartanak szabadtéri rendezvényeket. Az emeleti kiállítótermekben pedig havi rendszerességgel többnyire képzőművészeti kiállításokat rendeztek. A magyar művészeti élet olyan kimagasló, 20. századi egyéniségeinek alkotásait láthatták itt a művészetbarátok, mint Czimra Gyula, Kotász Károly, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Csekovszky Árpád, Reich Károly, Laborcz Ferenc, de a ma élő, kortárs művészek közül is számos jeles alkotó állított ki itt. Rendszeresen rendeztek csoportos kiállításokat a XVII. kerületi és az országos művészeti szervezetek is.
Látogatható kedd-vasárnap 14-18h között. További információk az aktuális kiállításokról
itt.
Jelszó 3. részlet:
N 47° 28,275' E 19° 14,737' 160 m [GCRKSK-3]
Források:
Rákoshegyi Bartók Zeneház honlapja
Reformáció MNL
Erdős Renée ház honlapja
Wikipédia Rákoshegy szócikk
Wikipédia Erdős Renée szócikk
Pótjelszavak kis fém táblákon:
N 47° 28,334' E 19° 14,728' 160 m [GCRKSK+2.Pótjelszó]
N 47° 28,284' E 19° 14,703' 160 m [GCRKSK+3.Pótjelszó]
Ládatörténet
2023.12.09. Új a 2. és a 3. pont rejtése.
2023.11.03. Eltűnt a 2. ponton lévő kis ládácska, átmenetileg a pótjelszót lehet használni.
2023.06.24. Kis átszervezés a gyakori eltünések miatt. Harmadik ponton csak fémlap, második pontra került a logbook.
2023.03.24. Végláda (3. pont) áthelyezve.
2022.10.05. Pótólva a 2. és a 3. pont is.
2022.09.12. megint eltűnt a 3. ponti láda, s másnapra a 2. pont is.
2022.09.05: megint pótolva lett az eltűnt láda a 3. pontnál.
2022.04.01: pótolva lett az eltűnt láda a 3. pontnál.
2021.06.12: pótolva lett a hiányzó laminált lap a 2. pontnál, 1. pont álcázva lett.