---

Kivonat:
A két csúcsot és a Panoráma-sétányt bemutató multi jelszóképzési információja az első ládában van a Sipos-hegyen - ezért mindenképp ezzel kell kezdeni. A többi állomás sorrendjére nincs kötelező előírás, de normál esetben érdemes a leírás szerinti sorrendet követni.

---

Fonyód

Fonyód a Balaton túlnyomórészt sík déli partjának legszebb fekvésű, központi helyzetű városa. A Siposhegy és Várhegy kettős csúcsára települt kisvárosnak különösen a magasabb részei szépek, bőséges zölddel, erdővel, kilátóhelyekkel észak felé a Balatonra és a túlparti hegyekre szinte teljes hosszban, dél-nyugat felé a Nagyberekre, kelet felé a halastavakra. Hangulatos sétányok húzódnak a parkerdőben és a hegy déli peremén. A fonyódi panorámát a szemben fekvő teknőforma Badacsony és a csúcsos Gulács uralja. Fonyód és Bélatelep nem csupán kiemelt nyaralóhely, hanem a környék kulturális központja is, igazi diákváros, körzeti feladatokat ellátó oktatási intézményekkel.

A környéken az első embercsoport már az őskőkorban, mintegy 17-18 ezer évvel ezelőtt megjelent, bizonyíték erre a Várhegy déli oldalán, a Kopaszhegyen 1934-ben talált néhány eszköz. A leletek feltárása és mentése Dr. Bacsák György nevéhez fűződik; a polihisztor tudós - jogász, csillagász, geológus, asztalos, ács, halász, festő és régész - neve összefonódott Fonyóddal.
A honfoglalás idején a Bő nemzetség vert tanyát Somogyban, ahol a Tarhos ághoz tartozó Koppány volt a vezér. Feltételezik, hogy erős vára lehetett a Várhegyen, amelyet a nyugati oldalon szőlőműveléssel, gyümölcstermesztéssel foglalkozó lakosság, a bélatelepi részen pedig állattartó, földművelő falu látott el. A földvár akkori formájában a XIII. századig maradhatott fenn, Koppány lázadása után Szent István besenyő és berény katonaságot telepített a környékre, védendő Somogyvár és talán Fonyód (Fonó) várát.
A fonyódi vár a török elleni második védelmi vonal legészakibb pontja volt, amely Szigetvár eleste után is állta az ostromot. 1544 után fogtak hozzá megerősítéséhez. Híres kapitánya, Palonai Magyar Bálint akit családi kapcsolat fűzött a vár eredeti tulajdonosához, a Lengyel családhoz, felesége Lengyel Brigitta volt - majd harminc évig lakta. A várkapitány sokszor megütközött a törökkel, s jelentős területeket foglalt el a somogyi birtokosoktól is. Magyar és török egyaránt panaszkodott a rettenthetetlen, keménykezű várkapitányra.

A láda

A multiláda pontjai kellemes túrával vezetnek végig Fonyód-Bélatelep szebbik, magasabb, zöldebb részén, gyakorlatilag a piros jelzést követve, érintve mindkét csúcsot, a parkerdőt és a Panoráma-sétányt.
Az autót a parkerdő szélén, az evangélikus templom mellett, a  N 46° 44,702' E 17° 32,931' 190 m [GCFON1+parkoló]
helyen javasolt leállítani, és innen gyalog indulni; a túra végén ide érsz vissza.
Az első állomás innen nincs messze, ez egy valódi doboz a túrához szükséges további információkkal. Innen további négy virtuális pont, 2-2,5 km séta, némi szintkülönbséggel.

Az állomások a következők:

Sipos-hegy:
 N 46° 44,676' E 17° 33,018' 190 m [GCFON1-1]
Várhegy:
 N 46° 44,304' E 17° 32,575' 190 m [GCFON1-2]
Millenniumi kereszt:
 N 46° 44,277' E 17° 32,216' 190 m [GCFON1-3]
Panoráma-sétány:
 N 46° 44,527' E 17° 32,459' 190 m [GCFON1-4]
Katolikus templom:
 N 46° 44,678' E 17° 32,751' 190 m [GCFON1-5]

FIGYELEM! A jelszóképzés leírása az első (valódi) ládában van - sokszorosított, elvihető formában is - tehát a sorrendet mindenképp érdemes tartani.

Ládatörténet

Az eredetileg kétállomásos multi a két csúcsot tartalmazta. Az első állomást elveszése után új helyre tettem, a második elveszése után viszont 2003. augusztus végén továbbfejlesztett koncepció mellett, új (virtuális) állomásokkal kiegészítve újítottam fel a ládát.
2011. nyarán új kilátó épült a Várhegyen - ez a ládára nézve is kisebb módosítással járt.