WAP: Az újratelepítő szerint: "
A kisméretű láda egy kettéágazó törzsű fenyőfa tövénél kialakított mélyedésbe lett betéve, avarral és "megtaláláskönnyítő" faágakkal rendesen takarva."
Újratelepítés: 2013.08.26 15 - Az új ládát és telepítését
Ekarp-nak köszönhetjük.
Megközelíthetősége
A Darvas-tói TT ismertetése
Néhány szó a bauxitról
Geoláda megtalálói:
Megközelíthetősége
A Déli- Bakonyban, Nyirád és Sümeg települések között haladva az úton, az
N 46° 58,731' E 17° 22,587' 207 m [GCBaux+Utelagazas] pontban térjünk Észak-nyugati irányba, majd parkoljunk az
N 46° 58,972' E 17° 22,267' 204 m [GCBaux+Parkolo] pontban.
A "parkolóból" azon nyomban megtekinthetjük a kiszemelt területet, de ez még messze sem jelenti azt, hogy a drive-in tipikus esetével állnánk szemben, sőt!
Tegyünk egy körtúrát ezen a Mars-béli tájon. Érdemes jobbra, a terület pereme mellett vezető úton elindulni, ami barátságos szintcsökkenéssel bevezet a volt bányába. Közben ki ne hagyjuk az
N 46° 58,907' E 17° 22,165' 205 m [GCBaux+Kilato] pontban levő bájos kis kilátót, ahonnan szinte az egész terület feltérképezhető. A továbbiakban szabadon választott útvonalon közelíthetjük meg a rejtekhelyet, de mindenkit nagy tisztelettel arra kérnék, a lehető legkisebb mértékben avatkozzunk be a táj átalakításába. Ezt inkább hagyjuk a természetre, Ő ezt sokkal szebben képes elvégezni:-) Ezt pedig úgy tudjuk elérni, ha a már kitaposott ösvényeket csak olyan helyen hagyjuk el, ahol ez elkerülhetetlen, és ott is csak a füves részeken tegyük, mert ezzel nem gyorsítjuk fel a természetes eróziót. Köszönjük.
Visszafelé jövet érdemes bebarangolni a terület déli részeit is, majd a valamikor jobb napokat megélt betonlépcsőn feljönni az egykori bányából.
A célpont
Anikó ötlete volt, és ismét ékesen bizonyítja, hogy még koránt sem fogytak el e gyönyörű kis ország geoládához méltó célpontjai.
A Darvas-tói lefejtett bauxitlencse Természetvédelmi Terület ismertetése
Ritka alkalom, hogy a természetben járó ember közvetlenül szemlélheti az ún. geológiai időlépték alatt lezajlott folyamatok egymásra következő hatásait. Általában barlangok, vagy természetes földtani feltárulások alkalmával nyílik erre mód, vagy egy-egy felhagyott külszíni bánya esetében, ahogy jelen esetben is.
A Darvas-tói bauxitlencse a földtörténet középkorában, valamikor a kréta időszakában, a triászban képződött dolomitkőzet tektonikus mélyedésében ülepedett ki. Egy-egy ilyen lencse általában néhány hektár nagyságú, és négy-hat méter vastagságú volt, melyeket a Bakony délnyugati szélén található bányaterületen termeltek le.
A kitermelt bauxit üregében jól láthatóan tárulnak fel az eredeti tektonikai elmozdulások nyomai, valamint a triász kori dolomit karsztüregei és víznyelői. Ebben a rétegben az ősmaradványok, nummuliteszek lenyomatai is megtalálhatók. A fejtés szélén a bauxitlencsét egykor fedő, jóval fiatalabb eocén kori mészkő- és agyagos összletek-, valamint homokkő- és még feljebb a pleisztocén lösz maradványai láthatók.
A vörös százféle változatában színjátszó, és a földfelszín természetes formavilágától nagymértékben elütő világba érkezés borzongatóan idegen és izgalmas érzés. Az iker-bauxitlencse területén az uralkodó szín a téglavörös, de a zord formájú sziklák, szirtek, kőfolyások, törmelékhalmok és a lábunk alatt porló talaj helyenként a kénsárgától a püspökliláig és a barnásvörösig minden árnyalatban váltakozik. A 60-100 millió éves őskarsztok egy letűnt időszak emlékeit őrzik. A lencse alakú, 500 méter hosszú, 80-100 méter szélességű és 10-30 méter magas falú karsztos mélyedést - földtani értékei miatt - 1971-ben védetté nyilvánították, majd a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat a nagyközönség számára látogatható bemutatóparkot létesített, ami mára - azt lehet mondani - sajnos romjaiban hever. Ezt a látszólag halott világot a művelés felhagyása után azonnal elkezdte visszafoglalni az élő természet. Úttörőkként lágyszárúak, igénytelen nyár és fűzfajok próbálnak megélni ezen a kietlen, téglavörösben pompázó tájon.
Néhány szó a bauxitról
Bauxitásvány-vagyonunk mennyisége alapján ma Európában a 4., a Földön a 21. helyen állunk. A Kárpát-medencében az Erdélyi-szigethegységhez tartozó Királyerdőben találtak először bauxitot az 1890-es években, majd 1904-ben ugyanazon a területen, a Jád völgyében nyitották meg az első magyar bauxitbányászati vállalkozást. Hazai bauxitbányászatunk azonban nagyobb lendületet csak az első világháború éveiben kapott. Németország ugyanis 1914-től nem vásárolhatott Franciaországtól bauxitot, s emiatt a németek 1915-ben megkezdték a Bihar-hegység bauxittelepeinek fokozottabb kitermelését.
Az 1920-as évek elején egy addig ismeretlennek számító erdélyi bányamérnök, Balás Jenő fedezett föl nagy kiterjedésű bauxittelepet a dunántúli Gánton, majd ugyanabban az évben Halimba-Taliándörögd térségében is bauxitlelőhelyek váltak ismertté. A gánti bányatelepen ma a Balás Jenő Bányamúzeum mellett a Geológiai Park található és természetesen a
Gánti Bauxit (GCGant) geoláda. Bár a legutóbbi években a bauxittermelés mennyiségileg visszaesett, Halimbán, Fenyőfőn és Iszkaszentgyörgy térségében ma is bányásszák a "magyar ezüst" nyersanyagát.
A tömeges megjelenésű bauxit színe fehér, szürke, de a benne lévő szennyeződések miatt általában a sárgától a vörösön át a barnásvörösig változik. A bauxit fontos klímajelző üledék, mert csak a nedves, trópusi éghajlatú területeken képződik. Ott tehát, ahol bauxitot találunk, a keletkezése idején ilyen éghajlat uralkodott.
A bauxitok előfordulási helyének megfelelően megkülönböztetünk laterites bauxitot, ahol az alumíniumvegyületek helyben, a szilikátos kőzetek mélyedéseiben halmozódnak fel, és karszt vagy mészbauxitot, ahol eredeti képződési helyéről elszállítódva, a karsztos kőzetfelszínek mélyedéseit töltik ki. Karsztos területre, mint esetünkben úgy kerül a bauxit, hogy a külső eróziós erők (szél, víz, gravitációs tömegmozgások stb.) a mállási maradékot elszállítják - az akkori lejtési viszonyoknak megfelelően - a karsztos területre, és annak mélyedéseiben felhalmozzák azt, majd ott továbbfolytatódik a bauxit kőzetté válása mindaddig, amíg a fiatalabb kőzetrétegek be nem takarják a felhalmozott üledéket.
Kellemes időtöltést és sikeres keresgélést kívánunk a több tízmillió éves kőzetek világában.
Anikó és Miki