Bakonybéltől északra kb. 3 km-re a Gerence völgy felett, a Tönkölös-hegy egyik kiugró nyúlványán, 432 m magasan találjuk az elpusztult vár csekély maradványait. A kővárat 1529-33 között a Podmaniczky család tagjai, feltehetően Rafael és János építette, akik a királytól adományként kapták e vidéket.
Rövid idő alatt félelmetes rablófészekké vált. Fosztogatásokkal örökös rettegésben tartották a vidéket. Ők fosztogatták többek között a zirci ciszterci kolostort és templomot. Végül is a pozsonyi, majd az 1543. évi besztercebányai országgyűlés száműzte őket, és a vár lerombolását rendelte el. A hagyomány szerint az egykori rablóvár kulcsa a pannonhalmi apátságban van.
A várról
A vár két részre tagozódik. Miután a Tönkölösről lehúzódó 5-10 m széles hegynyergen át volt megközelíthető, az őskori földvár két 10 m széles sáncárka között építették meg a külső várat, a várkastélyt. Ez a rész erős falakkal, zömök, szabálytalan négyszög alakban készült egy kőbástyával. A külső várfalak hosszúsága 18x30x30x25 m volt. A várrész udvara körül a várfalakhoz simuló lakóépületek, bizonyára a Podmaniczkyek várnagya és a várőrség számára. Ez volt a vár stratégiailag legfontosabb része, mert ez zárta le a hegynyerget, a könnyű megközelítés útját. A külső sáncárkon átívelt felvonóhíd a boltozatos várkapuba torkollott. E várkapun át bejutottak a külső vár vagy várkastély udvarába. Ezen keresztül kellett menni, hogy a szemközti várfalon nyíló második várkaput elérjék. Itt kilépve, a következő sáncárok feletti híd túlsó oldalán, a harmadik várkapun át lehetett csak megközelíteni a szokatlanul nagy terjedelmű - kb. 7000 négyzetméter alapterületű - belső várat vagy várudvart. Ez 28-56 m váltakozó szélességben 185 m hosszú. Alaprajza papucshoz hasonló, és a Gerence feletti csúcsában bizonyára megfigyelésre szolgáló kőbástya védte.
Bakonybél körüli ládázás esővel. Ez a láda nem volt betervezve mára, így a leírást sem olvastuk el, csak mentünk a koordináta felé. Csak otthon vettük észre, hogy az alternatív megoldást találtuk meg...
A főút felől jöttem a térképen jelzett szekérúton, én is láttam egy mufloncsordát. Jó meredek volt, de sikerült megmászni a hegyet. Láda és pótjelszó rendben.
Megvan!
A GCLIKA felől a Tönkölös-hegyen keresztül jöttünk át a várhoz, illetve a maradványaihoz. Gyönyörű volt az erdő, nagyon élveztük a túrát. Visszafelé nem másztuk meg újra a hegyet, hanem egy új erdészeti úton baktattunk vissza a kocsihoz, útközben kétszer is sikerült muflonokat felriasztani.
Nagyon tetszett, köszi a rejtést!
Bakonybél buszfordulótól indulva 6 pontos (GCLIKA, GCPOD, GCKOOR, GCKORI, GCSIM2, GCODVA) körtúra második állomásaként kerestük fel a Rablólovag-várat. Kisgyermekes családok keresték a vár romot, ők sem, mi sem találtunk maradványokat. De a szép őszi időben érdemes volt felkeresni ezt a helyet is.
Köszönjük a rejtést! Evila és Dani
A várromhoz vezető erdőben egyik gerincről a másikra szarvasok vágtattak keresztül előttünk, majd átérve megálltak és hosszasan figyeltek minket. Gyönyörű példányok voltak. Tetszik a vár története, érdekes a helyszín, szinte hihetetlen, hogy itt valaha vár állt. Meredek, kaptatós hegyoldalon jutottunk fel, visszafelé nagyon szép panoráma tárult elénk a völgyre. Nagyon jó kis túra volt, köszönet a rejtésért.
A három napos bakonyi barangolás utolsó napjára már csak négy láda maradt Bakonybél környékén, egy 18 km-es körön ezeket is sikerült begyűjteni.
Sokalltam a távot ezért beiktattam két meredek átvágást is, de lehet hogy időben nem nyertem semmit.
Bakonybélből indulva a Likas kő után felkeresve.
Így is meredek kaptatók vannak benne. Hihetetlen, hogy valaha volt itt valami vár is. Jó levegő viszont az van.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]
N 47° 15,981' E 17° 42,772' 257 m [GCPod+parkoló]
