WAP

1. Az új Megyeri hídon egy oszlopon levő felirat .
2. Nagy fára felfutott borostyán ágai között talajszint közelében geopalack.
3. Sorompó oszlopának tövében mikroláda. Pótjelszó: kivágott fatönkben.
4. Pollack Mihály sírján a felirat utolsó sorának első szava.
5. Láda a szigetcsúcs közelében. Ládaméret: 20*20*10 cm
Jelszó: Az egyes pontokon talált jelszórészletek egybeírva.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Az útvonal:

A Szentendrei-sziget kiváló terepet nyújt kerékpártúrákhoz. Kisforgalmú, felújított utak vezetnek a szentendrei révtől egészen Kisorosziig.
A sziget megközelítését az új Megyeri-híd is megkönnyíti a pesti oldalról érkezők számára. A hídra a Fóti úttól kerékpárút vezet amelynek kezdőpontja  N 47° 34,936' E 19° 4,901' 148 m [GCSZEI+Kerékpárút kezdete] A kerékpárút a híd északi oldalán vezet. A szigetre a hídról sajnos nem építettek lehajtót, ezért egyelőre csak a távolból csodálhatjuk meg uticélunkat. A hídon található a multi első virtuális pontja  N 47° 36,488' E 19° 5,477' 120 m [GCSZEI-1] . Az oszlopon található feliratot kell feljegyezni (4 karakter).
A hídon áthaladva Szentendre felé folytatjuk utunkat. A  N 47° 37,101' E 19° 4,769' 104 m [GCSZEI+Kerékpárút kereszteződés] kereszteződésben eldönthetjük , hogy Budakalász felé indulunk és a nem túl jó minőségű de végig aszfaltozott régi kerékpárúton érjük el Szentendrét vagy a kátyúkkal borított és néha földúton vezetett , de a Dunához közeli Eurovelo 6 kerékpárúton haladunk tovább.
A két kerékpárút Szentendrén a 11-es út Dera-patak hídjánál találkozik. A  N 47° 38,730' E 19° 4,180' 106 m [GCSZEI+Dera patak kerékpárút] pont közelében kezdődik a 11-es utat elkerülő, a Dera-patak majd a Duna töltésén vezetett új kerékpárút. Az út több pontjáról is megcsodálhatjuk a szentendrei Dunaágat. A multi második pontját borostyán indái közt találjátok talajszint közelében, itt egy geopalackot kell keresni.  N 47° 38,559' E 19° 4,677' 105 m [GCSZEI-2]
A kerékpárút a Bükkös-patak hídjánál éri el Szentendre belvárosát. Utunkat továbbra is a Duna partján folytatjuk a révállomásig.  N 47° 40,233' E 19° 4,766' 106 m [GCSZEI+Révátkelés ] Itt átkelünk a szigetre az óránként járó kishajóval. (Hamarosan gyalogos híd épül Szentendre és a sziget között.) A szigeten átvezető jól járható földúton Horány felé vesszük az irányt. A multi harmadik pontját A Horányból a szentendrei révhez vezető út mellet helyeztem el.  N 47° 39,982' E 19° 5,773' 116 m [GCSZEI-3] Mivel ez a pont már többször eltünt, megadok egy alternatív ládahelyet is, itt korhadó farönkben levő orvosságos dobozt kell keresni.  N 47° 39,985' E 19° 5,765' 106 m [GCSZEI+alternatív ]
Ne felejtsétek el megnézni a horányi révátkelő közelében található római őrtorony maradványait  N 47° 39,505' E 19° 6,747' 106 m [GCSZEI+Római romok ]
Visszagurulunk a szigetet védő körgátig, majd a gáton vezető aszfaltúton észak felé fordulva Szigetmonostor felé vesszük az irányt. A falun áthaladva frissen felújított kitűnő minőségű aszfaltúton haladunk Tahitótfalu felé. Az útról szép kilátás nyílik a Pilis hegységre, majd később a Naszály tömbje is feltünik.
Az útvonal Szigetmonostortól Kisorosziig végig kutak mellett halad el. Az utakról letérni tilos, erre sok helyen tábla hívja fel a figyelmet. A kutakat fegyveres őrség vigyázza.
A multi negyedik pontja a falu híres szülöttének Pollack Mihálynak a sírja.
 N 47° 44,873' E 19° 5,713' 122 m [GCSZEI-4] Itt a sírfelirat utolsó sorának első szavát jegyezzétek fel. (A sírt körülvevő kerítésen a ravatalozó felé eső oldalon található egy kapu. A sírokkal szemben állva a bal oldali fekvő sírkövön levő feliratot keressétek)
Az emlékművet Ybl Miklós tervezte , védett műemlék.
Tahitótfalut elhagyva lovardák között vezet utunk, majd mintegy 11 kilométeres tekerés után Kisorosziba érkezünk ahol már nem csak a Pilis hanem a Börzöny hegyeire is szép kilátás nyílik.
A ládát a szigetcsúcs közelében rejtettem el egy nagy nyárfa ágvillájában  N 47° 48,503' E 18° 59,794' 117 m [GCSZEI-5]
Javaslom, hogy mindenképpen keressétek fel a szigetcsúcsot, páratlan kilátás nyílik a Dunakanyarra és a visegrádi várra.
Az útvonal trackje innen letölthető.
Mivel a multi pontjai több útvonalon is bejárhatók a tevezéshez hasznos lehet a szigeti révek menetrendje
Kérem, hogy a multit csak kerékpárral teljesítsétek.
Egy kis kedvcsináló video Puputól.

Története:

A honfoglaláskor a szigeten a hagyományos legeltető, állattenyésztő területhasznosítás folyt. A középkori Magyarország legjelentősebb gócpontja a Dunakanyar, ezt követően Buda volt. A sziget e kettő közötti fontos összekötő szerepet töltött be, A természeti adottságok nyújtotta lehetőségek alapján az itt élők jelentős állatállományt tartottak, amit földmúveléssel egészítettek ki. Emellett hajóépítéssel , fuvarozással, halászattal is foglalkoztak. A török hódoltság végén kialakult a településhálózat, amely mind a mai napig megtalálható a szigeten, A szigetlakók életében jelentős a vízhasználat és az ártéri földművelés. 1870 körül a szigeten alapították az első magyar-bolgár kertészetet. A homokbuckás területeket akáccal és fenyővel kötötték meg. A XIX. sz legelején megkezdődött az árvízvédelmi rendszer létesítményinek kiépítése. 1914-ben megépült Tahitótfaluban a szigetet a szárazfölddel összekötő közúti híd.

Az 1890-es években a szigeten megjelent a Fővárosi Vízmüvek és sorra épültek a kutak. A parti területek védetté válása miatt a gazdálkodás a sziget belsejébe helyeződött át.

Természeti értékek:

A sziget hossza 33 km, kelet-nyugati szélessége 3.8 km, területe 58 négyzetkilométer.

A szigeten található Európa legnagyobb víznyerő területe is,innen kapja Budapest és környéke ivóvize túlnyomó részét.

Geológiai érdekessége, hogy a sziget tömegét alakotó kavicsos hordalékréteget alul agyag, felül homok zárja le, ezáltal természetes vízszűrőként viselkedve kiválóan alkalmas a rajta átszűrődő víz tisztítására.

A sziget északi csúcsa közelében értékes őshonos fűz és nyárfaállomány található.
Váccal szemben található az 1974 óta védett Martuska -sziget, amit ártári ligeterdő és fontos madárvonulási pihenőhely tesz értékessé.
Tahitótfalut és a váci révet összekötő úttól északra helyezkedik el a Pankuti-legelő. A Dunaágak között különböző magasságú ártéri szintektől a homokpuszta gyepekig változatos életközösségek, szegélyező ártéri ligeterdő maradvány védett lágyszárú növényfajokkal, nedvesebb réteken jelentős kígyónyelvpáfrány állomány valamint további védett fajok ( pl. nyári tőzike,sárga nőszirom, tavaszi csillagvirág) , egyedülálló fekete kökörcsiny állomány, homoki kikerics, kései szegfű található.
Tahitótfalu partjainál elterülő Kecske-sziget térsége varázslatos ártári zátony, időszakos holtágvilág.
A váci révkikötőtől délre elhelyezkedő Torda-sziget védett területén ártéri ligeterdő maradvány, gazdag madárvilág, 57 költő madárfaj, számos ritkaság (pl. jégmadár, gyurgyalag, berki tücsökmadár) a térség egyik legjelentősebb madárvonulási állomása található.

Ládakarbantartás:
2016.07.06
A megtalálók visszajelzései alapján az 5. ponton kicseréltem az elázott logbookot. A láda amúgy jó állapotban van, sérülést nem találtam rajta.
A 3. ponton ismét eltünt az összes jelszóhordozó. Utoljára pótoltam a mikroládát és egy alternatív rejtést is kihelyeztem. Ha legközelebb is eltűnik a láda át fogom helyezni ezt a pontot.
2018.04.18
Ládaellenőrzés. A hiányzó tollat pótoltam, a logbook még használható.
2023.06.01
A beázott ládát az 5. ponton cseréltem.