1,8m.
Pótjelszó a padon.

A ládába TravelBug helyezhető.

Magasan a föld felett repült a lelkem,
Szárnyalva, mint egy sasmadár.
Földi porhüvelyemre letekintve némán,
Boldogan hagytam el rabságának otthonát.

Fel-felrepülve a magas égre,
Boldogságomban nem vettem észre,
Hogy testem alant, mint egy fa
Fekszik a földön vérbefagyva.

Dombok s hegyek között,
Városok és tavak fölött,
Oly könnyedén és gondtalan,
Nem voltam már többé hontalan.
( Kiss Roland)

Sziasztok!
Ezúttal a Bakony rengetegébe hívlak Bennetek egy eldugott, de annál inkább különleges helyre. Az erdő mélyén 15 mamut vigyázza egy rég elfeledett szomorú esemény emlékét, megőrizve ezzel az utókornak. Tiszteletet parancsoló látványuk főhajtásra késztet minket. Ezen a helyen áll Pejacsevich Pál emlékköve, amit apja, Gróf Pejacsevich Endre állitatott. A történet magával ragadó, ajánlom figyelmetekbe az alábbi sorokat. A magamfajta vándor az ilyen élmények után olyan dolgokat vesz észre melyek az orra előtt voltak mindig is csak nem tudatosult benne; keresem a vízpart és a fák társaságát, és amikor megtalálom, valahogy beszélni sincs kedvem, inkább csak lélegezni és szemlélődni... Valahogy egy kicsit fává válok:)

Kedvcsináló videó ITT

Megközelítés
Szépalma Budapesttől 122 km, Győrtől 63 km, Székesfehérvártól 62 km távolságra a Magas-Bakony szívében a Kőris-hegy szomszédságában található.

Ajánlott ingyenes parkolót találhatsz  N 47° 17,028' E 17° 47,697' 479 m [GC1939+Parkoló] itt. A parkoló a Hotel Szépalma területén fekszik, ahova szabad bejárás van. A cél előtt száz méterrel egy sorompó állja utunkat, de azt kérés nélkül nyitják, jelenléte csak biztonsági okokra vezethető vissza.

Maga a túra 1,2 km-es séta enyhe emelkedővel. Elhaladunk a fent említett grófi temető mellett  N 47° 16,912' E 17° 47,901' 480 m [GC1939+Temető], megnézhetjük Pál sírját. Az elötte lévő hármas elágazásnál válasszuk a balra tartó ösvényt! A keményebb legények a kis emelkedő után ismét a balra tartó ösvényt célozzák meg ezen a ponton:  N 47° 16,928' E 17° 48,089' 495 m [GC1939+Kemény]. Ettől az elágazótól nem kell letérni erről az útról, könnyű kis lejtőn ereszkedhetünk le az erdő által jól őrzött fákig, és a rejtésig.
Aki az elegánsabb és tisztább utat választja, az az előbb említett kereszteződésben haladjon tovább egyenesen a murvás úton egészen a  N 47° 16,852' E 17° 48,202' 508 m [GC1939+Kényelmes] pontig, ahol balra forduljon. Az út a rejtek közelébe vezet.
Sétánk során gyönyörködhetünk a bakonyi táj szépségében, és ha szerencsénk van láthatunk pár nagyobb vadat is.

A geoládáról
Hagyományos konyhai doboz, tuskó tövében.
Meggyógyítottam, hogy kereshető legyen, de nem ezt szánom a végleges helyének.

A szomorú történet, és annak előzményei:
Zúgó erdők, vadvirágos rétek, sziklaszurdokok mélyén csörgedező patakok, völgyek karéjában, a Bakony hegység közepén találjuk Szépalmát, ezt a régi, de alig ismert települést.
Sokan és sokat írtak a Bakonyról, de a legigényesebb mű sem szentel egy-két mondatnál többet Szépalmának. Pedig fekvése gyönyörű, klímája gyógyító, hosszú történelme csodálatra méltó.
Az első világháború után a Pejacsevich család gyakran tartózkodott Szépalmán. A grófné az őt illető örökséghez még a testvéreitől is vásárolt birtokrészeket és Eszterházy Pál gróf adósságait is gyakran ők törlesztették. Mindezeket a ludányi és a lengyeltóti birtokaik részleges eladásából eszközölték.
1935-ben végleg Szépalmára költözött a grófi család, leányukkal, Máriával és a két fiúval, Pállal és Endrével.
Az 1930-as évek elejére Magyarország kezdett kilábalni az ország csonkításból eredő nyomorúságból. Rohamos ütemben erősödött. Szövetségesei, a németek és az olaszok támogatására számítva egyre többször és egyre erőteljesebben hangsúlyozta nemzetközi fórumokon a ráerőszakolt trianoni békediktátum igazságtalanságait. Területi revíziót követelt a csonka ország, ugyanúgy, mint az elszakított területek magyarsága.
Románia a magyaroktól tartva többszöri követelésre vállalta az erdélyi magyar földbirtokosok kártalanítását annak a pénznek a töredékéből, amit a magyar kormány jóvátétel címén fizetett neki. / Románia jóval nagyobb területet kapott Magyarországból, mint amennyi Csonka-Magyarországként megmaradt, de ennek ellenére még hatalmas összegű jóvátételt is fizetett neki Magyarország!!/
Pejacsevich Mikó Endre grófnak is jelentős földbirtokai voltak édesanyja örökségéből az elszakított Erdélyben, így ő is kártérítést kapott az úgynevezett "optáns ügy" kapcsán. Ennek a pénznek nagyobb részét Szépalmára fordították, kisebb részéből kifizették Pál gróf újra felgyülemlett adósságait.
1935-ben a telekkönyvben is verőcei és hidegvéri gróf Pejacsevich Mikó Endréné nevére írták Szépalmát és hozzá 2532 kataszteri hold földbirtokot. Eszterházy Pál grófé maradt Ménesjárás puszta és 358 hold földterület.
Szépalmán az 1930-as évek közepén 21 család élt 110-120 fővel. A település körüli földeken főleg rozst és zabot, kevesebb búzát és árpát termeltek. A földeket gőzekével szántották, de aratógépek nem voltak. / Főként a dombos terület miatt. / A gabonaféléket idegen részes aratók takarították be. Egy-egy aratási idényben általában 24 személy dolgozott. Munkájukért a gabona minőségétől függően 8-14-ik részt kapták. Ezen kívül szerény élelmet és szűkség esetén szállást is adott a gazdaság.
Félvér lovakat tenyésztettek és öszvéreket / mulikat / állítottak elő. Ezek a tovább nem szaporítható állatok szamár csődörtől és kanca lótól származtak, ezért az anya után ló-öszvéreknek nevezték őket és testük nagyobb volt, mint az anya szamártól és a ló-csődörtől származó egyedeknek. Ezek az igénytelen és kitartó állatok még 25-30 éves korukban is munkabírók voltak. Más uradalmak számára is vittek öszvéreket Szépalmáról.
Sertéseket tarthattak a cselédek, de ezeket a " cselédkanász " a ló legelőktől távolabb őrizte. Ez a terület ma is viseli a " disznólegelő " nevet.
A lakosság vízellátását szolgálta egy bővizű ásott gémeskút. Az állatok vízszükségletét a település területén található tisztavizű tóból fedezték. A grófék a Saskút-forrás vizét itták.
Több adat szerint Pejacsevich Mikó grófék már az első világháborút követő években elegáns kastély építését tervezték Szépalmára. A terveket is elkészítették, de az építkezés kezdetében anyagiak hiánya, később egyéb okok miatt elmaradt.
Szerény, egyszintes, ma is használatban lévő épületben lakott a grófi család. Volt szobalányuk, szakácsuk, hentesük, parádés kocsisuk, több hintójuk, személygépkocsijuk. Az élelmiszer tartalékaikat jégveremben tárolták. A cselédeket magázták, ugyanúgy, mint egymást a családban.
Az egykori belső cselédek elmondása szerint három angol szerkezetű wc volt a lakásukban, amelyek öblítését az odakészített vizes edényekből eszközölték.
A grófi család szinte minden nap evett pirított kenyeret, aludttejet, héjában sült krumplit, nyers almát, lágy tojást. Vízvezeték akkor még nem volt Szépalmán, de ennek ellenére a grófék sokat fürödtek. Márvány mosdómedencéik voltak.
Iskolázott, tehát mezőgazdasági szakképesítéssel bíró ispán irányította Szépalma gazdaságát.
Az ispán munkáját segítette és a cselédek valódi, közvetlen vezetője-irányítója volt a gazda. Ezt a tisztséget Germán Ferenc töltötte be Szépalmán 1936-tól 1945-ig. De 45 év után is itt élt a család egészen 1985-ig.
A gróf Pejacsevich Mikó család minden tagjáról elmondhatjuk, hogy a cselédekkel szemben nem volt embertelen. Ellenben a beosztottakhoz fűződő kapcsolatukban mindegyikük tartott bizonyos távolságot. Ezt a tiszteletet parancsoló tartózkodást el is várta tőlük a cselédség.
Mindezeken belül: Endre grófot hűvösnek, zárkózottnak, némelyek különcnek és mogorvának tartottak. Ő alig fordult elő a cselédek között, de a köszönésüket elfogadta és viszonozta. Rendszerint vadászgatott, sétálgatott az 1300 kataszteri holdas erdejében, amelyben szépen gondozott utakat tartott fenn. Célszerűen gyarapította, tápláltatta, és szűkség esetén selejtezte a vadállományt.
1935-ben már létezett egy kis park-féle a lakásuk mögött, amelyet a terület birtokbavétele után fa és cserjék ültetésével tovább gyarapított. Az arborétumi munkákhoz ritkán vett igénybe segítséget. Legtöbbször saját kezűleg telepítette és gondozta a csemetéket. Mondják, hogy a legkényesebb egyedeket kicsi korukban kis takarótáblácskákkal védte a déli napsugárzás ellen. De ezeket a táblákat erős északi szél esetén ugyanott szélfogónak használta.
Ő létesítette a gróf-temetőt a harmincas évek második felében.

Ez ma is látható az erdőben a szállodától párszáz méterre, de erősen megrongált állapotban.
A grófnét mindenki jólelkű, segítőkész teremtésnek tartotta. Egykori cselédei elmondták, hogy még a sétáira is magával vitte kis orvosi táskáját, hogy azonnal segíthessen a bajbajutotton. Bekötözte a munkában megsérült embereket, kezelte a sebeiket, gyógyfüveket vagy más patikaszert adott különböző nyavalyák ellen. És a cselédasszonyok szülésénél is mindig segédkezett.
Karácsonyra minden cselédgyerek számára kötött meleg pulóvert, sapkát, de néha még zoknit és sálat is.
A Mária nevű grófkisasszonyról állítják, hogy nagyon szép és okos volt. Egy Zichy grófhoz ment férjhez Somogy megyébe. Három gyermekük született. Ők nem mentek külföldre, próbáltak beilleszkedni a megváltozott viszonyok közé. 1945, tehát az orosz megszállás után Zichy gróf lovas kocsival szokott fuvarozni és a vállalt feladatait mindig derekasan teljesítette. A körülményekhez képest tisztességgel eltartotta a családját és szépen gyarapodott. Tanult és beosztott vezető lett egyik állami vállalatánál.
Amint köztudomású, régebben az ifjú főnemesek elsősorban huszártisztek voltak a hadseregben, mert akkor a huszárság volt az elit alakulat. És ez illett a magas civil rangjukhoz. Ám a haditechnika fejlődésével a szintén elit, sőt legelitebb fegyvernemet, a repülést választották a főúri fiúk.
A két fiatal Pejacsevich is repülőtiszt volt. Vidámkodtak, bravúroskodtak, mint minden egészséges, fiatal katonatiszt.
A szemtanúk mondják, hogy repülőgépjeikkel gyakran jöttek Szépalma fölé tisztelegni a család előtt. Ilyenkor mindig bemutattak néhány hajmeresztő légi bukfencet. Többször levelet, vagy éppen összegyűlt szennyest dobtak le a major melletti legelőre.

Pál volt a vakmerőbb, a virgoncabb. Ő volt édesapja kedvence. 1939 november 8-án síkos úton autózva Kisbér város közelében egy vonattal ütközött. A kórházban nem tudtak rajta segíteni, ő maga is Szépalmára kívánkozott. Hazafelé jövet az édesanyja kezét fogva ezt suttogta:"Édesanyám segíts!" És meghalt. 30 éves volt.
A fiatal Pál gróf lett az első halott a nagy gonddal épített gróf-temetőben. Sírjának kő fedele az olvasható felírással ma is látható.
Az idősödő Endre grófot fiának elvesztése erősen megviselte.
Megkereste a Saskút-forrás közelében azt a helyet, ahol fia utoljára lőtt szarvasbikát és emléktáblát állíttatott azon a helyen ezzel a felírással: "Pál fiam emlékére." Az emléktábla most is ott van, de erősen rejti az erdő. A szarvasbika szellemét is láthatod csak állj fel a pad mögötti tuskóra és nézz fel!
Az idős Endre gróf halálát a hivatalos kiadványok 1939. január 22-re teszik, de ez nem felel meg a valóságnak. 1944-ben tél elején halt meg Szépalmán. Szemtanúk elmondták, hogy nagy hó volt. Utat lapátolva tudták csak kivinni szeretett fia, Pál mellé. Csak ketten nyugosznak a gróf-temetőben. De az idős Endre gróf sírját már semmi sem jelzi.
A kisebbik Pejacsevich fiú, Endre a háború után külföldre emigrált. Megnősült, családot alapított és élvezi az ismerősök tiszteletét, megbecsülését.

Részlet Pósfai György:Dendrománia című nagyszerű könyvéből:
Hogyan viselkedjünk a nagy fák közelében?
Az eufória csitultával járjuk körbe a fát, szemléljük meg alaposan minden oldalról. Vegyük elő a fényképezőgépet, és örökítsük meg gyűjteményünk számára. A méretarány érzékeltetésére állítsuk a fa mellé partnerünket, illetve ennek hiányában tegyük a fa tövébe hátizsákunkat. Időzített expozícióval magunk is rákerülhetünk a képre, léptékként szolgálva. Figyelem, nem mindegy, milyen pózban fényképezkedünk! Helytelen eljárás az előtérbe tolakodni, kezünket birtokba vevően a fára helyezni, öntelten a lencsébe vigyorogni. A kompozíció fókuszában a fa legyen, ne a mi élményünk dokumentálása! A feszes, fegyelmezett állás a fa mellett megfelelő, de legalkalmasabb a fa felé fordulva feltekinteni a koronába.
A lényeg, hogy ne próbáljunk bizalmaskodni a nagy fával. Ezzel csak azt bizonyítanánk, hogy nem értünk semmit a falétből, s így csak magunkat tesszük nevetségessé.

Ha időtök engedi ajánlanék még két, a közelben megtalálható ládát.
Az egyik a GCSZEA az ország talán legszebb ládájával, a másik a GCGIGA, ami egy gyönyörű helyen földbe gyökerezett mamutfenyő hű társa.

A magam módján én így próbálok tisztelegni a Pejacsevich család előtt, tegyétek ezt ti is azzal, hogy felkeresitek ezt a helyet.

Kívánok Nektek szép időt, és kellemes kikapcsolódást!

Forrás:
Szépalma
Kortárs
Versek a Halálról


2023. március 1. A láda gazdája, tabletta, felajánlotta adoptálásra. [Admin(Fazék)]