Röviden
1. Egy bárót ábrázoló szobor található itt. Hányadik évfordulóra készült el a szobor? (3 karakter)
2. Napóra közepén található évszám. (Nézz föl a sarki épület déli oldalára!) (4 karakter)
3. Szobron lévő személy ruháján (1 függőleges sorban) található gombok száma. (2 karakter)
4. Ruzicskay-alkotóház közelében lévő, "6. állomás" feliratú táblán szerepel, hogy hány m hosszú a közeli falgrafika. Ez az adat kell az Erzsébet-ligetből. (2 karakter)
5.Szobor mögött, ládában az utolsó jelszórészlet.
A regisztráláshoz szükséges jelszó 1-5.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Ha megtalálsz egy geoládát, a visszarejtéskor Te magad leszel a láda új rejtője,
Te vagy a felelős a ládáért, és a következő megtaláló élményéért! Ezt ne feledd!!!
Bővebben
Egy kis szarvasi sétára szeretnénk meghívni mindenkit, amely a belváros néhány fontos nevezetességét igyekszik megmutatni, majd pedig a végén a láda, szobor tövében hátul.
A láda hagyományos konyhai műanyag doboz 10 x 11 x 5 cm-s.
A pontok letölthető formátumban:
N 46° 51,734' E 20° 32,971' 100 m [GCPEPI-1]
N 46° 51,807' E 20° 32,552' 100 m [GCPEPI-2]
N 46° 51,826' E 20° 32,501' 100 m [GCPEPI-3]
N 46° 51,707' E 20° 32,279' 99 m [GCPEPI-4]
N 46° 51,870' E 20° 32,346' 98 m [GCPEPI-5]
Történelem
A város különleges természeti környezetét az Arborétum 82 hektárja, a holtág menti Erzsébet- és Anna-liget is gazdagítja. Utóbbi volt itt az első arborétum. A mai Arborétumot
Bolza Pál telepítette jelenlegi helyére. A világ minden részéről származó fa- és növénykülönlegességekkel tovább gazdagodott "Pepi-kert" ma 1600 fa- és cserjefaj, sokféle gomba, közel 100 madárfaj élettereként vált népszerű kirándulóhellyé.
A törökök alatt pusztasággá vált területet
Harruckern György császári katonai szállító kapta meg (lásd
1. pont), benépesítését főleg szlovákokkal kezdte 1720-ban, ennek eredményeként 1723-ban már mezőváros. Tessedik Sámuel nélkül a város mai arculata minden bizonnyal más lenne. Gazdasági iskolát alapított, növénynemesítéssel is foglalkozott, felvirágoztatva a város és az Alföld mezőgazdaságát. Majorvillája (1790 körüli) is mintagazdasági céllal épült (Vajda P. u. 90.). Tessedik 1790 óta hatalmassá nőtt akácfája a mai Szabadság úton, a róla elnevezett múzeum és állandó kiállítása a Vajda Péter utcában állítja meg a látogatókat. Ő az építtetője az evangélikus ótemplomnak is (Vajda P. u.).
Tessedik Sámuel (1742-1820) (lásd
3. pont) mint evangélikus lelkész került ide 1767-ben, s ekkor alapítja a kontinens első mezőgazdasági iskoláját (lásd
2. pont): a "Practicum Economicum Institutumot", amelyben kisebb megszakításokkal 1780-1806 között oktattak. Ide helyezték át a megye első középiskoláját, a mezőberényit 1834-ben, ahol Ballagi Mór nyelvész, Vajda Péter, Petőfi Sándor barátja, Koren Pál, a költő aszódi tanára is tanítottak. A megye első nyomdája (1847), gőzmalma (1854) is itt létesült. Városi rangra 1848-ban emelték, amelyet 1872-ben elvesztett, majd 1966-ban visszakapott. A mezőtúri és mezőhegyesi vasútvonal a század végén épült, 1913-ban már villanyvilágítása volt. A település 1872-ben a magas közterhek miatta lemondott városi rangjáról, határából először Kondoros, majd az 1900-as években Csabacsűd és Örménykút lettek önálló községek. Jellegzetes mezőváros, ipara az 1950-es években alakult szövetkezetekből fejlődött ki. Mai hírnevéhez főiskolai kutatóintézetei is hozzájárulnak.
Itt született
Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944) politikus,
Ruzicskay György (1896-1933) festőművész,
Székely Mihály (1885-1959), az első magyar pilóta,
dr. Melich János (1872-1963), a szlavisztika világhírű professzora,
Chován Kálmán (1852-1928) zongorapedagógus, valamint
Melis György (1923-2009) operaénekes is.
A város néhány nevezetessége
Bolza-kastély (Szabadság u. 2.). Az olasz származású, Bécsben testőrként szolgált gr. Bolza József (1780-1862) építtette 1810 körül. Felesége Batthyány Anna volt, a Bolza-Batthyány családi kettős címer az épület timpanonjában látható. A kúria előtt Romulust és Remust szoptató anyafarkast ábrázoló szobrot Bolza Pál (1864-1946) állíttatta, a család olasz eredetére utalva 1911-ben. Közelében Ceres istennő szobra, korábban az 1891-ben létesített első szarvasi artézi kutat díszítette. Az 1,5 hektáros park természetvédelmi terület. Az épület ma az Öntözési Kutató Intézet.
Arborétum vagy Pepi-kert) Első fáit Bolza József (1781-1862), családi becenevén "PEPI" (-->
"Pepi-kert") telepítette, munkáját unokája gróf Bolza Pál folytatta. A 84 ha nagyságú területen 1700 növényfaj, fajta és változat gyűjteménye látható. Ebben az egyedülálló, varázslatos parkban évente több mint
80.000 látogató gyönyörködik! A kert ellentétes oldalán, a Holt-Körös partján egy mesterséges dombra épített 6,5 m magas malomház, a történelmi Magyarország 282 870 km2 (Horvátországgal 1910-ben 325 411 km2) nagyságú területének a közepét jelölte (erről egy másik szarvasi láda szól, a
GCSzjt). Korábban Kraszna György szélmalma állt a helyén.
Szárazmalom (Ady E. u. 1.). 1836-ban épült, a legutóbbi időkig mint kásamalom dolgozott. 1962-ig működött, ma múzeum.
Tessedik Sámuel Múzeum (Vajda Péter u. 1.) A szarvasi tanítóképző 1951-ben létrehozott helytörténeti és néprajzi gyűjteményéből alakult.
Ruzicskay György Alkotóház (Erzsébet-liget). (lásd
4. pont) A kiállításon a művész festményei, grafikái, valamint alumínium metszetei láthatók.
Szlovák Tájház (Hoffmann J. u. 1.) A szarvasi szlovákok ház- és lakáskultúráját mutatja be ez a múzeum. A nádfedeles, csonka tornyos, faoromzatú, faoszlopos oldaltornácú épületben a nemzetiségi-népi életmód kerül bemutatásra.
Forrás:
Kelemen László: Országismereti kézikönyv (2001)
Körtvélyesi E. - Pálfy K.: Látnivalók Magyarországon (2002)
Közelben lévő ládák melyeket sok szeretettel ajánlok.
GCSzjt
GCHAL
GCKERT
Láda ellenőrzés:
2016.07.31. 11.30-kor új helyen, új jelszóval vár mindenkit.
Kívánok mindenkinek nagyon kellemes sétát, szórakozást, s láda keresést.
GYEZegzug 
