WAP
A normál méretű láda áthelyezve, egy kidőlt fa rejtekében között található
END WAP

A MATE (Szarvasi Arborétum) igazgatója 2009. június 26-ai nyilatkozatában a geoláda elhelyezését engedélyezte. A geoláda az Arborétum nyitvatartási idejében a házirend betartásával kereshető.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A láda megtalálása a szarvasi Arborétumba (Pepi-kert) invitál egy sétára.
Az Arborétum a 44-es főútról Mezőtúr (komp) felé lekanyarodva érhető el.
Az autót, vagy kerékpárt a bejáratnál hagyva kellemes sétával megkereshető a láda mely áthelyezésre került, egyik kidőlt fatörzs alatt található.
A régi füzet kicserélve, az időjárás megviselte.

Az alternatív jelszó  N 46° 52,412' E 20° 31,673' 80 m [GCKERT+alternativ jelszó] A jelszó: az adott pontban a kerítésen található fatáblán lévő állat neve ékezett nélkül.

Mivel magánterületen történt a rejtés, ezért csak nyitvatartási időben végezhető a vadászat.
Nyitvatartási idő minden nap 8 órától - sötétedésig, jegykiadás 18:30 -ig. A belépőjegy a geocaching tagkártya felmutatása esetén a mindenkori kedvezményes (gyerekjegy) ára.

Részlet az Arborétum vezetőségének nyilatkozatából: "A játékban résztvevők az Arborétum nyitvatartási idejében, belépőjegy megvásárlása mellett, a mindenkori házirend betartásával folytathatják a játékot."

Részlet az Arborétum történetéből:
Az Arborétum és a "Pepi-kert" története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az ifjú Bolza József - akit "Pepinek" becéztek - a mai Arborétum magasabban fekvő részein - amelyet az árvizek nem öntöttek el -, ültetett el néhány fát. Később a szarvasi kastélyt és a birtokot Bolza Pál (1861-1947) örökölte. Emellett nagybátyjától, Bolza Józseftől megkapta a jelenlegi Arborétum területén lévő "ligetes, fás legelőt", ahol aztán a Körösök szabályozásának befejeztével, az 1890-es években kezdte meg a nagyobb arányú telepítést. Az Anna-ligeti park sok értékes fáját ültette át a mai helyére, illetve számos növényritkaságot hozott, hozatott a világ minden tájáról. Kertjének felügyeletét az 1940-es években az államnak ajánlotta fel.

Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz 82 ha területen. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés. 1985-ben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem keretében önálló intézetté alakították. Ma a jogutód Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának felügyelete alatt tevékenykedik.

A gyűjtemények közül három látogatható: a legidősebb, a "Pepi-kert", a Mitrowssky-kert és a hajókikötőhöz vezető betonúttól délre fekvő, ún. "Konyhakerti" rész. Nem látogatható a parkerdő és a törzsültetvény a faiskolával.

A gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, ebből 1200 a lomblevelűek száma. Az Arborétumban található törzskönyvezett növények alkotják az "élő" génbankot és a törzsültetvényt. A fák és a cserjék mellett kb. 250 lágyszárú növényfaj fordul elő az Arborétum területén. Fajgazdag növényvilága mellett a terület bővelkedik rovarokban és madarakban egyaránt. Közel 150-re tehető a madárfajok száma, amelyek egy része átvonuló vagy csak időszakosan megjelenő. Élnek itt emlősállatok is: apróbb rágcsálók, vakondok, sünök, nyulak, s néhány őz és róka.

Forrás: http//www.pepikert.hu