2009. szeptember 27-én ládakarbantartást végeztünk. Lényeges változás nem történt, csak annyi, hogy beástuk a földbe a ládát, így már nehezebb azok számára megtalálni, akik nem célirányosan keresik.

WAP: A láda a Heves megyei Fedémes községbe vezeti el a keresőket. A község jobb oldalán "magasodó" domb tetején álló Egyfa közelében lévő bokros területen rejtettük el (annak is a kereszttől távolabb lévő részén) a 23*19*12 cm-es ládát.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Láda megközelítése:

Autóval is megközelíthető jó idő esetén; ehhez segítség hogy ne a siklóernyősökhöz lyukadjanak ki:  N 48° 1,748' E 20° 10,584' 213 m [GCFEFA+leágazás]. És onnan végig a kitaposott nyomot kell követni, addig amíg meg nem pillantjuk bal oldalunkon a fát.
Azoknak azonban, akik az autójukat nem szeretnék "terepesre" minősíteni, a falu- az aszfalt út végén lévő buszfordulót ajánljuk parkolónak  N 48° 1,758' E 20° 10,772' 205 m [GCFEFA+parkoló]; innen gyalog követhető a GPS jel.
Gyalogos megközelítés még ajánlott a falu központjában a  N 48° 1,992' E 20° 11,161' 212 m [GCFEFA+gyalogos letérő].

Miért éppen ide?

A szép kilátás az, ami arra ösztönzött minket, hogy ide, az Egyfához tegyük a ládát; jó időben a Mátrát is lehet látni és a környező kisebb-nagyobb dombokat; illetve a községre lepillantani is szép.
A másik ok az Fedémes különlegessége: a papírmerítő, ahol kézzel merített papírokat készítenek. Az itt dolgozó emberek nem csak az előállítással foglalkoznak, az idelátogató vendégeknek előzetes egyeztetés esetén bemutatják a papírmerítés fázisait, és vásárlási lehetőséget is biztosítanak a termékekből.
Munkanapokon egyeztetés nélkül is érdemes megnézni a papírmerítőt; címe: Fedémes 3255, Petőfi utca 61. (telefon/fax: 36/367-997); N 48° 1,942' E 20° 11,127' 212 m [GCFEFA+papírmerítő]
forrás: vinczemill.hu
Az extrém sportok kedvelőinek is ajánljuk, hiszen a ládának rejteket adó domb "testvérét" siklóernyősök használják. Részletekért érdemes megkeresni a paramania.hu

Fedémes története

Első okleveles említése 1261-ben Fedemus névalakban történt; már ekkor az egri püspökség birtokában volt. A XVI. század első harmadában a szarvaskői várhoz tartozott. A török időkben elpusztult, s csak a XVII. század elején népesült be újra. Ebben az évszázadban a Bük család volt a falu haszonélvezője, 1703-tól helyreállt, visszaállt a egri püspökség földesúri tulajdonjoga. Többször bekövetkezett a falu pusztulása, de mindig visszatelepültek az itt lakók, ezen folytonosság a (Sike, Szabó, Vincze) családnevekkel nyomon követhető.
Nevezetessége a Római katolikus templom (a rejtekkel szemben lévő dombon), mely 1813 és 1820 között épült késő barokk stílusban, báró Fischer István érsek építtette, és Szent István király tiszteletére lett felszentelve.

Megközelítése:

Budapest felől: Hatvanig a 3as főúton vagy az M3-on, Hatvantól a 21-es úton, Nagybátonynál lekanyarodva a 23-asra, azon Tarnaleleszig, majd Tarnaleleszről a bekötő úton 5km.

Eger felől az Egerbakta-Bátor-Szúcs-Tarnalelesz vonal a legrövidebb, habár igen kacskaringós és eléggé rossz minőségű; mi inkább a Szarvaskő-Egercsehi-Szúcs útvonalat ajánljuk (25-ös főút).

Budapestről Volánbusszal elég jó a közlekedés Tarnaleleszig, onnan viszont viszonylag ritkán járnak a faluba buszok.