Megye/ország: Szabolcs-Szatmár-Bereg
Elhelyezés időpontja: 2012.07.13 16:40
Megjelenés időpontja: 2012.07.13 21:33
Utolsó lényeges változás: 2016.08.15 16:06
Utolsó változás: 2021.05.30 23:28
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: LionDaddy, Karate Kid, Anita és Vivi
Ládagazda: LionDaddy Nehézség / Terep: 2.5 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 15 m
Megtalálások száma: 468 + 4 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.7 megtalálás hetente
Röviden
A négyfülű 20 x 10 x 6 cm méretű láda az emlékmű nagyobbik sziklája alatti üregben, kövekkel takarva található. Kerülj mögé, hátul keresgélj!
Vész esetére 2,5 x 8,5 cm méretű fémlapocskán alternatív jelszó a közeli ( ~20 m ) "Szatmár-Beregi Szilvaút" köszöntő fatábláján.
A láda Travelbug-ot NEM fogad.
Megközelítés
Szárazföldi: Autóval az M3 autópálya, később a 41 főút javasolt Gergelyiugornyáig. Innen a Jánd - Gulács - Tivadar falvak által jelzett alsóbbrendű úton közelíthető meg a célterület. Parkoló közvetlenül az Árvízi emlékpark előtt található. N 48° 4,033' E 22° 31,050' [GCTAET+1. Parkoló]
Vízi: Vízimádó kesserek Tiszabecstől csónakkal ereszkedhetnek le a Tiszán, mint ahogyan azt sok-sok éve teszik a Tisza Túra résztvevői is. Ez a megközelítés csak a nyári időszakban ajánlott, ekkor van ugyanis kikötésre alkalmas homokpad (tájszóval palaj) a folyó jobb partján a híd előtt, nagyjából itt: N 48° 3,656' E 22° 31,085' [GCTAET+2. Parkoló]
Az 1947-48-as nagy tiszai árvíz
Részlet Fejér László: A szilveszteri gátszakadás c. publikációjából
"Amikor - nem egészen ötven esztendővel ezelőtt - az ország közvéleményének figyelme Szilveszter, s így Petőfi Sándor születésnapjának kapcsán a kiskőrösi szülőház felé fordult, mintha a nagy költő Tiszáról írott félelmetes sorai elevenedtek volna meg a Felső Tisza népének életében. A hirtelen jött tiszai árvíz még a határon túl átszakította a gátat és december 31-ikén, szerda hajnalban Uszka, Tiszabecs, Milota és Magosliget községeket elöntötte. A kiáradt víznek azonban nehéz volt ellenállni, fokozatosan víz alá került Tiszacsécse, Tiszakóród és Szatmárcseke alacsonyabban fekvő része.
Az akkori megyeközpontban, Mátészalkán az ifjúság a háború utáni első szilveszteri báli mulatságra készülődött, amikor a rossz hír megérkezett. A báli mulatságot némi huzavona után megtartották ugyan, de a bevétel teljes összegét már az árvízkárosultaknak ajánlották fel. Ami azonban 1947-ről 1948-ra virradóan történt, az a további napokban kiteljesedő árvízi katasztrófának csak előjátéka volt.
Az ünnepek kellős közepén gazdák és parasztok ezrei magasították a töltéseket, emeltek nyúlgátakat, vagy éppen településüket igyekeztek körgátakkal megvédeni. Az esetek túlnyomó többségében sikertelenül. Ahogy a korábban említett falvak, úgy Tivadar sem kerülhette el a sorsát. Mindaddig a víz a szovjet-oldali gátszakadás következtében a töltéseket megkerülve ömlött a magyarok nyakába, az itteni helyzetet azonban az súlyosbította, hogy a Tisza a község határában immár egy magyarországi fővédvonalat szakított át.
A látvány, ami az egykori védekezők szeme előtt lejátszódott, félelmetes lehetett. Másfél méter magas vízoszlop tört át a mentett oldalra. A töltés előterében lévő fűzfaerdőre olyan erővel zúdult a víz, hogy az egész erdő ledőlt. De a legnagyobb pusztulást mégsem ez jelentette, hanem az összedőlt házak, elvesztett jószágok és értékek. A mentés azonnal megindult. Több száz embert az utolsó pillanatban, még nedves ruhában menekítettek el. Nagy szerencse volt, hogy a háborúban elpusztított Tisza-hidat addigra helyreállították. Akit csak lehetett ezen a hídon szállítottak át a biztonságos túloldalra...
...Magyarországon az árvíznek három halálos áldozata volt. Közülük két férfit Tiszakóród határában a mentési munkálatok idején sodort el az ár. Az érintett 255 négyzetkilométernyi területen a 4500 ház több mint 20 %-a összedőlt, vagy lakhatatlanná vált. Az anyagi kár nagyságát nehezen lehet megbecsülni, különösen azért nem, mert ez a vidék az ország egyik legszegényebb területe volt, ahol a házak többsége vályogból épült."
A község neve 1333-ban a pápai tizedjegyzékben tűnik fel, mint parókiával rendelkező hely, Dyodor és Thihedor alakokban. A XIV. században már virágzó község, melynek birtokosa a Gulácsi család. 1566-ban tatárok törtek a térségbe, mely során Tivadart elpusztították. A falu újjáéledését a Tisza folyónak köszönhette, mely évről évre nagy károkat okozott a településnek, de a jó természeti adottságok, a bő termésű dzsungel-gyümölcsösök vonzották ide a birtokosokat. Így a település viszonylag kicsiny határának 1600 és 1676 között 22 birtokosa volt. 1880-ban a Kölcsei családnak is volt itt jelentősebb birtoka.
A falu határa kiválóan alkalmas a gyümölcstermesztésre. Már a XVIII. sz. végén jól jövedelmező almáskertek vették körül, míg a Tisza kanyarulatai által keletkezett szegekben nagy mennyiségben termelték a Penyigei, vagy ahogy itt mondják a "Nem tudom" szilvát. Tivadar híres az ebből készült aszalt szilvájáról és szilvapálinkájáról.
Természeti értékei között legismertebb a hideg vizű szabad strandja, melynek vízminősége kiváló, selymes, tengerpartot idéző homokja felejthetetlen élményt nyújt a kikapcsolódni vágyó turistáknak. A folyó e szakasza lehetőséget ad a fürdésre, csónakázásra, horgászatra. Nevezetes esemény az évenként induló Nemzetközi Tisza-túra, illetve a kérészek rajzása - népiesen tiszavirágzás - amiben itt is gyönyörködhet az idelátogató. Az ártéri üdülőterület és annak környezete a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet része, míg Tivadar a Szilvaút egyik állomása.
Látnivalók és rendezvények
1. Református templom - N 48° 3,824' E 22° 30,829' [GCTAET+Református templom] 1797-ben épült műemlék jellegű épület, tornyát 1930-ban emelték. Copf stílusú berendezése a templommal egyidős, a XVIII. század végén készült el.
Négy napos kirándulásra érkeztünk Sirgalahad, lelcache és Fidorka társaságában az ország keleti végére. Tartalmasan telt el az idő, sok érdekes helyet láttunk, rengeteg szép templomot és kúriát meglátogattunk, bringáztunk a Tisza és a Szamos töltésein, eveztünk az Öreg-Túron és a keleti megyék magas pontjait is megkerestük. Részemről a 4 nap termése összesen 54 ládatalálat.
1.nap, 10/54
Délelőtti autós dobozolás után Kisaron volt a szállásunk, ahonnan már bringával indultunk tovább. A GCTEKR multit tekertük végig és közben megkerestünk még pár ládát. Így esett útba ez is. Kis kitérővel a töltésen jutottunk el ehhez a ponthoz. Gyors találat, köszi az invitálást.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.9]
Az egyik papírlap mindkét oldalára felírtuk
a jelszót, így az most - elvileg - a dobozban is megvan....
A hosszú hétvégét kihasználva Nyíregyháza kiinduló ponttal, az észak-keleti régió két magassági pontját vadásztuk le, jó sok egyéb találattal, köztük nem egy bakancslistás hellyel... 30/7.
Az árvízi emlékműnél - mivel a láda rendben a helyén volt - nem volt bonyolult beleírni a jelszót, bár a logfüzet immár csak lapokból áll, az egyik üres cetlire felirtuk a jelszót - így most nem szükséges átsétálni a pótjelszóért...
Irány Kisar - és a dzsungelgyümölcsös (GCKDTT)
N 48° 4,033' E 22° 31,050' [GCTAET+1. Parkoló]
N 48° 3,656' E 22° 31,085' [GCTAET+2. Parkoló]
N 48° 3,824' E 22° 30,829' [GCTAET+Református templom]
N 48° 3,840' E 22° 30,828' [GCTAET+Emlékmű]
