Elhelyezés időpontja: 2012.07.13 08:00
Megjelenés időpontja: 2012.07.22 18:26
Utolsó lényeges változás: 2012.07.22 18:26
Utolsó változás: 2017.06.17 15:51
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: Réka Lajos és Zsebi
Felhasználó: Ötvös család Nehézség / Terep: 3.0 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 21000 m
Megtalálások száma: 47 + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
WAP
A koordinátán található tábla felirat első soránának második szava és a második sorának első szava egybeírva!
Aki Makarskában jár, nem hagyhatja ki a város mögött magasodó Biokovo hegységet. Tengerpart felőli sziklafala, kopár sziklái, és a túloldali zöldellő dús erdőség egyedi szépséggel ruházza fel a hegyet. Legmagasabb pontja az Sv. Jure, (Szent György) 1692 méter, mely a hegy belsejében magasodik. Az ott álló adótoronytól gyönyörű a kilátás Bosznia-Hercegovinára, és a hegyvonulat déli és északi gerincére, valamint a tengerre. Nem vagyok híve a drive-in elérhető rejtéseknek, ez úgy érzem mégis megér egy pontot. Akinek nem erőssége a vezetés, az gyalog, vagy kerékpárral is vadászhat.
Megközelítés
Makarskától Dubrovnik felé kell indulni a főúton, de az utolsó jelzőlámpás N 43° 17,102' E 17° 1,889' [GCJURE+1Útelágazás] kereszteződésnél Vrgorac felé kell hajtani. Itt elhaladunk majd a balra lévő Konzum bevásárlóközpont mellett. A kanyargós úton haladunk kb. 7 km-t, majd egy az út jobb oldalán elhelyezett útbaigazító barna tábla jelzi az "Ulaz Park Prirode Biokovo" bejáratát, ahova balra kell befordulni. N 43° 26,591' E 16° 41,663' [GCJURE+A park bejárata] Itt találunk egy információs épületet, és a beléptető őrt. A belépődíj 2011-ben 40 kuna, 2017-ben már 50, de az élmények bőven kárpótolnak ezért a ráfordításért. Innen 20-21 km a út végén lévő adótorony.
Természetesen az út nemcsak gépkocsival, hanem kerékpárral is járható, azon kevés hegyek egyike, ahol a csúcsra aszfaltozott úton lehet kerekezni.
Miután kifizettük a belépőt, kezdetben még szélesebb aszfalt úton, fenyőerdők között haladunk. Miután kiértünk a fenyvesből egy meredek hegyoldalon kanyargó szerpentinen gyönyörű tengeri kilátás mellett eljutunk a Sv. Ilija hágóhoz. Itt található egy kis házias N 43° 26,591' E 16° 41,663' [GCJURE+Sv. Ilija pihenőhely étterem] étterem és pihenőhely 897 méter magasan. A Sv. Ilija a "bejárat" a hegy belsejébe. Innen tovább kanyarog az immáron egy sávra szűkülő aszfaltút.
Utunk során a csúcs felé, elérkezünk a következő pihenőhelyhez melynek Ravna Vlaska a neve. N 43° 17,123' E 17° 5,094' [GCJURE+Pihenő és kilátópont] Ez 1228 méter magasan van. Itt lehet parkolni, van WC és egy kilátópont ahonnan leláthatunk Makarskára.
Gyönyörű a táj, kopár sziklás részek, uvalák és dolinák sokasága. Tipikus karsztvidéki táj, fenyőligetekkel.
Végigkocsikázunk a hegy belső részén, ahol az aszfaltútról több murvaút ágazik le, ezek vezetnek a helyi lakosok pihenőkertjeihez, ahol apró kőházak vannak. Az út mentén, beljebb a hegyoldalakban található romos kőházak, az ottani őslakók településeit jelzik.
A sziklás füves részeken lovak, tehenek legelnek, de láthatunk zergét is.
Egyes baloldalra leágazó murvautak egészen elvisznek egészen a sziklafal pereméig, amit lentről Makarskáról felnézve láthatunk. Ide gyalog lehet eljutni, térkép segítségével. Térképet Makarska város könyvesboltjaiban, de a park bejáratánál is vásárolhatunk, az ára 2012-ben 40-45 kuna.
Továbbhaladva elérkezünk majd egy N 43° 18,782' E 17° 3,559' [GCJURE+2Útelágazás] elágazáshoz, ahol a "Vosac" hegyi házhoz lehet lehajtani balra. Itt szintén egy parkolót találunk és aki próbára akarja tenni a képzettségét, innen kapaszkodókötéllel ellátott gyalogút is felvisz a csúcsra
Állapot: kereshető
Értékelés:
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület?
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni?
-
különleges látványosság, helyszín?
-
speciális koordináta-érték vagy magasság?
-
vízpart, tó/folyó, forrás van-e a környéken?
-
település belterületén van a láda?
-
van-e a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület?
-
nyugodtan ajánlanád-e télen, hóban is (megtalálható-e)?
+
ajánlanád-e a környéket nyáron a legnagyobb kánikulában is?
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van-e a láda (a környékhez képest)?
+
megközelíthető-e járművel néhány száz méteren belül?
+
a javasolt kiindulóponttól elérhető-e fél órán belül?
-
babakocsit toló család induljon-e a láda keresésére?
+
kisgyermekkel, nagyszülőkkel is elérhető helyen van?
-
igénybe veszi-e a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos)?
-
a láda megszerzéséhez kell-e sziklát mászni (gyerek a nyakban kizárt)?
-
sötétben ajánlanád a láda felkeresését?
-
jellemző-e GPS-t valószínűleg zavaró sűrű erdő, magas sziklafal?
-
szokatlan méretű/alakú-e a láda (az ajándékok miatt fontos)?
+
el tudok-e menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyhatom)?
VP féle megközelítés az igazi, én is szívesen mennék úgy, de többszörös időre lenne szükségem mint VP-nek. Most azonban családi megtalálást produkáltunk, tehát a viszonylag felhős időt kihasználva autóztunk. A kilátás és az út tetszett, a forgalom már kevésbé.
Korán - 7 óra körül - indultunk Sevid településről, ahol a szállásunk volt. Egy kicsit elszámoltam az odaút hosszát, mert Split mellett hatalmas dugókkal is meg kellett küzdeni, de végül csak ideértünk.
A felfele vezető út izgalmas, de különösebben nem veszélyes. Ügyesen meg lehet oldani egymás kikerülgetését. A csúcson parkoltunk, majd körbesétáltunk. Sajnos a kilátás elég gyér volt, mert pára ülte be az egész tájat.
Lefelé menet megálltunk, kb félúton az egyik parkolóban ahonnan viszont parádés kilátás nyílt a teljes tengerpartra.
Innen a tengerszemekhez autóztunk tovább.
Veliko Brdoból gyalog. (Ez a gyönyörű hegység többet ér, mint egy virtuális pont leautózása!)
Az esti utolsó komppal indultunk Trpanjból (Pelješac-félsziget), és éjfélre értünk Veliko Brdoba, ahol a templom előtt parkoltunk (285 m), és az autóban aludtunk. Az Ignis nem olyan kényelmes nekem aludni, így könnyű volt 5-kor felkelni, és fél 6-kor elindulni. Ilyenkor még napkelte után is árnyékban van a Biokovo délnyugati oldala, a napot először fent a fennsík peremén láttam - de ott már a szél hűsített. Bár a táblán 4 és fél óra volt kiírva, 2 és fél óra alatt kényelmesen felértem. Légvonalban csak 4 km a távolság, de (a kis hullámzással együtt) több mint 1500 m szintemelkedés. Az út nagyon szép, de helyenként elég durva: az első bő egy km-en 1000 m szintet kell felvenni sokszor meredek kőfolyásokon haladva.
Fent még nagy kihaltság volt, kellemes hűvös, és szép körkilátás. Körbejártam a csúcsot (amit sajnos eléggé elrondít a torony szögesdrót kerítése), fényképeztem, reggeliztem - egy óra hamar eltelt. Lefelé ugyanazon az útvonalon (nincs soffőröm, hogy máshol várjon), de most már napsütésben, sok fényképezéssel, folyamatosan változó kilátással. Az útvonal sokkal szebb, mint az aszfalutas, kerítéses főcsúcs.
A "láda" tipikus esete a nyaralás közben hirtelen felindulásból születő igénytelen rejtéseknek. A hegyen rengeteg lehetőség lenne hagyományos ládát elhelyezni - de annak karbantartására persze nem akar vállalkozni a rejtő. Virtuális rejtés is van sokféle: az igényesebb rejtő saját készítésű feliratot helyez el, amely nem netkesselhető. Itt viszont egy meglévő tábláról kell leolvasni a jelszót. Tábla azonban kettő is van 5 méteren belül (a másik nehezebben lenne netkesselhető!) , ami persze bizonytalanságot ad a megtalálónak, hiszen csak némi logikázás után lehet eldönteni, hogy a rejtő melyikre gondolhatott.
A leírás ebben nem segítt, de ezen kívül is durva hibák vannak benne. Az "A park bejárata" és a "Sv. Ilija pihenőhely étterem" pontok koordinátái teljesen rosszak, valahova Omiš mellé mutatnak. (És ezzel a ládaoldal térképét is értelmetlenül kicsinyíti. Ez ennyi év alatt se tűnt fel a rejtőnek?) A csúcs nem 1692 m, hanem 1762 m magas (ami egyébként az utolsó képen is olvasható), mégis mindenhol a rossz adat szerepel. A láda nem a csúcson van, de bőven 1700 m felett (kb. 1735 m magasan). Az már csak kötözködés, hogy a láda neve - "Biokovco csúcs" - nemcsak helyesírásában helytelen, hiszen ez a Biokovo-hegység, a csúcs neve pedig Sv. Jure. A gyalogos megközelítésről pedig semmi nincs.
Pedig a hegy gyönyörű, érdemes gyalog menni! Néhány segítő adat annak, aki a tenger felőli legrövidebb úton szeretne felmenni:
- Veliko Brdo kis parkoló: N 43° 19,110' E 17° 01,205' 285 m,
- ösvény kezdete: N 43° 19,260' E 17° 01,345' 345 m,
- innen végig jelzett út, az elágazásoknál egyértelműen táblázva,
- turistatérkép innen letölthető.
És egy fontos tanács: nyáron nagyon korán (napkelte előtt) kell elindulni, hogy ne legyen nagyon meleg.
Makarska felett, Veliko Brdo településről indulva, a piros sáv jelzésen felkapaszkodva, 1500 m emelkedő, 6 km, 5 óra alatt, dög melegben...
Visszafele szerencsére egy magyar család lehozott kocsival, de az sem ment sokkal gyorsabban, a szűkreszabott szerpentinen, kivárva az itatóhoz cammogó lovakat, és a felfelé igyekvő autókat kerülgetve. Ráadásul ők még fizettek is 50 kunát fejenként.
2011-ben felautóztam ide a .com-os ládáért, most motoroztunk a magyarért. Kár, hogy nekünk elég a netkesselhető leolvasósdi a kooperáció vagy a saját valódi rejtés helyett. :-( Ha meg sose jövünk ide többet, minek rejteni?
A belépő jelenleg 50 kuna fejenként (jó lenne ha a rejtő javítaná).
A hely továbbra is gyönyörű, a felvezető út és a panoráma különleges élmény. Nagyon érdekesek az elszórt kis házacskák a semmiből teremtett takaros kertekkel.
Igazi motoros célpont, hatalmas élmény volt oda-vissza 50 km-en át szerpentinezni. Gyönyörű időben pazar kilátás volt végig.
Egy igazi láda is elférne a csúcson.
Nagy élmény volt!
Autóval mentünk fel, érdekes, de felfelé senkivel nem találkoztunk, nem kellett evickélni.
Fent is meleg volt, bár készültünk ruhával. Már elég sokan voltak, népszerű a hely. Körbejártunk, élveztük a fantasztikus kilátást.
Lefelé volt evickélés bőven, de azért gond nélkül leértünk.
Óriási élmény! Omisi szállásunról igyekeztünk úgy elindulni, hogy nyitás környékére érjünk a kapuhoz. 7:15 körül már itt is voltunk és az elsők között hajtottunk be a Szent György-hegyre vezető úton. Ennek előnye: felfelé garantáltan nem lesz szembeforgalom. Egy órán belül fenn is voltunk. Gyönyörködtünk a kilátásban és élveztük a 13 fokos hűvöset :-) Zsuzsi fázott. Csodás volt. Körbesétáltuk a kis ösvényen a tornyot és megnéztük a kis kápolnát. A jelszó számomra egyértelmű volt. Örülök, hogy ide invitáltál, mert nagyszerű a hely és maga az útvonal is! Bármilyen járművel...
Dalmát körút Gyurival/4.
Ennek a csodás 11 napnak az egyik legszebb élménye, természetesen gyalog a mérhetetlen kánikulában. Útközben rengeteg helyről nyílt felejthetetlen kilátás. Nagyjából 11 órát töltöttünk a hegyen, a legrövidebb, legmeredekebb úton mentünk fel (a kiírt szintidő tartható), lefelé pedig egy hosszabb, kényelmesebb úton jöttünk, útba ejtve egy turistaházat is, ami sajnos zárva volt, üres víztartállyal :-( Délelőtt 11 körül vágtunk neki a hegynek, este 10-re értünk vissza az autóhoz.
Köszönjük az élményt, bármikor visszamennénk!
Kellemes, tiszta időben sikerült feljutnunk a csúcsra, ahonnan a kilátás tényleg gyönyörű. Szerencsére nem volt nagy forgalom az úton, így talán kétszer, ha kellett manőverezni. Kellő rutinnal nem olyan vészes, azt tapasztaltam az autósok vigyáznak és segítik egymást. Mindenképp meg kell látogatni ezt a helyet!
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (49 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (20 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 43° 17,102' E 17° 1,889' [GCJURE+1Útelágazás]
N 43° 26,591' E 16° 41,663' [GCJURE+A park bejárata]
N 43° 26,591' E 16° 41,663' [GCJURE+Sv. Ilija pihenőhely étterem]
N 43° 17,123' E 17° 5,094' [GCJURE+Pihenő és kilátópont]
