Megye/ország: Nógrád
Elhelyezés időpontja: 1970.01.01 01:00
Megjelenés időpontja: 2013.04.05 16:48
Utolsó lényeges változás: 2023.03.07 16:38
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: scele
Ládagazda: scele Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 150 m
Megtalálások száma: 720 + 3 sikertelen + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.1 megtalálás hetente
Virtuális jelszó a kerítésen. Belül keresd.
Már a salgóbányai versenynél megtetszett a hely. Raktam ide is versenypalackot, de biztos voltam benne, hogy egyszer szeretnék ide egy ládát is. A GCTT05 bejárása közben útbaesett, mellesleg az első ellenőrzőpont is itt lesz/van/volt.
A barnaszenet 1766-ban fedezte fel Matussek Vencel és Fischer Antal, Eresztvény mellett, a Várberek-patak völgyében. A favágók hívták fel figyelmüket a füstölgő fekete földre. 1840-től kezdve bányászták a környéken iparszerűen a szenet, egészen 1959-ig. A Várberek-patak völgyében ma egy bazaltgúlába helyezett emléktábla, távolabb egy emléktáró állít a barnaszén felfedezésének illetve bányászatának emléket. 1868-tól kezdődőtt a bányatelep kiépítése, ez lett a mai Salgóbánya, ami annak idején a vidék egyik legszebb fekvésű, leggondozottabb bányatelepe volt. A város és Salgóbánya között épült ki Közép-Európa első ipari fogaskerekű vasútja. A 6 km hosszú, 239 m szintkülönbségű sínpálya először lóvasútként szolgált, majd 1879-ben építették át részben adhéziós, részben fogaskerekű vasúttá. Legnagyobb lejtőszöge 105‰ volt. A gőzüzemű kisvasút 1950-ig működött, utána felszedték. A terepen és a térképen is jól végigkövethető útvonalát azonban máig "Fogas"-nak nevezik a helybéliek.
A kibányászott szén legnagyobb felhasználója az acélgyár volt, aminek építését gróf Andrássy Manó kezdeményezte 1869-ben. A "vasgróf" szolgált feltehetőleg Jókai Mór: Fekete gyémántok című regénye főhősének, Berend Ivánnak egyik élő modelljéül. Az acélgyártáshoz a vasércet Gömörből hozták, ezért jött létre 1881-ben a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., amely a maga idejében Közép-Európa legnagyobb vállalkozása volt.
A bazaltot 1878-tól bányászták a medvesi bányákban. Az első bányát a holland származású Jansen Adolf nyitotta meg a Bagó-kő oldalában, ezt követte aztán a többi. A kőbányászat központja Eresztvény lett, aminek a neve is a kőbányászattól ered: a fennsíkon kibányászott bazaltot siklópályán eresztették le idáig. Innen aztán kisvasúton vitték le a Somoskőújfalunál lévő rakodóig, ahol nagyvasútra rakták. Akárcsak a Fogasé, a kőszállító kisvasút nyomvonala is megtalálható a térképen és a terepen is, sőt egy alagút is fennmaradt. A bazaltot, kockakő formájában útburkolásra használták. Nemcsak Budapest és Bécs, hanem London és Párizs utcáin is megtalálható volt a medvesi bazalt.
Családi kirándulás húgomékkal, melyet sógorom meglepetés túrának szervezett, szomorkás időben de annál nagyobb kedvel túráztunk 20km, így a hiányzó ládákat is begyűjtöttem.Köszönöm a rejtést.
49. Geocaching fesztivál és verseny miatt pár napot Somoskőújfalún töltünk kikapcsolódásképpen. Felfedezzük a környéket HRita KesserHercegnővel és Máté fiúnkkal, valamint az oda és vissza úton is gyűjtögetjük a találatokat és az élményeket.
Köszönjük a rejtést!
Több infó, fotó később. [Geoládák v4.5.10]
A helyszín nagyon jó! Megérdemelne egy ládát. A comos ládát is megkerestem a látogató központnál, utána kis pihenőt tartottam az esőbeállóban . Miután megkávéztam, nekivágtam Salgó várának bevételéhez.
Levadásztam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
GC Verseny előtt erre jártam. Én sem találtam meg. Hívtam Scelét és elárulta a jelszót. Alkoholos filccel felírtam a bejárat mellé belülről.
Egy nagyobb körre indultam felfedezni a Medves vidékét. A régi bányavasút nyomvonalán jöttem fel. Ideális út, egyenletesen, alig észrevehetően emelkedik. Hamar ideértem. Szép kis park, klasszul megcsinálták. Egy kis nézelődés után ittam egy kávét az eléggé pöpec kis közösségi térben a játszótér mellett. Aztán indultam tovább Somoskő felé. Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
N 48° 9,344' E 19° 51,128' 440 m [GCeres+P]
