A láda a valamikori somosi vonatrablás helyszínén lett elhelyezve. Somoskőújfalu vasútállomástól a és jelzéseken haladva 30 percen belül kényelmesen megközelíthető. A doboz az alagút keleti vége fölötti fenyvesben egy tuskó mélyén található.

A történet a helybéli idősek elbeszélése alapján:

Annak idején a környéket behálózták a környező bányákat kiszolgáló kőszállító kisvasutak nyomvonalai.
Ez az incidens a vasút somoskőújfalui ágának alagútjában történt még abban az időben, mikor a bányászat és a kisvasút fénykorát élte, potosabban 1948 nyarán.
Azon a napon a vonat Somoskőújfaluból a bányászok fizetésével indult el fölfelé. Ezt az elkövetők jól tudták és mindent megszerveztek. Egy beépített ember az állomáson egy terítő kirázásával jelezte a vonat indulását egy az alagút fölötti dombon várakozó cinkostársnak, mire az kaszát véve a vállára jelt adott a sínre fát dönteni készülő embernek. Az alagútba érve, annak közepén három maszkos rabló állta el a szerelvény útját. Fegyverrel kényszerítették az utasokat a pánz átadására. A támadók pillanatok alatt kifosztották a vonatot, és rögtön el is menekültek. A támadásban senki nem sérült meg. A tettesek kiléte a mai napig ismeretlen, egyesek szerint a szomszédos akkori Csehszlovákiából jöttek át, mások pedig állítják hogy törvényt nem tisztelő vérbeli somosi betyárok voltak az elkövetők.
Hát ez történt itt azon a sötét éjszakán, a helybéli idősek elbeszélése alapján.

A homokkőbe fúrt alagút kb 150m hosszú, 6m magas. Az oldalfal és a két végén a menyezet is bazalttal van burkolva ami a helyi bányákból került ki. Az idő múlásával a menyezetről néhe kisebb-nagyobb homokkőtáblák szakadnak le.
Az alagútnak mind télen, mind nyáron kellemes klímája van.

A bányák bezárását követően a kőszállító kisvasút összes szárnyvonala megszűnt, a vágányokat és talpfákat fölszedték, és elvitték. A töltésen még mindig találni a talpfák rögzítésére szolgáló csavarokat.
Somoson itt-ott fölismerhetőek az alépítmény elemei: a talpfákat járdának, a sínszálakat pedig kisebb épületek erősítésére használták fel.
A közelmúltban fölmerült az ötlet a vasút somoskőújfalui ágának felújítására a szép természeti környezet miatt.
Ez nagy lehetőség lenne a régió idegenforgalmának föllendítéséhez.

A Karancs-medvesi füzetből való hiteles leírás Frics Gyuszi Bácsi gondos gyűjtőmunkája alapján:

Pénzrablás az alagútnál

Az eresztvényi kőbányáktól keskenynyomtávú kisvasút vezetett le Somoskőújfaluba, ahol kőzúzó és rakodó működött. A síneket a 60-as években felszedték, ma már csak a földtöltések és 150 méter hosszú alagút (a helybeliek "dunel"-nak nevezik) mutatja az egykori vasút helyét.
Ennél az alagútnál történt a pénzrablás 1947 táján. A kőbányászok fizetését vasúti szerelvénnyel vitték fel a bányákhoz. Azaz csak vitték volna... A vonat indulását a somoskőújfalui rakodóról egy ember jelezte. Úgy csinált, mintha a nagykabátját rázná ki a portól. Egy másik ember a dunel feletti dombról figyelt, vállára vette kaszáját és elindult Salgó felé kaszálni. Ezt a mozdulatot a dunel túlsó oldalán lévő rablók jól látták és rádöntöttek a sínre egy, már előre befűrészelt nagy nyírfát. A pénz az utolsó kocsiban, egy személyszállítóban volt. A vonat az alagút utáni bevágásban még el sem érte a kitérő váltóját, amikor a mozdonyvezető észrevette a síneken keresztbe döntött nagy fát. Meg kellett állni, két géppisztolyos rabló pedig a domboldalon leszaladva kivette a személykocsiból a pénzt és eltűnt. A teljes összeg 105.000.- Ft volt, ami akkor nagy értéket jelentett. A rablók távozása után a személyzet lekapcsolta az utolsó kocsit és a lejtős pályán, kézi fékkel szabályozva leereszkedtek a kőzúzóhoz. Onnan azonnal megtelefonálták a kőbányákba a történteket és kérték a munkásokat, hogy vonuljanak fel a csehszlovák határhoz, hátha arra felé akarnak a rablók megszökni. Ezek azonban Salgótarján felé vették útjukat. Hosszú ideig tartott a nyomozás. A banda egyik tagja sofőr volt és állítólag ő szállította a nyomozókat. Így minden mozdulatról tudtak. Végül aztán minden rabló lakat alá került.
Ez után a résztvevőkkel lejátszatták a rablást helyszínen. A fél falu kint volt a dunelnál.

Ládatörténet:
2016. június 25. Kupec kessertársunk a jelszót is beleírta a füzetbe, azaz újra hibátlanul kereshető. Köszönjük. Admin (Fazék)]