-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
WAP:
Hagyományos, kb. 16x11x6 cm-es műanyag doboz, tanyahely gémeskút melletti bokros részén, soktörzsű fa tövében faágakkal lefedve.

A ládába TravelBug nem helyezhető.
Bevezető
Ez a geoláda az
Illancs értékeit és kirándulóhelyeit bemutató sorozat (
GCKEHO,
GCHAHO,
GCSZMV) tagja, amely az egykori
tanyai iskolák életének egyik jellegzetes helyszínére invitál Titeket a terület északkeleti határában lévő Bogárzó-pusztára.
Megközelítés
A Kiskunhalas és Kecel közötti útról fordulj délnyugatra itt:
N 46° 26,725' E 19° 21,265' 125 m [GCBOGI+keceliut]. 400 méter után fordulj balra itt:
N 46° 26,570' E 19° 21,019' 125 m [GCBOGI+balra], majd 200 méter után leparkolhatsz az iskola és az öreg körtefás között:
N 46° 26,450' E 19° 21,117' 125 m [GCBOGI+parkolo].
Innen 300 méter séta a gyümölcsös melletti régi úton a bogárzói tanyahelyhez.
A tanyai iskolák sajátos és különleges szerepe
Volt mikor az érdeklődés középpontjában álltak, máskor eltűrték létezésüket, alábecsülve szerepüket. Kiskunhalas külterületén ezen intézmények 1891-től 90 éven át működtek, s egy-egy pusztarésznek központjává váltak. Számuk az 1950-es években elérte a 31-et. Az 1960-as évektől folyamatosan szűntek meg, az utolsó az 1980-as évek elején fejezte be működését.
A pusztai iskolában a tanítók a tanítás, nevelés munkáján kívül a tanyai emberek ügyes-bajos dolgait is intézték, népművelő munkát végeztek, közösséggé szervezték nemcsak a tanulókat, de a felnőtteket is. Akik ezekben az iskolákban tanultak, akik ide jártak úttalan utakon, hóban, fagyban, sárban, vagy rekkenő hőségben, azokban az a szellemiség él, amelyet ezek az iskolák árasztottak magukból. Mindannyian sorsközösséget vállaltak, a magárahagyatottságból eredő egymásrautaltságot, a máig ható közösségformáló erőt.
Talán ez a magyarázata annak is, hogy az iskolák bezárását követően még 25-30 évvel is találkoznak a volt tanulók, ma is örülnek egymásnak, tisztelettel emlékeznek volt nevelőikre.
Tanyai oktatás és népművelés
Az elemi népiskolákban hatosztályos képzés folyt, mely kötelező jellegű volt minden 6-12 éves számára. Az iskolák szerkezete, szervezete, művelődési anyaga hosszú ideig azt a célt szolgálta, hogy a kétkezi munkásoknak, a parasztoknak adjon egy olyan ismeretanyagot, mellyel munkájukat el tudják végezni megfelelő szinten. Azok iskolája volt, akik nem tanultak tovább. Nevelési szempontból a valláserkölcs dominált, melyet a minimális alapismereti anyagon kívül sekélyes földrajzi és történelmi ismeretek egészítettek ki.
1925 után Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter által kezdeményezett tanterv és tananyag a kulturális elmaradottság csökkentését célozta. A tanyai iskolai oktatás népművelési tevékenységgel egészült ki, és minden tanyai iskolában könyvtárat hoztak létre.
Bogárzó az iskola építése előtt
"Bogárzónak azt a területet nevezték a pásztorok, ahol a nyári melegben a bögöly és más rovarok csípésétől szenvedő, bogárzó szarvasmarhák a mély fekvésű földeken összegyűlő vizekben vagy a homokon találtak enyhülést. A víz meg az úszó homok pusztította az állatok bőre alá furakodó rovarokat."
Kiskunhalason a tanyákra történő település a 19. század közepétől gyorsult fel az olcsó földszerzés következtében (1930-ban már 3595 tanya volt a város külterületén).
Bogárzó környékén (Szarkás-Debeák, Rekettye) 1912-ig viszont egyetlen iskola sem épült mivel a református városvezetés nem foglalkozott a főleg katolikusok által lakott tanyák sorsával, és így a nagy távolság és a szegénység miatt a tanulók döntő része iskolázatlan maradt (felmentést kaptak a tankötelezettség alól). A szülők esetenként úgynevezett "zugiskolák" felállításával (egyes tanyákon, saját költségükre fogadtak nem képzett tanítókat) próbálták elérni, hogy gyermekeik legalább a legalapvetőbb ismeretekhez juthassanak. 1875-ben a halasi zugiskolákba száznál több iskoláskorú gyermek járt.
Miután a városban olyan helyzet alakult ki, hogy már a belterületi tantermekben sem fértek el a tankötelesek, 1910-ben döntés született 3 belterületi mellett 8 tanyai iskola felépítésére is.
Bogárzói iskola története
Földrajzi okokból a bogárzói iskola a várostól 13 kilométerre, a Kecelre vezető műúttól nyugatra, az úgynevezett kisszállási és a császártöltési földutak találkozásánál épült fel 1912-ben.
A tanítás 1913 február 1-jén kezdődött meg. Mivel Bogárzón viszonylag kevés tanya volt, a tanulók többsége a környező pusztákról járt ide (Debeák, Rekettye, Felsőkistelek, Imrehegy, Kéleshalom). Az iskolaépülethez több mint egy holdas telek tartozott. Ennek egy részén a gazdasági ismétlő iskola céljainak megfelelően konyhakertet alakítottak ki, más részébe szőlőt és
gyümölcsfákat telepítettek. A telken alakították ki a leventék gyakorló területét is.
Az építtetőknek gondjuk volt arra is, hogy ezek az épületek szépek is legyenek. Sváb Gyula építész választotta ki a típustervek közül a halasi tanyai iskoláknál megvalósítandót. Az ablakok fölötti mezőkön halasi csipkére
(GCHACS) emlékeztető díszítések voltak, amit azóta a felújítások során sajnos levakoltak. Az épületből a közművek hiányoztak, a vizet sokáig az udvaron lévő "Norton" rendszerű kút szolgáltatta, ami még ma is megcsodálható antik darab. A WC az épületen kívül volt, a villanyt csak 1970-ben vezették be, telefont sohasem kapott az iskola. 1960-ban a túlzsúfoltság miatt még két tantermesre bővítették, majd 1976-ban megszűnt a tanítás. 1979-ben az épületet átalakították szociális otthonná és mintegy tíz éven át az idős, magára maradt emberek otthonává vált. Ekkor nyerte el az épület a mai képét, az udvar felöli bővítéssel.
Támogatást érdemel a jelenlegi tulajdonosnak az a törekvése, hogy a volt iskolaépületben és telkén erdei iskola létesüljön.
További illancsi tanyai iskolák
N 46° 22,807' E 19° 17,526' 140 m [GCBOGI+keles]
N 46° 20,223' E 19° 17,169' 135 m [GCBOGI+kisrata]
N 46° 19,248' E 19° 15,212' 140 m [GCBOGI+kecskés]
N 46° 18,796' E 19° 13,940' 140 m [GCBOGI+szentkata]
N 46° 18,422' E 19° 11,063' 145 m [GCBOGI+antallapos]
Látnivalók a közelben
N 46° 25,892' E 19° 19,078' 130 m [GCBOGI+tanya]
N 46° 26,557' E 19° 22,826' 131 m [GCBOGI+kakashegy]
Élményekben gazdag kincskeresést kívánok!
...long way round ;)
QuadKan
Források:
sulinet.hu
Gszelmann Ádám: Bogárzói Iskola'