42 km biciklizés Bonyhád-Grábóc-Mőcsény-Ófalu-Mecseknádasd-Hidas-Bonyhád útvonalon, 20 °C-ban, verőfényben (ez szó szerint, mert az alacsonyan álló nap majd kiverte a szemünket). Nem siettünk, hanem minden percét maximálisan kiélveztük ennek a novemberi ajándéknapnak.
Alig egy hónapja jártunk itt megnézni a szeptember 25-én átadott új kilátót, így most csak a láda hozott vissza. A kálváriát akkor csak a kilátóból láttuk és gondoltuk, "de jó lenne, azt is megnézni". Hát, most "meg kellett". Szép templomocska, kálvária, igényesen kivitelezett, ötletes rejtés. Ezektől még inkább fellelkesedve nem esett nehezünkre feltekerni a dombra. Megnéztük, a Mária szobrot, megkerestük a hangulatos rejtést, aztán fel a kilátóba!
Múltkor a kilátó gyatra minőségén eléggé elcsodálkoztunk, elszomorodtunk, ingott az egész, ahogy jártunk rajta és a tartóoszlopokból folyt a gyanta. Úgy látszik a csavarokat azóta meghúzták, mert most stabil volt, de a repedező, gyantás főoszlopok bennem továbbra is aggodalmat keltenek az építmény élettartamát illetően.
Ennek a kellemes multinak a megtalálása után még maradt feladatunk. Utunkat a szemközti domb irányába folytattuk. Innen csodálatos panoráma tárult elénk a kolostorra és a Mecsekre. Belefeledkeztünk a sok szépségbe, de azért annyira nem, hogy elfelejtsük lerakni a
GCFENT-et, hisz ez volt az egyik ok, amiért feljöttünk ide. Tekerés tovább, míg meg nem pillantottunk egy sudár, hatalmas nyárfát. Pont ez kell nekünk! Megpróbáltunk méretet venni, hogy biztosan megfelel-e a feltételeknek és bizony, nem értük át ketten, akárhogy is nyújtózkodtunk. Itt a
GCFA kéredzkedett ki Péter60 hátizsákjából.
Kivánom, hogy az utánunk jövő ugyanolyan jót túrázzon mint mi ezen a békés, szép tájon!